Gyurácz József – Kóta András: Vas megye madarainak névjegyzéke
Feltöltött képek száma: 82233   Megfigyelési adatok száma: 277961
   
E-mail-cím:
Jelszó:
GYIK

Gyakran Ismételt Kérdések - avagy FAQ.

Amennyiben kérdésedre nem találsz választ, írj az info(kukac)birding.hu címre, vagy ha úgy érzed, a kérdés többeket is érint, használd fórumunk megfelelő topikját.

Milyen adatot töltsek fel? Mi számít érdekesnek?

A honlapra bármely vadon élő madárfaj magyarországi adatát feltöltheted, de elsősorban a ritka és szórványos, valamint a regionálisan érdekes megfigyelések adatait várjuk. Minden évszakban és országosan is közönséges fajok (pl. széncinege, fekete rigó, szarka, egerészölyv, dolmányos varjú, erdei pinty, tőkés réce, zöldike, stb.) adatait csak indokolt esetben töltsd fel (pl. nagyszámú gyülekező csoport)!

Az egyes madárfajok havi státuszáról a birding.hu fajlista menüpontban tájékozódhatsz.

Mi az a személyre szabás?

Az oldal egyedi beállítása, mely az oldalra való belépés után lép életbe. Az regisztráció menüpont alatt található „oldaljellemzők beállítása" almenüpont segítségével lehet a birding.hu alapjellemzőit a saját igények szerint beállítani. Lehetőség van a színek megváltoztatására (színsémák szerint) és az egyes menüpontok sorbeállítására (megfigyelések, fotók, fórumbejegyzések száma/oldal). Egyedileg beállítható az oldalsáv is, azaz mennyi képet, fórumbejegyzést szeretnél látni, valamint lehetőség van a legfrissebb MME Nomenclator Bizottsági hír megjelenítésére.

Egyedileg beállítható egy saját kezdőoldal is, amely a belépés után a számodra legérdekesebb részét mutatja az oldalnak. Itt a megfigyelésekkel (akár megyék szerinti szűrésben), az egyes galériákkal, vagy összes feltöltött képpel lehet indulni, de lehetőség van a fórum és két lista kezdőoldalnak való beállítására. Amennyiben ebből nem választasz, akkor a személyes oldal marad a kezdőlap, ahogy az eddig is volt. A személyes kezdőlapot, az oldalon való böngészés közben, leggyorsabban az oldalsáv tetején található gomb segítségével érheted el.

Miért nem használhatok becenevet regisztrációkor?

A birding.hu egyik célja, hogy naprakész és hiteles adatbázist hozzon létre a Magyarországon előforduló ritka és szórványos madárfajokról. Az adatok és fotók csak úgy lehetnek hitelesek, ha azok valós személytől származnak és a későbbiekben akár több éves távlatban is ellenőrizhetőek, szakmailag megítélhetőek.

Mindemellett egyéb madártani és természetvédelemmel kapcsolatos kérdésekre adott válaszok is hitelesebbé válnak, ha azokat nem csak becenévként létező személyek adják.

Mit jelentenek ezek a rövidítések: ad, juv, imm, pull?

A madarak hozzávetőleges életkorát avagy korcsoportba tartozását számos (főleg hosszabb életű, ill. lassú ivarérésű) fajnál a tollazat állapota is elkülöníthetővé teszi. Ezek mellett más bélyegek és jegyek alapján megkülönböztetjük a következő életszakaszokat:


pull. = pullus - fióka (pehelytollas, röpképtelen, legtöbbször még a szülők gondoskodására szoruló egyed)


juv. = juvenilis - fiatal (a fiókakori tollazatot már átcserélt, de az adott évben kelt egyed)


imm. = immaturus - nem ivarérett (számos esetben a faj kifejlett egyedeihez hasonló megjelenésű, más esetben viszont azoktól még eltérő tollazati bélyegeket mutató, a szaporodásban még részt nem vevő egyed)


subad. = subadult - közel kifejlett (lassú ivarérésű fajoknál - pl. nagytestű ragadozók, stb. - az öregekhez hasonló megjelenésű, és akár a faj reprodukálásban is részt vevő fiatal felnőtt egyed)


ad. = adult - kifejlett avagy öreg (a fajra leginkább jellemző tollazati bélyegeket mutató, felnőtt egyed)

Miért nem látszik a galériába feltöltött fotóm?

A feltöltött képek azonnal elérhetők a feltöltő személyes oldalán. Ugyanakkor csak és kizárólag akkor kerül a birding.hu galériáinak valamelyikébe, ha az adminisztrátorok szakmai és/vagy fotótechnikai szempontból ezt indokoltnak látják.

Célunk és törekvésünk egy - a www.netfugl.dk társoldalunkhoz hasonló - olyan rendszer kialakítása, amely révén ugyan a lehető legtöbb madárfajról közlünk képeket, de a fotók száma limitált (30-50 db/faj), a szakmai és technikai élvezhetőség miatt.

Mit jelentenek a különböző színek a megfigyeléseknél?

Piros szín: azon ritka fajok adatai vannak piros színnel jelölve (leírandók), amelyekről még nem érkezett leírás az MME Nomenclator Bizottság (továbbiakban NB) felé. Ezúton is felhívjuk a figyelmed, hogy ilyen faj feltöltése esetén készíts leírást és lehetőség szerint fotót a madárról!

Az NB éves jelentésének elkészülte után a le nem írt adatokat töröljük a rendszerből.


Narancs szín: azon ritka fajok adatai, amelyekről a leírás beérkezett az NB-hez, de döntés még nem született.


Zöld szín: az adat az NB által hitelesítve van, vagy a megfigyelés körülményei (pl. jó minőségű fotók, sok megfigyelő, stb.) alapján a hitelesítés előrevetíthető.

Mi az hogy leírandó faj?

Európa legtöbb országában működik olyan szervezet, amely a ritkán előforduló madárfajok észlelési adatinak hitelesítésével (is) foglalkozik.

Magyarországon ez a szervezet az MME Nomenclator Bizottság, amely az egyes fajok státusza alapján meghatározza azon fajok körét, amelyet igen ritkának, ezzel együtt leírandónak tart.

Jelen állapot szerint leírandó az a faj, amelynek az elmúlt tíz évben kevesebb, mint 40 elfogadott adata vált ismertté.


A leírás ahhoz kell, hogy a NB el tudja dönteni, hogy az észlelt madár ténylegesen ahhoz az igen ritka fajhoz tartozó egyed lehetett e, amit a megfigyelő gondol.

Természetesen a sikeres elbírálást segíti, ha készült jó minőségű fotó, film vagy hangfelvétel a madárról, illetve ha több ideig a területen tartózkodott a példány, ezáltal esélyt adva arra, hogy más megfigyelők is megerősíthessék a határozás helyességét.

A leírásban célszerű minden körülményre kitérni, ebben a honlapunkról letölthető új típusú űrlap is segíti a leírást végző személyt.

A MME NB feladatairól, céljairól, minden egyéb, leírással kapcsolatos tudnivalókról a MME Nomenclator menüpont almenüiben tájékozódhatsz!

Mit jelentenek az A, B, C, D és E kategóriák?

Jelenleg alábbi kategóriákkal és fajlistákkal kapcsolatos változások vannak érvényben:

Az MME NB döntött a fajok (illetve adatok) besorolásakor használt kategóriarendszer finomításáról. Erre azért volt szükség, hogy a kategóriák jobban illeszkedjenek az Európa-szerte használt rendszerbe, és megszűnjön a DA és a DE kategória, amelyek külföldi madarászok számára sok esetben értelmezhetetlennek bizonyultak. A finomítás másik oka az volt, hogy megszaporodtak az olyan madarak hazai megfigyelései, amelyek valamilyen visszatelepítési program során kerültek ki a természetbe vagy kerültek áthelyezésre egyik populációból egy távoli másikba, és a kategóriák eddigi meghatározása alapján e példányok adatait nagyon nehéz volt bárhová is besorolni. A kategóriákat tekintve a C, D és E kategóriákat érintette változás, az új definíciók szerint a kategóriarendszer így alakul (az A és a B kategória változatlan maradt):

A kategória: A faj legalább egy, minden valószínűség szerint természetes állományból származó egyede 1950. január 1. óta legalább egyszer hitelesíthetően előfordult Magyarország mai határain belül (a hazai madárfauna legtöbb tagja ebbe a kategóriába tartozik).

B kategória: A faj legalább egy, minden valószínűség szerint természetes állományból származó egyede kizárólag 1950. január 1. előtt fordult elő Magyarország mai határain belül. Ide tartozik például a márványos réce, a nyírfajd, a héjasas, az alka, a lunda, a barnahasú pusztaityúk, a talpastyúk, a havasi varjú, a szürke zsezse, a rózsás pirók és a nagy pirók.

C1 kategória: A fajnak hazánkban olyan - önmagát fenntartani képes - állománya él, amely az adott faj eredeti, természetes elterjedési területétől távol, emberi közvetítéssel alakult ki, illetve legalább egy egyed nagy valószínűség szerint ilyen állományból jutott el Magyarországra; az e kategóriába tartozó egyedek közvetlen utódai és későbbi leszármazottai is C1 kategóriába sorolandók (ide tartozik hazánk madárfajai közül az indiai lúd, a kanadai lúd, a nílusi lúd, a halcsontfarkú réce, a fácán és a parlagi galamb).

C2 kategória: Azon példányok adatai tartoznak ide, amelyeket természetes (vagy feltételezhetően természetes) állományból egy határainkon kívüli másik természetes populáció megerősítésére telepítettek át, és szabadon engedésük után természetes módon jutottak el Magyarországra. Az e kategóriába tartozó egyedek utódai már A kategóriásnak tekinthetők, hiszen már egy létező természetes állományban születtek (a fakó keselyű néhány hazai adata tartozik ebbe a kategóriába).

D kategória: Ideiglenes kategória. A faj Magyarországon 1950. január 1. után felbukkant egyedének természetes állományból való származása kétséges. Ezeket az adatokat nem számoljuk a fajlistába, de az MME NB a megfigyeléstől vagy kézre kerüléstől számított négy éven belül újra tárgyalja az adatot, és azt akkor egy másik, már nem átmeneti kategóriába sorolja.

E kategória: A faj hitelesíthetően előfordult Magyarországon, az előfordult egyed azonban nagy valószínűséggel vagy bizonyosan nem vad eredetű. Olyan madárfajok tartoznak ide, amelyek esetében - elterjedésük miatt - nem valószínűsíthető, hogy természetes úton eljussanak Magyarország területére, hanem vélhetően hazai vagy külföldi állatkertből, vadasparkból, bemutatóhelyről vagy bármilyen más állattartótól véletlenül vagy szándékosan kerültek ki a természetbe (a hazánkban már megfigyelt madárfajok közül ilyen például a fekete hattyú, a sujtásos fütyülőlúd, a sarki lúd, a kisasszonyréce, a mandarinréce, a csuklyás bukó, a csukár, a vörhenyes gödény, az afrikai marabu, az afrikai kanalasgém, a tarvarjú, a szent íbisz, a kis flamingó és az óriásrétisas, valamint számos díszmadárként tartott egzotikus lúd- és récefaj, de ide sorolhatók a gazdájuktól megszökött solymászmadarak, a különböző papagájfajok és más egzotikus díszmadarak is). Az E kategóriába tartoznak továbbá az olyan egyedek is, amelyeket Magyarország határain kívülről közvetlen emberi közreműködéssel, véletlenül vagy szándékosan hoztak be Magyarországra, még akkor is, ha az adott példány egyébként természetes populációból származik (ide tartozik az olasz veréb, valamint a havasi sarlósfecske egy adata). Ebbe a kategóriába soroljuk továbbá azokat az egyedeket is, amelyek fogságban születtek, és valamely természetes populáció megerősítése vagy egy adott helyről korábban kipusztult populáció újbóli létrehozása céljából kerültek kihelyezésre (szakállas saskeselyű).

Forrás:
http://birding.hu/doc/NB2017.pdf
MME Nomenclator Bizottság (2020): Az MME Nomenclator Bizottság 2017. évi jelentése a Magyarországon ritka madárfajok előfordulásáról. Aquila 127, p. 55-74.

Mi az a WP?

A Western Palearctic, azaz a Nyugat-Palearktisz rövidítése. Ebbe az állatföldrajzi régióba tartozik Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet java. Határai az alábbi térképen láthatóak (forrás: Netfugl.dk)

Mi az a magyar lista? Mi a listázás?

A madárfajok rendszeres megfigyelése és az észlelési adatok rögzítése előbb-utóbb különböző listák vezetéséhez vezet, amelynek elektronikus, könnyen frissíthető verzióját kínálja a birding.hu honlap.

A listák tehát nem az egyes megfigyelések vezetésére, hanem igen-nem típusú adatkezelésre valók - azaz ha láttam pl. Magyarországon egy kérdéses fajt, akkor jelölhetem a listán, de ha erre még nem került sor, akkor nem.

Vannak szabadon beírható listák (pl. kert lista, stb.) amelynél elég egy számot beírni, de így a sorrend objektív összehasonlítása elég nehézzé válik.

A szigorúbb típusú listák (pl. magyar lista) esetében nem elég beírni egy számot, hanem fajonként végig kell jelölni a listát. Ritkább, különlegesebb fajoknál célszerű a megjegyzést is kitölteni (hol és mikor láttuk a fajt) mert ez a hibákat is könnyen kiszűrhetővé teszi.

A listázás egy jó játék, de fontos tudni, hogy a listákon való helyezés nem feltétlenül a szakmai felkészültség fokmérője - bár kétségtelen, hogy egyes esetekben objektív mérőszámnak is tekinthető (pl. területekre vonatkozóan).

Mit jelent az, hogy legritkább- és mumusfajaim a magyar listán?

A magyar listán való szereplés velejárója, hogy a rendszer a listán szereplő személyek bejelölt fajait összeveti, és automatikusan kiszűri a tíz legritkább (a legkevesebb listán szereplőnél bejelölt) és öt "mumusként" felfogható (azaz a legtöbb listázónál jelölt, de nekünk még hiányzó) fajt.

Természetesen a fentiek köre változhat a megfigyelők aktivitásának függvényében, ugyanakkor a hibák kiszűrésére is alkalmas (pl. közönséges fajok mumusként való megjelenésekor, stb.).

Mit jelent az, hogy twitcher?

A twitcher kifejezés alapvetően egy idegbetegséget jelöl. Ebben szenvedett Howard Medhurst brit megfigyelő is, akinek köszönhetően az 1950-es években így nevezték el a madármegfigyelés azon szenvedélyes ágának művelőit, ahol a "fajvadász" rengeteg időbeni és anyagai áldozatot hoz azért, hogy egy-egy ritkaságot megpillanthasson és azt felvehesse a listájára.

A "twitchelésnek" alapvetően a nyugat-európai országokban van jelentős közönsége, és az ehhez kapcsolódó "szakkifejezések" is angolszász alapúak.

Az igazi twitcher nem jár ki rendszeresen egy-egy területre madarászni, hanem információk alapján célzottan "talál vissza" mások által már jelzett ritkaságokat.

 

 

Mire kell odafigyelnem, ha tvicselni megyek?

•    mindig tájékozódjunk a találótól vagy a terület tulajdonosától, esetleg a természetvédelmi őrtől (védett terület esetében) a látogathatóság szabályairól, megközelítési útvonalakról, az esetleges nyilvános tvics találkozási helyszínéről, időpontjáról, stb.;
•    az esetleges korlátozásokat minden esetben vegyük tudomásul és tartsuk be;
•    a madármegfigyelési tevékenységet mindig a madarak minimális zavarása mellett végezzük, ne menjünk túl közel egy madárhoz, a madárcsapatokat ne zavarjuk fel, stb.;
•    a madarat rajtunk kívül más is meg szeretné figyelni, ezért fotózással ne zavarjuk fel a madarat;
•    lehetőleg akkor menjünk a madarat megnézni (ez általában a találást követő reggel), amikor több madarász van a helyszínen, ezzel segíthetjük egymást és nem mellesleg megismerhetjük az ország hasonló érdeklődésű embereit, valamint egy elég sajátos, szórakoztató közösségi élmény részesei lehetünk. Az ilyen alkalmakkor szerzett barátságok lehetőséget biztosítanak arra, hogy több madarásszal együtt is mehetünk a következő tvicsre ezzel pénzt spórolunk és a közösséget is erősítjük.

Ezeknek az alapszabályoknak a betartásával elkerüljük az esetleges konfliktusokat a terület tulajdonosaival, természetvédelmi kezelőivel, amely eredményeként még sokáig élvezhetjük a hazánkban felbukkanó ritka madarak megfigyelését kiváltó élményt.

Mi az a Club300?

A madárfajok rendszeres, kitartó megfigyelése előbb-utóbb listázáshoz vezet, így pl. alapkérdésként felmerül, hogy mennyi fajt is láttam már Magyarországon?


A club300 egy olyan virtuális klub, ahová azok tartoznak, akik a hazánkban vadon előforduló madárfajok közül legalább 300 fajt megfigyeltek (ill. ha nem is találták, de saját maguk határozták).


Nemrég még "előkelő" címnek számított a club300-as tagság, de hála a jószemű megfigyelőknek, a hazai madárfauna már 400 felett jár, így a kellő idővel és anyagiakkal rendelkezők néhány év alatt fellépkedhetnek a club350-es zónába is...

Megváltozott az e-mail-címem. Hogyan tudom így az oldalt használni?

Lépj be az eredeti e-mail-címeddel és jelszavaddal az oldalra, majd a személyes oldaladon kattints az adataim szerkesztése gombra. Itt át tudsz állni a jelenleg használatos címedre, mentés után már az új cím használatával tudsz belépni.

Amennyiben a régi címedhez tartozó jelszavadat elfelejtetted és a régi postafiókod már nem működik (azaz nem tudjuk elküldeni a jelszót), akkor újra kell regisztrálnod.

Madárvédelemmel kapcsolatos kérdésem van. Kihez forduljak?

Javasoljuk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapjának felkeresését és az ott található Gyakran Ismételt Kérdések megtekintését!

Fórum
Milyen madarat láttam?
Köszönöm. E.
Ma, 20:42 - Fülöp Endre
Nem madár
Az Erdőmentők Alapítvány alkotói pályázatot hirdet...
Tegnap, 03:44 - Horvàth Csaba
Sajtófigyelő
...
2021.02.26. 18:15 - Józsa András
Szavazás
Jelenleg nincs érvényes szavazási lehetőség Tovább »
Hírek, felhívások
kisKÓCSAG - Természettudományos periodika Fejér megyéről
2021.02.13.
A "VÖLGY-HÍD" Természetvédelmi Alapítvány 2021 második felében szeretné útjára indítani a... Tovább »
Beszámolók
Törökország 2007
2021.02.19.
pdf logoFotós időutazás 2007-ben megvalósított török utunkról. Mindenkitől elnézést kérünk a kevés, gyenge... Tovább »
Galériák
Nyári lúd
Anser anser
2021. február 28.
 
Gatyás ölyv
Buteo lagopus
2021. február 27.
 
Kerti rozsdafarkú
Phoenicurus phoenicurus
2020. augusztus 5.
 
1 % - amivel idén is támogatni tudod a birding.hu-t
 
© 2010 www.birding.hu Pest Környéki Madarász Kör
FőoldalInfóMegfigyelésekGalériákFajlistákMME NomenclatorRegisztráció