1 % a birding.hu fenntartására!
Fotos insgesamt: 77047   Beobachtungen insgesamt: 262232
   
E-mail Adresse:
Passwort:
Forum

 

A topikok  használata során kérjük a Fórumszabályzatban foglaltak betartását!

 

A fórumban való szabadszavas keresés  esetén, ha a főoldalon vagy, akkor az összes topikból keresel, ha benne  vagy egy adott topikban, akkor csak az adott topikban keresel.

 


birding.hu Themen / Vendégkönyv
Zurück zum Forum

Neuer Beitrag


Bild anhängen:
Das Bild darf max. 1200 x 1200 pixel und max. 300 kB im JPEG Format sein!
birding.hu Themen:
Barta Zoltán 13.03.2020 20:57 | Antwort auf | #151169
Antwort Morvai Szilárd Auf die Nachricht von (#151168, 2020-03-13 20:52:08):
nekem ma reggel még csak 2 :)


Fotót azért ne rakj föl!!!
Morvai Szilárd 13.03.2020 20:52 | Antwort auf | #151168
Antwort Barta Zoltán Auf die Nachricht von (#151167, 2020-03-13 20:34:01):
A "maviros" kerecsennek reggel már 3 tojása volt.

nekem ma reggel még csak 2 :)

Barta Zoltán 13.03.2020 20:34 | Antwort auf | #151167
A "maviros" kerecsennek reggel már 3 tojása volt.
Kovács Gergely Károly 12.03.2020 21:42 | Antwort auf | #151163
Antwort Gál Szabolcs Auf die Nachricht von (#151162, 2020-03-12 21:30:49):
De-ből általánosan E-be mentek az adatok, egy rózsás flamingó adat kivételével.

Köszönöm.
Gál Szabolcs 12.03.2020 21:30 | Antwort auf | #151162
Antwort Kovács Gergely Károly Auf die Nachricht von (#151161, 2020-03-12 19:50:00):
Szia Bence!
Meg tudnád mondani, hogy az alábbi adattal mi történt, hova került a De-ből?
Kékszárnyú réce Rétszilasi-halastó 2012. június 13.
Köszönöm
Gergő

De-ből általánosan E-be mentek az adatok, egy rózsás flamingó adat kivételével.
Kovács Gergely Károly 12.03.2020 19:50 | Antwort auf | #151161
Antwort Kókay Bence Auf die Nachricht von (#151160, 2020-03-12 19:42:29):
Az MME NB legutóbbi ülésének friss döntései

A Magyarország területén rendkívül ritka madárfajok adatai közül az alábbi megfigyeléseket hitelesítette a Nomenclator Bizottság:
- kuhi (Elanus caeruleus): 2018. november 30. – december 16., Kunszentmiklós, Bösztör, 1 ad. pld. (Pigniczki Csaba és mások), a második hitelesített előfordulás hazánkban;
- amerikai pettyeslile (Pluvialis dominica): 2018. július 16–26., Sárkeresztúr, Sárkány-tó, 1 ad. pld. (Molnár Márton, Hazafi Dorottya és mások), a harmadik hitelesített előfordulás hazánkban;
- feketetorkú szürkebegy (Prunella atrogularis): 2018. március 19–20., Kisújszállás, 1 pld. (Pabar Zoltán és mások), az első hitelesített előfordulás hazánkban;
- apácahantmadár (Oenanthe pleschanka): 2019. július 9–30., Kecskemét, repülőtér, 1 hím pld. (Bártfai Renáta; Fábiánné Wessely Zsuzsa és mások), a hatodik hitelesített előfordulás hazánkban;
- lazúrcinege (Cyanistes cyanus): 2018. november 18. – december 17., Szeged, Fehér-tó, 1 pld. (Barkóczi Csaba és mások), az első hitelesített előfordulás hazánkban.

Az MME NB döntött a fajok (illetve adatok) besorolásakor használt kategóriarendszer finomításáról. Erre azért volt szükség, hogy a kategóriák jobban illeszkedjenek az Európa-szerte használt rendszerbe, és megszűnjön a DA és a DE kategória, amelyek külföldi madarászok számára sok esetben értelmezhetetlennek bizonyultak. A finomítás másik oka az volt, hogy megszaporodtak az olyan madarak hazai megfigyelései, amelyek valamilyen visszatelepítési program során kerültek ki a természetbe vagy kerültek áthelyezésre egyik populációból egy távoli másikba, és a kategóriák eddigi meghatározása alapján e példányok adatait nagyon nehéz volt bárhová is besorolni. A kategóriákat tekintve a C, D és E kategóriákat érintette változás, az új definíciók szerint a kategóriarendszer így alakul (az A és a B kategória változatlan maradt):

A kategória: A faj legalább egy, minden valószínűség szerint természetes állományból származó egyede 1950. január 1. óta legalább egyszer hitelesíthetően előfordult Magyarország mai határain belül (a hazai madárfauna legtöbb tagja ebbe a kategóriába tartozik).

B kategória: A faj legalább egy, minden valószínűség szerint természetes állományból származó egyede kizárólag 1950. január 1. előtt fordult elő Magyarország mai határain belül. Ide tartozik például a márványos réce, a nyírfajd, a héjasas, az alka, a lunda, a barnahasú pusztaityúk, a talpastyúk, a havasi varjú, a szürke zsezse, a rózsás pirók és a nagy pirók.

C1 kategória: A fajnak hazánkban olyan – önmagát fenntartani képes – állománya él, amely az adott faj eredeti, természetes elterjedési területétől távol, emberi közvetítéssel alakult ki, illetve legalább egy egyed nagy valószínűség szerint ilyen állományból jutott el Magyarországra; az e kategóriába tartozó egyedek közvetlen utódai és későbbi leszármazottai is C1 kategóriába sorolandók (ide tartozik hazánk madárfajai közül az indiai lúd, a kanadai lúd, a nílusi lúd, a halcsontfarkú réce, a fácán és a parlagi galamb).

C2 kategória: Azon példányok adatai tartoznak ide, amelyeket természetes (vagy feltételezhetően természetes) állományból egy határainkon kívüli másik természetes populáció megerősítésére telepítettek át, és szabadon engedésük után természetes módon jutottak el Magyarországra. Az e kategóriába tartozó egyedek utódai már A kategóriásnak tekinthetők, hiszen már egy létező természetes állományban születtek (a fakó keselyű néhány hazai adata tartozik ebbe a kategóriába).

D kategória: Ideiglenes kategória. A faj Magyarországon 1950. január 1. után felbukkant egyedének természetes állományból való származása kétséges. Ezeket az adatokat nem számoljuk a fajlistába, de az MME NB a megfigyeléstől vagy kézre kerüléstől számított 4 éven belül újra tárgyalja az adatot, és azt akkor egy másik, már nem átmeneti kategóriába sorolja.

E kategória: A faj hitelesíthetően előfordult Magyarországon, az előfordult egyed azonban nagy valószínűséggel vagy bizonyosan nem vad eredetű. Olyan madárfajok tartoznak ide, amelyek esetében – elterjedésük miatt – nem valószínűsíthető, hogy természetes úton eljussanak Magyarország területére, hanem vélhetően hazai vagy külföldi állatkertből, vadasparkból, bemutatóhelyről vagy bármilyen más állattartótól véletlenül vagy szándékosan kerültek ki a természetbe (a hazánkban már megfigyelt madárfajok közül ilyen például a fekete hattyú, a sujtásos fütyülőlúd, a sarki lúd, a kisasszonyréce, a mandarinréce, a csuklyás bukó, a csukár, a vörhenyes gödény, az afrikai marabu, az afrikai kanalasgém, a tarvarjú, a szent íbisz, a kis flamingó és az óriásrétisas, valamint számos díszmadárként tartott egzotikus lúd- és récefaj, de ide sorolhatók a gazdájuktól megszökött solymászmadarak, a különböző papagájfajok és más egzotikus díszmadarak is). Az E kategóriába tartoznak továbbá az olyan egyedek is, amelyeket Magyarország határain kívülről közvetlen emberi közreműködéssel, véletlenül vagy szándékosan hoztak be Magyarországra, még akkor is, ha az adott példány egyébként természetes populációból származik (ide tartozik az olasz veréb, valamint a havasi sarlósfecske egy adata). Ebbe a kategóriába soroljuk tovább azokat az egyedeket is, amelyek fogságban születtek, és valamely természetes populáció megerősítése vagy egy adott helyről korábban kipusztult populáció újbóli létrehozása céljából kerültek kihelyezésre (szakállas saskeselyű).

Az MME NB kategóriákat érintő döntései alapján az álarcos réce, a zöldszárnyú réce, az örvös réce, a búbos réce, a kínai üstökösgém, a barátkeselyű és a vörhenyes sármány DA kategóriás adatai átkerültek A kategóriába, az afrikai marabu DA kategóriás adata viszont E kategóriába került. Szintén E kategóriába kerültek a sujtásos fütyülőlúd, a sarki lúd, a csuklyás bukó, a vörhenyes gödény, az afrikai kanalasgém, a kis flamingó és az olasz veréb DE kategóriás adatai.

Szia Bence!
Meg tudnád mondani, hogy az alábbi adattal mi történt, hova került a De-ből?
Kékszárnyú réce Rétszilasi-halastó 2012. június 13.
Köszönöm
Gergő
Kókay Bence 12.03.2020 19:42 | Antwort auf | #151160
Az MME NB legutóbbi ülésének friss döntései

A Magyarország területén rendkívül ritka madárfajok adatai közül az alábbi megfigyeléseket hitelesítette a Nomenclator Bizottság:
- kuhi (Elanus caeruleus): 2018. november 30. – december 16., Kunszentmiklós, Bösztör, 1 ad. pld. (Pigniczki Csaba és mások), a második hitelesített előfordulás hazánkban;
- amerikai pettyeslile (Pluvialis dominica): 2018. július 16–26., Sárkeresztúr, Sárkány-tó, 1 ad. pld. (Molnár Márton, Hazafi Dorottya és mások), a harmadik hitelesített előfordulás hazánkban;
- feketetorkú szürkebegy (Prunella atrogularis): 2018. március 19–20., Kisújszállás, 1 pld. (Pabar Zoltán és mások), az első hitelesített előfordulás hazánkban;
- apácahantmadár (Oenanthe pleschanka): 2019. július 9–30., Kecskemét, repülőtér, 1 hím pld. (Bártfai Renáta; Fábiánné Wessely Zsuzsa és mások), a hatodik hitelesített előfordulás hazánkban;
- lazúrcinege (Cyanistes cyanus): 2018. november 18. – december 17., Szeged, Fehér-tó, 1 pld. (Barkóczi Csaba és mások), az első hitelesített előfordulás hazánkban.

Az MME NB döntött a fajok (illetve adatok) besorolásakor használt kategóriarendszer finomításáról. Erre azért volt szükség, hogy a kategóriák jobban illeszkedjenek az Európa-szerte használt rendszerbe, és megszűnjön a DA és a DE kategória, amelyek külföldi madarászok számára sok esetben értelmezhetetlennek bizonyultak. A finomítás másik oka az volt, hogy megszaporodtak az olyan madarak hazai megfigyelései, amelyek valamilyen visszatelepítési program során kerültek ki a természetbe vagy kerültek áthelyezésre egyik populációból egy távoli másikba, és a kategóriák eddigi meghatározása alapján e példányok adatait nagyon nehéz volt bárhová is besorolni. A kategóriákat tekintve a C, D és E kategóriákat érintette változás, az új definíciók szerint a kategóriarendszer így alakul (az A és a B kategória változatlan maradt):

A kategória: A faj legalább egy, minden valószínűség szerint természetes állományból származó egyede 1950. január 1. óta legalább egyszer hitelesíthetően előfordult Magyarország mai határain belül (a hazai madárfauna legtöbb tagja ebbe a kategóriába tartozik).

B kategória: A faj legalább egy, minden valószínűség szerint természetes állományból származó egyede kizárólag 1950. január 1. előtt fordult elő Magyarország mai határain belül. Ide tartozik például a márványos réce, a nyírfajd, a héjasas, az alka, a lunda, a barnahasú pusztaityúk, a talpastyúk, a havasi varjú, a szürke zsezse, a rózsás pirók és a nagy pirók.

C1 kategória: A fajnak hazánkban olyan – önmagát fenntartani képes – állománya él, amely az adott faj eredeti, természetes elterjedési területétől távol, emberi közvetítéssel alakult ki, illetve legalább egy egyed nagy valószínűség szerint ilyen állományból jutott el Magyarországra; az e kategóriába tartozó egyedek közvetlen utódai és későbbi leszármazottai is C1 kategóriába sorolandók (ide tartozik hazánk madárfajai közül az indiai lúd, a kanadai lúd, a nílusi lúd, a halcsontfarkú réce, a fácán és a parlagi galamb).

C2 kategória: Azon példányok adatai tartoznak ide, amelyeket természetes (vagy feltételezhetően természetes) állományból egy határainkon kívüli másik természetes populáció megerősítésére telepítettek át, és szabadon engedésük után természetes módon jutottak el Magyarországra. Az e kategóriába tartozó egyedek utódai már A kategóriásnak tekinthetők, hiszen már egy létező természetes állományban születtek (a fakó keselyű néhány hazai adata tartozik ebbe a kategóriába).

D kategória: Ideiglenes kategória. A faj Magyarországon 1950. január 1. után felbukkant egyedének természetes állományból való származása kétséges. Ezeket az adatokat nem számoljuk a fajlistába, de az MME NB a megfigyeléstől vagy kézre kerüléstől számított 4 éven belül újra tárgyalja az adatot, és azt akkor egy másik, már nem átmeneti kategóriába sorolja.

E kategória: A faj hitelesíthetően előfordult Magyarországon, az előfordult egyed azonban nagy valószínűséggel vagy bizonyosan nem vad eredetű. Olyan madárfajok tartoznak ide, amelyek esetében – elterjedésük miatt – nem valószínűsíthető, hogy természetes úton eljussanak Magyarország területére, hanem vélhetően hazai vagy külföldi állatkertből, vadasparkból, bemutatóhelyről vagy bármilyen más állattartótól véletlenül vagy szándékosan kerültek ki a természetbe (a hazánkban már megfigyelt madárfajok közül ilyen például a fekete hattyú, a sujtásos fütyülőlúd, a sarki lúd, a kisasszonyréce, a mandarinréce, a csuklyás bukó, a csukár, a vörhenyes gödény, az afrikai marabu, az afrikai kanalasgém, a tarvarjú, a szent íbisz, a kis flamingó és az óriásrétisas, valamint számos díszmadárként tartott egzotikus lúd- és récefaj, de ide sorolhatók a gazdájuktól megszökött solymászmadarak, a különböző papagájfajok és más egzotikus díszmadarak is). Az E kategóriába tartoznak továbbá az olyan egyedek is, amelyeket Magyarország határain kívülről közvetlen emberi közreműködéssel, véletlenül vagy szándékosan hoztak be Magyarországra, még akkor is, ha az adott példány egyébként természetes populációból származik (ide tartozik az olasz veréb, valamint a havasi sarlósfecske egy adata). Ebbe a kategóriába soroljuk tovább azokat az egyedeket is, amelyek fogságban születtek, és valamely természetes populáció megerősítése vagy egy adott helyről korábban kipusztult populáció újbóli létrehozása céljából kerültek kihelyezésre (szakállas saskeselyű).

Az MME NB kategóriákat érintő döntései alapján az álarcos réce, a zöldszárnyú réce, az örvös réce, a búbos réce, a kínai üstökösgém, a barátkeselyű és a vörhenyes sármány DA kategóriás adatai átkerültek A kategóriába, az afrikai marabu DA kategóriás adata viszont E kategóriába került. Szintén E kategóriába kerültek a sujtásos fütyülőlúd, a sarki lúd, a csuklyás bukó, a vörhenyes gödény, az afrikai kanalasgém, a kis flamingó és az olasz veréb DE kategóriás adatai.
Barta Zoltán 22.01.2020 09:43 | Antwort auf | #151017
A fene se érti ezt. Mint láttad nálam továbbra sem olvasható/jelenik meg a szöveg. Amúgy köszi a válaszaid, látom amit látok (a magán levélváltásunkban is megjeleníthető az általad árküldött "bizonyíték"). Üdv!
Gál Szabolcs 22.01.2020 09:19 | Antwort auf | #151016
Én továbbra is látom. Nekem is van fotóm :-)

Barta Zoltán 22.01.2020 09:14 | Antwort auf | #151015
Szia!
Nálam továbbra sem jelenik meg. Bizonyságul átküldtem Neked 2 fotót.
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 Nächste » Letzte »
Forum
Határozási problémák
Pont ezt akartam írni én is. Sólyomhoz képest az arány....
02.04.2020 21:39 - Dr. Kóta András
Magyarországi terepi hírek
OKés-, köszönöm...
02.04.2020 20:55 - Szalai Kornél
Milyen madarat láttam?
Egyértelműen pusztai ölyv (többek között lásd vörhenyes,...
02.04.2020 20:48 - Barta Zoltán
Abstimmung
Jelenleg nincs érvényes szavazási lehetőség Weiter »
News, Aufrufe
Legelőtavak élőhely-kezelése a Hortobágyon LIFE projekt – Konferencia
15.03.2020
Legelőtavak élőhely-kezelése a Hortobágyon LIFE projekt – Konferencia Balmazújváros, 2020.... Weiter »
Trip Reports, Berichte
Patagónia, Tűzföld és Santiago de Chile környéke
18.02.2020
Chile, Argentína 2019. 12. 16. – 2020. 01. 01. Résztvevők: Szijártó Ágnes, Szász Előd ... Weiter »
Galleries
Waldohreule
Asio otus
1. Februar 2020
 
 
Rohrdommel
Botaurus stellaris
31. März 2020
 
1 % - amivel idén is támogatni tudod a birding.hu-t
 
© 2010 www.birding.hu Pest Környéki Madarász Kör
HomeInfoBeobachtungenGalleriesRankingUngarisches SeltenheitskommitteeRegistration