PKMK
Feltöltött képek száma: 65039   Megfigyelési adatok száma: 217704
   
E-mail cím:
Jelszó:
Világ madárfajai
25 / 50 / 100 kép egy oldalon  

Madárfajok, Galériákból

spotted eagle-owl (Bubo africanus)
Dél-afrikai Köztársaság, Mkhuze
2016. november
115 megtekintés
african scops owl (Otus senegalensis)
Dél-afrikai Köztársaság, Mkhuze
2016. november
85 megtekintés
Még nincs értékelés Kommentek száma: 0
ground woodpecker (Geocolaptes olivaceus)
Lesotho
2016. november
150 megtekintés
sentinel rock thrush (Monticola explorator)
Dél-afrikai Köztársaság, Sani Pass
2016. november
115 megtekintés
greater double-collared sunbird (Cinnyris afer)
Dél-afrikai Köztársaság, Sani Pass
2016. november
101 megtekintés
Gurney s sugarbird (Promerops gurneyi)
Dél-afrikai Köztársaság, Sani Pass
2016. november
79 megtekintés
Még nincs értékelés Kommentek száma: 0
red-chested cuckoo (Cuculus solitarius)
Dél-afrikai Köztársaság, Maloti-Drakensberg
2016. november
70 megtekintés
Még nincs értékelés Kommentek száma: 0
black-bellied bustard (Lissotis melanogaster)
Dél-afrikai Köztársaság, Kruger
2016. december
143 megtekintés
Még nincs értékelés Kommentek száma: 0
red-crested korhaan (Lophotis ruficrista)
Dél-afrikai Köztársaság, Kruger
2016. december
134 megtekintés
kori bustard (Ardeotis kori)
Dél-afrikai Köztársaság, Kruger
2016. december
81 megtekintés
blue crane (Grus paradisea)
Dél-afrikai Köztársaság, Wakkerstroom
2016. november
83 megtekintés
long-tailed widowbird (Euplectes progne)
Dél-afrikai Köztársaság, Wakkerstroom
2016. november
85 megtekintés
secretarybird (Sagittarius serpentarius)
Dél-afrikai Köztársaság, Wakkerstroom
2016. november
77 megtekintés
Vándoralbatrosz
Diomedea exulans
Új-Zéland, Kaikoura, nyílt tenger a Déli szigettől délre
2002. január 5.
Antipod albatrossz Gibson alfaja: Antipodean Albatross Diomedea antipodensis ssp. gibsoni. \r\nA Vándoralbatroszt választottam, mert korábban még egy fajnak tekintették, de a hosszú ideje folyó vizsgálatok igazolták (kevés DNS munka is), hogy külön faji státuszra jogosult az Antipod szigeteki albatrosz. Az eredeti Vándoralbatrosz faj így Vándor (\"Snowy\") . Amszterdam szigeti és Antipod albatroszra bomlott. A Vándoralbatrosz így csak az Atlanti és Indiai vizeken költ, Új-Zélandtól délre csak néhány pár. Az Déli Óceán szigetei közül több is nagy kiterjedésű, az Antipod szigeteken az új törzsalak (Diomedea antipodensis antipodensis) fészkel, és kis számban még a Campbell és Chatham szigeteken. A képen látható Gibson albatrosz bizonyosan az Auckland szigetekről származik, ami egyetlen fészkelőhelye, mintegy 3200 pár költ itt évente. \r\n(forrás: www.nzbirdsonline.org.nz) A populáció viszont a fiatal madarakat is számítva, ennél jóval nagyobb, mivel kétévente fészkel, így cserélik egymást a szigeten a fészkelők! Bőven 10 000 felett van tehát a számuk és jut belőlük Új-Zéland déli vizeire is, így a Déli Sziget partjai mentén a Kaikoura melletti vizekre (Gondoljuk meg ez több ezer km a fészkelőhelytől, tehát továbbra is vándorok).\r\nEgy egyszerű Chinon objektívvel fotózva (diára), mivel a nagy objektívem végleg elkallódott a repülőn...Szerencsére nem volt rá szükség, olyan bizalmasok ezek az albatroszok a hajókkal. Itt etetik őket, azonban a halászhajók már nem bánnak velük ilyen jól, még ma sem, állítólag évente több ezer albatrosz pusztul el a hálókban (az összes fajból, de én így sem akarom elhinni..).\r\nA képen egy hím, valószínű ad. pd, a tojók háta és gyakran melle is sötétbarna. Ezek a hímek a gyakoriak ott, és egészen hasonlóak a fő Vándoralbatrosz formához: Diomedea exulans exulans, ami Kaikoura partjainál télen előfordul, de január az ott nyár, így ahhoz viszont nem volt szerencsém. A képen láthatók állandó kísérőik a Moszatsirály (Kelp Gull), ami nagyjából a déli Dolmányos sirály és az elmaradhatatlan Fokföldi viharmadár (Fokföldi „galamb” , Daption capense).\r\nSzámomra a dolog aktualitását az adja, hogy novemberben földrengés rázta meg a Kaikoura madármegfigyelő központot is. A szünetben a képeket feldolgozva küldtem néhányat Új-Zélandra is. Utána kell járni, hogy jelenleg milyen helyzetben vannak, mielőtt valaki oda elindul albatrosznézőbe!
166 megtekintés
Még nincs értékelés Kommentek száma: 0
Sri Lanka Grey Hornbill (Ocyceros gingalensis) avagy a Ceyloni szürketokó :-)
Sri Lanka, Sinharaja
2016. december
A Sri Lanka lowland rain forests egyik jellegzetes endemikusa.
150 megtekintés
Pártásdaru
Grus virgo
Omán, Salalah, Khawr Ad Dahariz
2012. december 18.
112 megtekintés
Indian Pitta
Sri Lanka, Nuwara Eliya, Victoria Park
2016. december
Hogy legyen valami színesebb is...
138 megtekintés
Sri Lanka Scaly Thrush (Zoothera imbricata)
Sri Lanka, Sinharaja Forest
2016. december
Egy nehezen látható endemikus. A kép nem a legjobb de legalább van :-)
188 megtekintés
Botha s lark (Spizocorys fringillaris)
Dél-afrikai Köztársaság, Wakkerstroom
2016. november
207 megtekintés
Hawaii réce
Amerikai Egyesült Államok, Kauai, Hanalei National Wildlife Refuge
2012. március 21.
Anas wyvilliana - Hawaiian Duck - Földrajzi izolációjának köszönhetően Hawaii elképesztően különleges lehetőséget jelent a fajkeletkezési folyamatok tanulmányozására. Az elmúlt napokban felrakott, alább látható képek a gyapjasmadarakról az adaptív radiáció legszebb példái, amelyben a csőralak evolúciós léptékben villámgyors átalakulása segítette a pirókokat, hogy a rengeteg szabad ökológiai fülkét betöltsék. Ma már ráadásul azt is tudjuk, hogy epigenetikai mechanizmusoknak köszönhetően néhány generáció elegendő a csőralak jelentős megváltozásához. A képen bemutatott koloa azaz hawaii réce viszont a hibridizáció mintapéldája lehet (mint az olasz veréb). Legfrissebb (Lavretsky et al 2015 JEB) genetikai adatok szerint a szigetvilágban eredetileg őshonos Laysani-réce és egy éppen arra csavargó tőkés réce romantikus hawaii nászéjszakáján foganhatott valamikor a pleisztocén-holocén határán. A Laysani-réce a polinézek érkezése után a nagyobb szigetekről kiszorult, végül mindössze 12 példányos világállományról sikerült visszahozni a Laysan-szigeten ~500 példányos populációvá, miután az utolsó tojó utolsó előtti fiókáját 1930-ban megette egy áttelelő alaszkai póling (azóta szegény pólingnak lett kisebb a világállománya..). A történelem ismétli önmagát, a vadászati célból nagy mennyiségben az 1960-as években beletelepített tőkés récének köszönhetően a hawaii réce genetikai állománya gyorsan kezd “felhígulni” az újabb hibridizáció miatt. Ma már csak Kauai szigetén a Hanalei környéki természetvédelmi területeken él egy “genetikailag tiszta” populáció (ha lehet ilyet egy eredendően hibrid faj esetében kijelenteni), IUCN vörös listás veszélyeztetett faj, mintegy 1500 becsült példánnyal. A hawaii réce a tőkés récénél kisebb, egyszerűbb tollazatú, az ivari dimorfizmus nem jelentős, a hátsó sötétebb fejű példány a nászruhás hím.
166 megtekintés
Még nincs értékelés Kommentek száma: 1
Hawaii lúd
Amerikai Egyesült Államok, Hawaii, Hakalau Forest National Wildlife Refuge
2016. november 6.
Branta sandvicensis - Nene - A kanadai lúd ma is elkeveredik ritka téli vendégként Hawaii-ra, de félmillió éve néhány ősének annyira megtetszett a szigetcsoport, hogy ott ragadtak huzamosabb ideig és boldogan nőttek (az óriás hawaii lúd például a túzoknál is magasabbra 120 cm-esre!), amíg ki nem haltak, azaz a polinézek érkezéséig. Egyetlen fajukat kímélték csak meg, mert a néné nagy szerencséjére a szezonális altitudinális migrációjának köszönhetően az Ég és a Föld közötti kapcsolat szimbólumává vált a polinézek szemében. Erről sajnos az európai vadászok nem tudtak, ezért Cook kapitány érkezése után a hawaii lúd 25 ezerre becsült állománya 1951-re mindössze 30 példányra zsugorodott. Megmentése a kipusztulástól a a fajmegmentési programok egyik első sikere és elsősorban Peter Scottnak (WWF alapító; panda logó rajzoló, IUCN vörös lista kitalálója, olimpiai érmes vitorlázó) és csapatának köszönhető Slimbridgeben. A visszatelepítés 1962-ben sikeres volt és ma már 2500-ra becsült állománya él vadon a szigetek többségén. Élőhelye a víztől független, leginkább az alhavasi réteken, hegyi erdei tisztásokon fordul elő, de utunk során lávamezőn is találkoztunk vele.
148 megtekintés
Még nincs értékelés Kommentek száma: 0
Hawaii szárcsa
Amerikai Egyesült Államok, Kauai, Hanalei National Wildlife Refuge
2012. március 21.
Fulica alai - Hawaiian Coot - A pontos evolúciós eredete még nem ismert, hátha klassz PhD téma lehet, főleg ha valaki szponzorálja a DNS mintavételhez szükséges hawaii utazást…de legvalószínűbb, hogy a gyűrűscsőrű szárcsa leszármazottja, amely Észak-Amerikában vonuló faj. A csekélyszámú vizes élőhelyen még könnyen megfigyelhető (például a golfpályatársulás karakterfaja), világállományát ~2000 példányra becsülik. Guvatfélékhez tartozó rokonai közül még egy vízityúkfaj élte túl a polinézek érkezését, a hawaii guvat azaz helyi nevén “moho” például 1884-ben pusztult ki az európaiak miatt, korábban a polinézek szemében ennek a fajnak is “kapu” azaz tiltott volt vadászata.
123 megtekintés
Még nincs értékelés Kommentek száma: 0
Hawaii ölyv
Amerikai Egyesült Államok, Hawaii, Hakalau Forest National Wildlife Refuge
2016. november 6.
Buteo solitarius - Hawaiian Hawk - Az Io az egyetlen ragadozómadár faj Hawaiion, genetikailag a prériölyv a legközelebbi rokona. “Molekuláris óra” becslések alapján ~700 ezer éve alakulhatott ki ez a faj, hasonlóképpen a “~300 ezer éves” galápagoszi ölyvekhez a Csendes-óceánra kisodródott prériölyvekből, amelyek Kanada és Argentína között hosszútávú vonulók. (Ezt főleg az azori WP tikkelő haverjaimnak írom, hogy figyeljenek rá, hogy esetleg éppen fajkeletkezést twiccselnek:)). Mivel rágcsálók eredetileg nem éltek Hawaii-on, ezért rovarokra és énekesmadarakra specializálódott, fák koronájából indulva csap le rájuk, mint egy Accipiter faj. Ennek megfelelően Buteo létére viszonylag kis termetű, hosszabb lábú és rövidebb szárnyú. Úgy tűnik, hogy immunológiai védelmi képességét a hematozoákkal pl. a madármalária Plasmodium kórokozójával szemben megőrizhette még prériölyv korából. A vadászat miatt a 60-as években már csak ~100 körüli állománya a fokozott védelemnek köszönhetően több ezer példányra emelkedett, ezért sokfelé könnyen megfigyelhető a Nagy-Szigeten. Ez egyébként elkeserítő módon újabb természetvédelmi nehézséget is hozott magával, mert a vadon már kipusztult hawaii varjú visszatelepítési programjának kudarcáért az ʻio-k feleltek, amelyek szisztematikusan egyenként levadászták a san diegói állatkertben felnevelt, majd szabadon engedett tapasztalatlan ʻalalā-kat….
178 megtekintés
Még nincs értékelés Kommentek száma: 0
Réti fülesbagoly
Asio flammeus
Amerikai Egyesült Államok, Hawaii, Big Island, Saddle Road
2016. november 6.
Asio flammeus sp sandwichensis - Short-eared Owl - . A Pueo reményeim szerint néhány százezer év múlva már számomra is armchair tick lesz, addig be kell érnem az -egyébként vitatott- endemikus alfaji státussal. Azért kell ilyen sokat várnom, mert a Pueo a feltételezések szerint mindössze ~1500 éve érkezhetett Hawaii-ra egy Alaszkából érkező réti fülesbagoly invázió keretében. Fennmaradásukhoz persze kellettek a polinézek is, akik négy őshonos bagolyfajt pusztítottak ki ebben az időszakban és gondoskodtak a réti fülesbagolynak legideálisabb rágcsálótáplálék importjáról is. A terülj-terülj asztalkám hatására a réti fülesbaglyok nappali életmódra álltak át és sikeresen alkalmazkodtak a szigetvilág szinte minden élőhelyéhez. Persze az európaiak érkezése már nekik is kihívást jelent, a vadászat hatására számuk megcsappant, ezért védettek. Jelenleg a “Sick Owl Syndrome” azaz SOS tizedeli őket, amelynek hátterében feltételezhetően a felhalmozódott peszticidek állhatnak.
191 megtekintés
Hawaii légykapó
Amerikai Egyesült Államok, Hawaii, Hakalau Forest National Wildlife Refuge
2016. november 6.
Chasiempis sandwichensis - Hawaii Elepaio - Elnézést az életlen, rossz minőségű képért, de ez faj sem szerepel még a birdingen és ezzel lesz teljes a Nagy-szigeten előforduló 9 őshonos énekesmadarat bemutató sorozat. A harmadik énekesmadár család, amely képes volt a Hawaii-szigeteket meghódítani a császárlégykapó-félék (Monarchidae) családja, amely feltehetően déli irányból a polinéz szigetvilágból jutott el a szigetcsoportra. Három fajuk él Hawaii szigetén, Kauai-on és Oahu-n, az utóbbi súlyosan veszélyeztetett. A Nagy-szigeten élő faj szerencsére 1500 méter felett még sok helyen könnyen látható, a száraz bokorerdőkben és a hegyi esőerdőben egyaránt előfordul. A gyors mozgású elepaio a polinézek szent madara, mert segít kiválasztani, hogy melyik koafa nem alkalmas a biztonságos kenuépítésre. Amelyik koafán elepaio vadászgat rovarokra az elöregedett, rossz állapotú fát jelez.
151 megtekintés
Még nincs értékelés Kommentek száma: 0
Fórum
A WP és a világ terepmadarász hírei
Sziasztok, talán már többen is értesültetek róla, hogy...
Tegnap, 15:03 - Turny Zoltán
Madárgyűrűzés
Üdvözletem kedves István! Inkább ide kellene írnod:...
2017.07.21. 13:20 - Barta Zoltán
Sajtófigyelő
Nem terepi madarászat, de ha már itt van... Lehet azt...
2017.07.19. 20:15 - Varga Sándor
Szavazás
Melyik legyen a 2011-es év faja? Tovább »
Hírek, felhívások
SMS helyett ... BirdAlarm!
2017.03.02.
SMS helyett ... BirdAlarm! A skandináv BirdAlarm üzemeltetőitől lehetőséget kaptunk, hogy... Tovább »
Beszámolók
Adatok Pag-sziget madaraihoz
2017.07.15.
2017. július 06-11. között a horvát Pag-szigeten tartózkodtunk, nem kimondott madarászúton. Ennek... Tovább »
Galériák
Fehérfarkú lilebíbic
Vanellus leucurus
2017. július 10.
 
Dögkeselyű
Neophron percnopterus
2017. július 9.
 
Kaukázusi pirók
Carpodacus rubicilla
2017. július 5.
 
PKMK
 
© 2010 www.birding.hu Pest Környéki Madarász Kör
FőoldalInfóMegfigyelésekGalériákFajlistákMME NomenclatorRegisztráció