Sziasztok! A varjútetemes poszttal kapcsolatban azt a véleményemet szeretném megosztani, hogy nem gondolom jó dolognak, hogy fokozottan védett madárfaj - jelen esetben a székicsér - potenciális előfordulási helyét az ilyen módon a területen tapasztalt szituáció leírásával osztjuk meg. Továbbá azt szeretném kérni a faj védelmével foglalkozó nemzeti parkos kollégáim nevében is, hogy azokon a helyeken, ahol székicsér és más védett és fokozottan védett társfészkelő-faj jelen van, így a bíbic, piroslábú cankó, ugartyúk, nagy goda stb. a megfigyeléseket SZIGORÚAN csak közútról végezzétek, a mezőgazdasági táblákat ne látogassátok, a madarakra egy jó fotó, vagy a feketeszárnyú székicsér határozása érdekében ne sétáljatok rá, azokat ne zavarjátok élőhelyein. Mivel a faj utolsó ismert kárpát-medencei fészkelőállományai csupán Kiskunságban és Nagykunságban maradtak fent, így minden egyes fészkelés megóvása komoly energiával, odafigyeléssel jár. Ti úgy tudtok részt venni a faj hosszútávú megőrzésében, hogy az előzetesen említett szabályokat nyomatékosan betartjátok! Kérlek Titeket ebben, hogy vegyétek komolyan, jó lenne hogy a felnövekvő generációk is meg tudják még fészkelő fajként figyelni a jövőben a székicsért. Köszönöm! Üdv: Kiss Ádám Székicsér fajvédelmi koordinátor Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Sziasztok! Évente mintegy 30-40 pár székicsér fészkel Magyarországon átlagosan három költőhelyen, jellemzően szántóföldi kultúrákban. Klasszikus költőterületei: Kiskunság (Bugyi); Nagykunság (Karcag, Kisújszállás), Békés megye (Szarvas térsége). A székicsér Magyarországon alapvetően védelem-függő faj, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy évek óta kizárólag az aktív védelmi munkának (a fészkek körüli mezőgazdasági művelés korlátozásának) köszönhetően költ sikeresen. Az összes ismert telep esetében megtörtént a földhasználóval való egyeztetés, vagyis a védelmi munka előkészítése. A fészkeket ennek köszönhetően mezőgazdasági munkálatok elméletileg nem veszélyeztetik, jóllehet a kezelések megvalósulása (pl. gyomirtás, kultivátorozás, tárcsázás) több terület esetében a közeljövőben még várható. Bármilyen további kezelés esetén a területi szakemberek (természetvédelmi őrök) jelenléte és felügyelete szükséges. Minden terepmadarásztól szívesen veszünk információt székicsérek észleléséről, illetve az ismert fészkelőhelyeken tapasztalt veszélyeztető, zavaró tényezők bejelentéséről. Emellett alapvető elvárás mindenkitől, hogy a madarak megfigyelésével, fényképezésével ne veszélyeztesse a fokozottan védett székicsér, és egyéb madárfajok (pl. ugartyúk, túzok) költését. A kiskunsági (Bugyi) telep esetében már a műútról való letérés önmagában zavaró lehet, így mindenkitől határozottan kérjük, hogy megfigyeléseket kizárólag a műútról, a madarak zavarása nélkül végezzen. A területi koordinátorok nevében köszönettel: Kiss Ádám – székicsér országos fajvédelmi koordinátor Területi koordinátorok és elérhetőségük: Nagykunság Kiss Ádám (+36 30 609 5339) Kiskunság: Lóránt Miklós (+36 30 336 4850) Békés megye: Őze Péter (+36 30 425 4300) Széll Antal (+36 30 475 1773)

Válasz Zsoldos Árpád üzenetére (#70981, 2012-03-31 21:03:02):

Sziasztok! Ma én is hasonlót tapasztaltam. A hím házi rozsdafarkú fajának megfelelő énekkel nyitott, majd áttért zöldike, tengelic és füsti fecske utánzásba. Üdv: Ádám

Sziasztok! A mai nap Kisújszállás belterületén is sikerült észlelni réti fülesbagoly gyülekezést, bár nem olyan magas példányszámban.Itt "csak" 21 példányt számoltam, ebből 3 példány klasszikus erdei füles telelőhelyen volt, a többi a túrkevei összképhez hasonlóan elkülönülten az erdeiektől, kertes házak udvarán, örökzöld illetve lombhullató fákon pihentek. Ádám

Válasz Török Ferenc üzenetére (#9428, 2009-02-14 15:32:22):

Szia! Igen, ez egy léprigó! Ádám