XX. Tatai Vadlúd Sokadalom
Feltöltött képek száma: 79498   Megfigyelési adatok száma: 268569
   
E-mail cím:
Jelszó:
Adatlap
 
Név: László Csaba
E-mail cím:
Regisztráció dátuma: 2007. március 20.
 
Születési év: 1985
Madarászat kezdete (év): 1999
Leggyakrabban látogatott területek:
Mohács környéke, sumonyi halastavak, Sopron környéke, vagy ahol épp járok.
Weboldal: http://www.gyongybagoly.hu
Megjegyzés:
 
 
Alapértelmezett nyelv:
Magyar
Mobiltelefon szám:
 
Távcső, teleszkóp:
 
Egyéb felszerelés (fényképezőgép, objektívek):
 
 
Álom magyar madárfaj:
 
Mumus magyar madárfaj:
 
Kedvenc magyar madárfaj:
 
Legjobb magyar madárfaj:
 
 
Én eddig 344 adatot és összesen 37 fotót töltöttem fel, ebből a galériákba bekerült 9 fotóm.
 

Listás adatok
Lista Helyezés Fajszám Utolsó frissítés Megjegyzés (legérdekesebb fajok stb.)
Magyar lista 244 248 2020.06.01.
Kert lista 45 88 2019.12.18. 2017 tavasza óta Nagynyárádon lakom családommal. A terület kb 4000 m2. Van rajta gyümölcsös, füves/gyepes terület, tyúkudvar, és egy kb 1000 m2-es akácos Észlelt fajok: Kárókatona, bakcsó, nagy kócsag, szürke gém, fehér gólya, fekete gólya, bütykös hattyú, nagy lilik, nyári lúd, t?kés réce, rétisas, barna kánya, barna rétihéja, kékes rétihéja, egerészölyv, darázsölyv, karvaly, héja, vörös vércse, kabasólyom, fürj, (fácán), daru, gólyatöcs, (parlagi galamb), örvös galamb, balkáni gerle, vadgerle, kakukk, macskabagoly, erdei fülesbagoly, gyöngybagoly, kuvik, füleskuvik, sarlósfecske, búbosbanka, gyurgyalag, fekete harkály, zöld küll?, nagy fakopáncs, balkáni fakopáncs, közép fakopáncs, nyaktekercs, mezei pacsirta, füsti fecske, molnárfecske, sárga billeget?, barázdabilleget?, ökörszem, erdei szürkebegy, vörösbegy, fülemüle, házi rozsdafarkú, énekes rigó, feny?rigó, léprigó, fekete rigó, barátposzáta, kis poszáta, csilpcsalpfüzike, sárgafej? királyka, szürke légykapó, széncinege, kék cinege, fenyvescinege, barátcinege, ?szapó, csuszka, fakusz, szarka, szajkó, vetési varjú, dolmányos varjú, holló, csóka, seregély, sárgarigó, házi veréb, mezei veréb, erdei pinty, feny?pinty, kenderike, tengelic, zöldike, csíz, csics?rke, süvölt?, meggyvágó, nádi sármány, citromsármány,

Legritkább fajaim a magyar listán:

Hóbagoly (18), Erdei sármány (24), Berki veréb (83), Rövidcsőrű lúd (110), Vörhenyes fecske (145), Vörös ásólúd (206), Pásztormadár (236), Fekete réce (261), Vékonycsőrű víztaposó (268), Fekete sas (269)


Mumusfajaim a magyar listán:

Apró partfutó (373), Tavi cankó (355), Temminck-partfutó (334), Heringsirály (331), Énekes hattyú (322)


Legutóbbi hozzászólások
László Csaba (téma: Magyarországi terepi hírek) 2014.09.11. 10:53 | #143397
Szia! 2011-ben találkoztam egy nagyobb csapattal Udvar (Baranya m.) határában. Ekkor kb. 80-90 holló jött be éjszakázni. Az előző években állítólag 150-200 madár is volt a területen, ezt nem láttam, de minden évben viszonylag nagy számban tartózkodnak ezen a helyen éjszakánként a téli időszakban. Élmény volt végignézni, ahogy behúznak és civakodnak a megfelelő helyért. Üdv! Csabi
László Csaba (téma: Események, rendezvények) 2011.12.15. 19:01 | #40541
Válasz Szalai Kornél üzenetére (#40221, 2011-12-14 17:27:09):

Szia Kornél! Az első évben végzet felmérésről már elkészült a cikk, a következő Heliaca fogja közölni. Az első évben történt Jász-Nagykun-Szolnok megyei felmérésről itt találhatsz egy összefoglalót: http://www.nimfea.hu/aktualis/090323.htm Egyébként pedig már elérhető és letölthető a felmérési útmutató és az adatlap is: http://www.nimfea.hu/programjaink/bio/bagoly/felmeres.htm Üdv! László Csaba
László Csaba (téma: Események, rendezvények) 2011.12.14. 00:32 | #40021
Tisztelt Madarászok! Az idei télen 3. alkalommal kerül megrendezésre az országos erdei fülesbagoly téli gyülekezőhelyek felmérése. Az erdei fülesbagoly (Asio otus) hazánk egyik legközismertebb fészkelő bagolyfaja. Közismertsége ellenére sajnos sem a fészkelőállomány, sem a telelőállomány nagyságával nem vagyunk tisztában. A 2009/2010 tél folyamán megkezdett, egységes módszertan szerinti, önkéntes felmérők segítségével történő erdei fülesbagoly telelőállomány felmérést kívánjuk folytatni, melynek célja, hogy regionális illetve országos szinten aktuális képet kapjunk a faj hazánkban telelő állományáról a 2011/2012 télre vonatkozóan. A felmérés önkéntes alapú. Olyan felmérők jelentkezését várjuk, akik az erdei fülesbagoly gyülekezőhelyeket a módszertanban leírtaknak megfelelően fel tudják mérni. Egy felmérő több települést is vállalhat, de csak annyit, amennyit mindhárom téli hónapban le tud járni. A felmérések időpontjai: - 2011. december 16-17-18. - 2012. január 13-14-15. - 2012. február 10-11-12. A felmérési alkalom minden hónap középső hétvégéjének szombatja. Indokolt esetben (pl. kedvezőtlen időjárás miatt) pénteken vagy vasárnap is elvégezhető a felmérés. A pénteki napok azért szükségesek, hogy azokon a helyeken, ahol zárt udvarban, pl. intézményeknél található a gyülekezőhely, lehetőség legyen nyitvatartási időben bejutni és elvégezni a számolást. A felmérés általános módszere a nappalozóhelyen tartózkodó madarak nappali számolása. A telelőhelyek általában a települések központi részén találhatóak: templomkertben, iskolaudvaron, parkokban, lakótelepek környékén, elhagyott udvarokban, illetve a települések szélén található temetőkertekben. Elsősorban a baglyok az örökzöld fákhoz kötődnek, illetve kedvelik, ha a fák körül magas épületek helyezkednek el, melyek védelmet nyújtanak az erős széltől. A baglyok jelenlétére a járdán, illetve a nappalozóhelyül szolgáló fák alatt található köpetek, ürüléknyomok utalnak. A hó közepén végzett számlálásokkor az erre a célra szolgáló adatlapon kerülnek rögzítésre az adatok. A számlálást minden esetben nagy körültekintéssel kell végezni, kerülve a madarak felzavarását. Ajánlott az egyes fákon tartózkodó madarakat többször, több nézőpontból (közvetlen a fa alól (ha lehet), illetve a fától eltávolodva, különböző irányokból, távcsővel is nézve) átszámolni. Fordítsunk nagy figyelmet az esetleg az erdei fülesekkel együtt nappalozó réti fülesbaglyokra is, előfordulásukat a hely pontos jelölésével szintén regisztráljuk! A megtalált gyülekezőhelyeket, illetve az egyszer már felmért helyszíneket a szinkronszámlálások alkalmával mindhárom téli hónapban fel kell mérni. A nulla adat is adat, így azokról a helyszínekről is várjuk az információt, ahol nem került elő erdei fülesbagoly. A felmérés során adott körülmények között kiegészítő felmérési módszer alkalmazása is szükségessé válhat. A sűrű örökzöldek (pl. fejlett ezüstfenyők) takarásában nagyobb számban gyűlhetnek össze erdei fülesbaglyok. A takarás miatt a pontos számlálás esetleg nem lehetséges, vagy a sűrűn álló fák miatt nincs lehetőség az egyes fákon tartózkodó madarak leszámolására. Az is előfordulhat, hogy a gyülekezőhely egy zárt területen található, ahova a bejutás nem lehetséges, vagy a fák nem megközelíthetőek (magánterület, elzárt terület stb.). Az adatlapon ilyen esetben azt a példányszámot jelöljük, melyet az esti kihúzáskor vagy a hajnali behúzáskor számolunk. Az esti kihúzás kezdeti időpontját óra, perc pontossággal jegyezzük fel, majd az utolsó madár távozási idejét is írjuk fel. A nappalozóhelyről történő kihúzás röviddel napnyugtát követően indul meg, a madarak tollászkodását, nyújtózkodását, komfortmozgásait követően. Ekkor előfordul, hogy az egyes madarak átrepülnek a szomszédos nappalozóhelyekre vagy a két, esetleg több helyszín között oda-vissza mozognak. A kihúzás történhet egy meghatározott irányba, de rendszerint több irányba egyidejűleg repülhetnek, így a számlálást egy jó rálátást nyújtó helyről kell elvégezni. Ha erre nincs lehetőség, akkor a fő kirepülési irányokba állított több társmegfigyelővel kell dolgozni. A kihúzás általában nem egyszerre történik, hanem egyesével, vagy néhány példány közel egyidejű távozásával zajlik. A kihúzási irányok meghatározása érdekében érdemes megelőzően néhány estét kivárni a gyülekezőhelynél. A sok egyednek nagy takarást biztosító örökzöldekről kihúzó madarak általában kiülnek a szomszédos fákra és ott végzik el tollászkodási, nyújtózkodási tevékenységeiket, így a kihúzó madarak itt is számolhatóak. A táplálkozóhelyekre történő kihúzás előtt ez általános jelenség, ekkor jó lehetőség nyílik a számolásra, ha a fa nincs takarásban, vagy építmény nem gátolja a nyílt rálátást. Az esti kihúzás azonban hosszabb idejű, elnyújtottabb folyamat és az egyes helyszínek közötti ingázó madarak a számolásban okozhatnak némi zavart. Ezért ha csak egy mód van rá, akkor a madarak hajnali behúzását válasszuk. A hajnali behúzás gyorsabb lefolyású, határozott irányú, kevesebb zavaró tényező áll fenn, bár nem egyszer ez a felmérési mód is több felmérő egyidejű és összehangolt munkáját igényli. Amennyiben a gyülekezőhely adottságainak megfelelő számolási módot meghatároztuk, onnantól kezdve következetesen minden esetben ugyanazt a módszert alkalmazzuk, de ha csak lehet, a nappal bent ülő madarakat mérjük fel! Az adatlapot értelemszerűen töltsük ki, majd a februári hóközépi számlálást követően küldjük el e-mailen vagy postán az adatlap alján megadott címre! Kérdés, vagy probléma esetén az asiootus@nimfea.hu vagy a laszcsa@gmail.com e-mail címeken kérhető segítség, vagy telefonon Monoki Ákosnál a 06-70/270-71-57, illetve László Csabánál a 06-70/289-84-95 telefonszámon. Az erdei fülesbagoly protokoll kidolgozásában részt vettek: Juhász Tibor, Lisztes Anna, Monoki Ákos, Sebe Krisztina, Váradi Csaba Kérjük, amennyiben jelentkezik a felmérésre, küldjön egy levelet a laszcsa@gmail.com címre, hogy az adatlapot el tudja küldeni. Köszönettel! László Csaba (A térképen a 2009-2010 telén felmért területek láthatók: Abádszalók, Ádánd, Bácsbokod, Bakonszeg, Balmazújváros, Berekfürdő, Berettyóújfalu, Dabas, Debrecen, Drávasztára, Eger, Fegyvernek, Felsőszentmárton, Földes, Gáborján, Gelse, Gelsesziget, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúnánás – Tedej, Hajós, Hegyszentmárton, Karcag, Kenderes, Kenderes – Bánhalom, Kengyel, Kétpó, Kisújszállás, Kisszentmárton-Majláthpuszta, Komándi, Kölked, Kuncsorba, Kunhegyes, Kunszentmárton, Lajosmizse, Lónya, Magyartelek, Majs, Mátyus, Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr, Miskolc, Mohács, Nagykanizsa, Nagynyárád, Ormándlak, Öcsöd, Örményes, Pécs, Sátorhely, Söjtör, Szentkozmadombja, Szentlőrinc, Szentpéterszeg, Szolnok, Tiszabő, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszaföldvár, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Törökszentmiklós, Túrkeve, Túrony, Újiráz, Vál, Zsáka)
László Csaba (téma: Milyen madarat láttam?) 2011.06.14. 09:44 | #19828
Válasz Rab Tibor üzenetére (#19826, 2011-06-13 21:46:40):

Üdv! Ezen a képen mintha lógna valami a lábán, vagy az a zsákmánya? üdv! Csabi
László Csaba (téma: Milyen madarat láttam?) 2011.02.01. 20:04 | #18189
Üdvözlök Mindenkit! Január 28-án fényképeztem az alábbi sirályt. Mi a véleményetek róla? A válaszokat előre is köszönöm! Üdv! László Csaba
Fórum
GYIK / FAQ
Sziasztok Adminok! A világ madarai galériába küldött...
Tegnap, 16:37 - Prommer Mátyás
Magyarországi terepi hírek
Szia! Pont az 1y, 2y absztrakt, hiszen annak dec 31-jan...
Tegnap, 09:09 - Gál Szabolcs
Apróhirdetések
Eladó Canon tükörreflexes fényképezőgép szett Canon EOS...
2020.09.29. 15:27 - Szabó Máté
Szavazás
Jelenleg nincs érvényes szavazási lehetőség Tovább »
Hírek, felhívások
Madarászverseny, Tata
2020.09.24.
Sziasztok Madarászok! Szervezzük a "Tatai Vadlúd Sokadalom speciál" szervezését. Ez... Tovább »
Beszámolók
XX. Terepmadarász Találkozó beszámoló
2020.09.08.
Sziasztok! Az elmúlt hétvégén zajlott le a hazai terepmadarászok legnépesebb hazai jubileumi... Tovább »
Galériák
Kerti rozsdafarkú
Phoenicurus phoenicurus
2020. szeptember 15.
 
Vékonycsőrű víztaposó
Phalaropus lobatus
2020. szeptember 29.
 
Vékonycsőrű víztaposó
Phalaropus lobatus
2020. szeptember 29.
 
PKMK
 
© 2010 www.birding.hu Pest Környéki Madarász Kör
FőoldalInfóMegfigyelésekGalériákFajlistákMME NomenclatorRegisztráció