A bátor kis gulipán
Feltöltött képek száma: 95383   Megfigyelési adatok száma: 316072
   
E-mail-cím:
Jelszó:
Adatlap
 
Név: Marik Pál
E-mail cím:
Regisztráció dátuma: 2008. február 19.
 
Születési év:  
Madarászat kezdete (év): 1975
Leggyakrabban látogatott területek:
Békéscsaba-Szabadkígyós-Gyula-Sarkad-Doboz és Békés települések által határolt területek.
Weboldal:  
Megjegyzés:
 
 
Alapértelmezett nyelv:
Magyar
Mobiltelefonszám:
 
Távcső, teleszkóp:
 
Egyéb felszerelés (fényképezőgép, objektívek):
 
 
Álom magyar madárfaj:
héjasas, reznek
Mumus magyar madárfaj:
?
Kedvenc magyar madárfaj:
 
Legjobb magyar madárfaj:
 
 
Én eddig 760 adatot és összesen 425 fotót töltöttem fel, ebből a galériákba bekerült 219 fotóm.
 

Listás adatok
Lista Helyezés Fajszám Utolsó frissítés Megjegyzés (legérdekesebb fajok stb.)

Legutóbbi hozzászólások
Marik Pál (téma: Határozási problémák) 2009.11.04. 11:39 | #12475
Üdvözletem Mindenkinek! Várom a véleményeket a képen látható két felső madárról. Előre is köszönöm! Üdv.: MP
Marik Pál (téma: Madarászok terepen) 2009.08.31. 09:25 | #11518
Lilepásztor. Fotó: Forgách Balázs
Marik Pál (téma: Határozási problémák) 2009.07.06. 10:40 | #10961
Válasz Molnár László üzenetére (#10925, 2009-06-29 12:02:03):

Az Alföldön biztosan él vadmacska, elsősorban a nagyobb folyókat kísérő ártéri erdőkben – akár a hullámtereken is –, így a Tisza, Körösök és a Maros mentén. A Duna magyarországi alsó szakasza mellett is előfordul. Ezeken kívül a nagy kiterjedésű, minimum több száz, de még inkább több ezer hektáros lomboserdőkben a folyóktól távolabb is élhet. Arról konkrétan, hogy a Duna-Tisza közén van-e állandó vadmacska populáció nem tudok, mert nincs helyis-meretem, de elvileg a fentebb felsorolt élőhelyeken lehet. Az Északi-középhegység déli ré-szén, a hegylábi területeken és a dombvidéken is bizonyítottan előfordul. Alkalmilag a na-gyobb, több tíz hektáros száraz nádasokban is feltűnhet, de ott is igényli az öreg fák jelenlétét. Élőhelyigénye szempontjából mindenképpen jellemző a nagy területű összefüggő erdő-állomány, ahol főleg az idős – legalább 70-80 éves – erdőrészekben érdemes keresni. A lombos fafajok közül elsősorban a tölgyek, kőrisek, hársak, juharok, szilek alkotta erdők a legjobbak, már ahol még vannak egyáltalán ilyen öreg állományú erdők. Ebből következően a nemes nyárasokban vagy akácosokban, mégha azok nagy területűek is, kevéssé valószínű a tartós megjelenése. Bár arra vonatkozó tapasztalatom nincs, hogy a fenyveseket mennyire kedveli, de elképzelhetőnek tartom, hogy a gyantaképződés miatt kevésbé. Utána kellene nézni (vagy érdeklődni), hogy a hegyvidéki nagy kiterjedésű ,,homogén” fenyőerdőkben pl. van-e vadmacska, és ha igen, akkor milyen állománysűrűségben él ott. Ez alapján talán lehet-ne következtetni pl. a Bács-Kiskun megyei előfordulására is a telepített fenyvesekben. Ha van valakinek erről adata én is szívesen olvasnám. Üdv: MP
Marik Pál (téma: Határozási problémák) 2009.06.23. 14:16 | #10875
Ritkán látogatom a Fórum rovatot, ezért csak most, utólag olvastam az egy hónappal ezelőtti feljegyzéseket az elütött/elhullott (vad)macskákról. Ezekhez lenne néhány észrevételem, hátha érdekel még valakit. Előzetesen csak annyit, hogy régóta foglalkozom a fajjal, melyből eddig jóval 100 példány fölött láttam a szabad természetben, és több esetben sikerült megfigyelnem lakott vackát a kölykeivel is. Szóval elég sok adatom van az életmódját, viselkedését, küllemét illetően. Nos, a Kókay Szabi által feltett képen látható fehér talpú macska egyértelműen hibrid példány. Minden ilyen, a fajra nem jellemző, a szürkés alapszíntől élesen elváló - főleg egybefüggő fehér, fekete vagy vörös - szín a test különböző részein, valamilyen fokú hibridizációra utal. Kivétel ez alól a az alsó állkapocs és torok - ami lehet (szürkés)fehér - de ott a szőrzet színe fokozatosan megy át a nyak, illetve a mell szürke alapszínébe. A vadmacska egyébként elég változatos színű lehet, bár nincs akkora variáció, mint pl. a rókánál, ahol az egészen világosvörös ,,szőke" rókától a feketés szőrzetű ,,szenes" vagy ,,kormos" rókáig sokféle színárnyalat előfordul. A vadmacska alapszíne a világosszürkétől a sötétszürkéig - akár évszakonként is - változhat. A fekete csíkos rajzolat is lehet elmosódott (ez a gyakoribb), vagy erősebben ,,kihangsúlyozott". A szürke alapszínen kívül jellemző az okkersárga aljszőrzet a nyakon, hason, ágyékon és a lábakon. A farkon lévő feketésbarna gyűrűk száma is változó, általában 5-7, de ha 7-nél több, az szerintem házi macskával történt kereszteződést jelent. Lényeges, hogy a gyűrűk élesen elváljanak és a farok ,,háti" részén ne folytatódjon a hátközépen végighúzódó sötét sáv. Ha ilyen van, az ugyancsak a házi macska vérvonalra utal. A farok a testarányokhoz képest rövid, a csúcsa tompán végződik és fekete, ez sem stimmel a Szabi fotóján lévő állaton. Nem akarom nagyon részletezni, de még annyit, hogy a fekete farokvég előtt általában csak két teljes gyűrű van a többi megszakított, illetve a faroktőnél lévők már alig látszanak. A vadmacska talpa mindig fekete, ezen nincs mit elemezni, noha évtizedekkel ezelőtt sokat vitáztak erről az egyes megfigyelők. A Szél László által felrakott első képen talán vadmacska látható, bár a farokvég elvékonyodása itt is kételyeket ébreszt. A második fotóján egyértelmű, hogy hibrid állat van, a gyűrűs farok mindent elárul. Nézzetek meg (akár az utcán ahol van) egy ,,valódi núbiai" szürke cirmos színű házi macskát, annak a farok háti részén is sötét sáv húzódik. A Zsoldos Csaba által feltöltött fotókon nagy valószínűséggel igazi vadmacska látható, amennyire így képről meg lehet ítélni. Kár, hogy elpusztult. Az egyik hozzászóló által idézett Faragó S. közleményében leírt szubjektív küllemi bélyegek - úgymint fejforma, bajusz, lábak stb. - egyáltalán nem mellékesek, néha igencsak fontosak. Bár a koponyatérfogatról is sokat vitáztak annak idején. Sőt a bélhosszról, mint meghatározó faji bélyegről, vagy a világos hússzínű orról és a felső állkapocsban lévő pici utózápfogról is. Molnár Lászlóval egyetértek abban, hogy sajnos az emberi településektől távol - akár több km-re is - előfordulnak a szabad természetben élő elvadult házi macskák, melyek számát nem mellékesen országos szinten több tízezerre becsülik. Ezek teljesen beállnak a vad életre, és ha ott előfordul vadmacska is, akkor azokkal kereszteződnek. A házi kandúrokkal még viszonylag kisebb volna a probléma, mert azoknak a szaporodáskor egy igazi vad - és általában sokkal nagyobb testű - kandúrral szemben nem sok esélyük van, hanem a nőstény házi macskák - melyek a természetes élőhelyeken fialnak -, okozzák a nagyobb gondot, a tiszta vérvonalú populációk genetikai állományának lerontásával. Saját megfigyeléseim szerint előfordult, hogy az egyébként teljesen szabályos küllemű nőstény vadmacska utódai között ,,színhibás", vagyis hibrid kölyköket is találtam, illetve fordítva, hibrid nősténynek nagyon szép küllemű, szürkésokker alapszínű, fekete csíkos rajzolatú kölykei voltak. A hazai ,,szakirodalomra" visszatérve, sajnos azok adatai sem teljesen megbízhatóak, íme néhány példa: Vásárhelyi I. ,,Hasznos és káros vademlősök" című könyvében (1954) azt írja, hogy a vadmacska fiókái (tehát a kölykei, MP.) kopaszon és vakon születnek. Ebből az utóbbi igaz a másik hamis, vagyis szőrösen születnek. Ezt a téves információt azóta többen, magukat egyébként neves szakértőnek tartó emberek - anélkül, hogy meggyőződtek volna ennek valóságtartalmáról -, szolgai módon átvettek és azóta is terjesztenek. Egy biztos, ezek a ,,kutatók" még soha nem láttak újszülött vadmacska kölyköket, de akkor legalább megkérdezhettek volna állatkertekben dolgozó szakembereket, ahol már szaporodott vadmacska. További könyvek félrevezető adatokkal pl.: Dr. Nagy Emil - Dr. Széki Pál ,, Vadászható és védett vadfajainkról" (1995), vagy a közelmúltban megjelent ,,Magyarország emlőseinek atlasza" is. Ebből még azt is ,,megtudhatjuk", hogy a vadmacska fészkét (?!) szikla- vagy faüregbe, valamint egyéb száraz helyekre RAKJA! Nos, a vadmacska semmiféle fészket nem rak, nem épít és nem is bélel. A számára megfelelő üreget egyszerűen elfoglalja, abban semmilyen tatarozást vagy átalakítást nem végez! Annak, hogy esetenként szőrrel borított lehet a vacka, rendkívül egyszerű oka van. Nevezetesen, hogy az állat éppen a fialás időszakában tavasszal vedlik, amikor is a szőre fokozatosan hullik, illetve az emlős zsákmányállataiból is származhatnak szőrmaradványok. A vadmacska küllemére visszatérve, a szabad természetben történő megfigyelés alkalmával általánosságban elmondható, hogy ha az állat küllemében a megbízható leírásoknak megfelel, vagyis a faji meghatározó bélyegek jól láthatók rajta, akkor - mivel nem vagyunk genetikusok (tisztelet a természetbúvár kivételeknek) - elfogadhatjuk, hogy vadmacskát láttunk. Függetlenül attól, hogy az adott példány egyébként tiszta vérvonalú, vagy már valamilyen fokú hibrid, amiről a terepen nem lehet meggyőződni. Végül csatolok egy képet a sok szöveg mellé, amiről mondanom sem kell, hogy mekkora élmény volt. Az elpusztult állatok fotóinak látványa után, ez talán másokban is szívmelengető érzést kelt. MP.
Fórum
Apróhirdetések
Érdeklődni: bb (kukac) bajomi.eu.
Ma, 20:41 - Bajomi Bálint
Sajtófigyelő
Új madárfaj, egy füleskuvik faj! ...
Tegnap, 22:14 - Szalai Kornél
Távcsövek, teleszkópok

Tegnap, 19:22 - Balaskó Zsolt
Szavazás
Jelenleg nincs érvényes szavazási lehetőség Tovább »
Hírek, felhívások
TVS Madarászverseny eredmények
2022.11.27.
Sziasztok! Hétvégén lezajlott a XXII. Tatai Vadlúd Sokadalom. A pénteki napon a Malom és Kacsa... Tovább »
Beszámolók
Ecuador 2022
2022.11.14.
pdf logoEcuadori fényképes beszámolóm Tovább »
Galériák
Kanadai daru
Antigone canadensis
2022. november 29.
 
Hósármány
Plectrophenax nivalis
2022. február 27.
 
Parlagi sas
Aquila heliaca

 
1 % - amivel idén is támogatni tudod a birding.hu-t
 
© 2010 www.birding.hu Pest Környéki Madarász Kör
FőoldalInfóMegfigyelésekGalériákFajlistákMME NomenclatorRegisztráció