Válasz Szinai Péter üzenetére (#149644, 2018-05-14 12:44:45):

gabor.gergo.nagy@fm.gov.hu &tán most látszik... Péer

Válasz Sipter Csanád Zsolt üzenetére (#149643, 2018-05-14 12:14:45):

"Nagy Gerg? Gábor" A jelentkezési határid? (egyúttal az adatok leadási határideje is): május 17. csütörtök 16:30. Péter

Válasz Bodor István üzenetére (#148915, 2017-09-12 12:06:40):

http://www.mme.hu/budapesti-helyi-csoport/ragadozo-madaras-hir-felso-kiskunsagbol Péter

Válasz Dr. Fehér Ferenc üzenetére (#148086, 2017-01-27 19:57:20):

Larus canus heinei??? Bizonyított előfordulása nincs, de pont ebben az időjárási helyzetben nem kizárható megjelenése... Péter

Válasz Kókay Bence üzenetére (#147934, 2017-01-17 21:15:12):

Kedves Kollégák! Tegnap este olvastam a bejegyzést. Aludtam rá egyet, hogy minél objektívebb választ adjak. Először is azonnal a régi felet választós teszt jutott eszembe (aki két-három évtizede készült pl. biológia érettségire annak ez fog valamit mondani). „ A” válasz igaz (vagy nem), „B” válasz igaz (vagy nem) a KETTŐ KÖZÖTT (logikai) ÖSSZEFÜGGÉS NINCS… (akinek ezt tovább kéne magyaráznom, annak nem fogom tudni…) „A” válasz Szárcsa vs. nyakgyűrű esete. Madarakat közel 120 éve gyűrűznek fémgyűrűkkel, színes gyűrűkkel is közel 50 éve. A módszerek fejlődnek, bevont fajok köre fokozatosan növekszik. Ha valaki azt állítja, hogy fogás/jelölés során soha nem sérül (pusztul) madár az nem mond igazat. Bizonyos ezrelékben, nyilvánvalóan van ilyen. A képen lévő a szárcsa is elég valószínűleg megdöglend, és a folyamat közben nem volt felhőtlenül boldog… Mivel a gyűrűzőket, nem a madarak minél hosszabban és fájdalmasabban történő kínzása motiválja, az ilyen esetekből le kell vonni a következtetéseket: Pl. Ez egy egyedi eset, statisztikailag nem jelentős, a nyert adatok faji populációs szinten sokkal inkább szolgálják a fajjal kapcsolatos természetvédelmi kutatási érdekeket a programot változatlan formában folyatni kell, vagy a nyakgyűrű méretét növelni kell, vagy a csak XY mm-t elérő fej-csőr méretű egyedek jelölhetők evvel a módszerrel, vagy a fb állatvédő okos népének szakértő véleményéhez csatlakozva PR szempontból állítsuk az egész programot! Hogy a négy felvázolt következtésbő,l melyik helyes döntse el mindenki… "B". Egy ritka madár meggyűrűzése (már amennyiben az énekes 6tyú ritka). Gondolat ébresztőnek, egy kitalált történet: Megfogok a saját kertemben egy fauna új fajt. Meghatározom, lefotózom, megfelelően dokumentálom, áthívom a szomszéd faluból a barátomat, hogy erősítse meg a határozást (ez megtörténik), majd buksit fél órán belül elengedem. Hiszen a madárnak nyilván nem érdeke, hogy 3-4 órát poszorodjon a zsákba míg az ország másik szegletéből oda ér XY tvícser, hogy Z+1 faja „meglegyen”. No, ez esetben mi is történne??? Egy ilyes fajta adat, különösen a mai információ áramlási szinten, szerény véleményem szerint nem lehet kizárólagos (bizonyos fontos természetvédelmi szempontok kivételével) . A „dolgokat” nem fogja előre vinni, még ha az adott kitalált példánál maradva a képzeletbeli megfogott madár számára az csak káros ha órákon át visszatartjuk (a buksi sem egyedi sem faji szinten nem fog preferálni abból hogy XY Z+1 faja lett), ellentétben avval, hogy az egyedi jelölés esetén egyedi vagy faji szinten LEHET pozitív hozadéka. (ismételten akinek ezt tovább kéne magyaráznom, annak nem fogom tudni…) Csak pozitívan! Péter