Kedves Henriett! Javaslom, hogy a szomszédnak mondja el, milyen sok legyet és szúnyogot fognak a fecskék elpusztítani a költési időszak során, vegyszermentesen :) A fecskepelenkáról az MME honlapján egyébként itt található ismertetés: https://www.mme.hu/fecskepelenka
Rendszerint beválik a pelenka, de olyat már én is tapasztaltam, hogy ha a fészkekhez túl közel szerelték a pelenkát, akkor a fecskék azt nem foglalták el (mondjuk az az eset extrém közeli volt, szinte egy zárt térbe került a fészek). Ha mindenképp szükségesnek látszik, akkor talán azt lehet még megpróbálni, hogy a költési időszak későbbi fázisában szerelik fel a fecskepelenkát, amikor kikelnek a fiókák. A fészkek alatti szennyezés úgyis zömmel ebben az időszakban jelenik meg, ugyanakkor a fiókák jelenléte már nagyon erős inger a szülőmadarak számára, egy óvatosan, a fészekhez nem túl közel kihelyezett deszka feltehetően nem tartja már őket távol. Mindenképp érdemes úgy kihelyezni ebben az esetben is, hogy a kihelyezés után egy-két óráig figyelik a madarak viselkedését, és ha nem járnak be etetni, akkor leszerelik. És olyan időben érdemes ezt tenni, amikor az etetésnek egyéb akadálya nincs, tehát nem esős, hanem napos, meleg időjárási körülmények között, hogy a szülők esetleges távol maradása ellenére se hűljenek ki a fiókák és ha már megnyugodtak a szülők, akkor is gyorsan tudják pótolni a kiesett etetési időt. De az említett honlap alapján "Ha nagyon muszáj, a fecskepelenka aktív fészkek alá is felfúrható, felszegelhető, a néhány perces zavarás szinte bizonyosan nem zavarja a madarakat." De visszakanyarodok az elejéhez, a legjobb, ha nincs szükség erre a zavarásra sem és sikerül a szomszédot meggyőzni, hogy talán szívesebben hallgatja a fecskék csivitelését, mint a szúnyogok vagy a legyek zümmögését. Üdvözlettel: András

Kedves Fórum tagok!

Tanácsot szeretnék kérni. Két hete megérkeztek kis fecskéink a társasházunkhoz. 20 éve rendszeres lakói a kocsibejáró feletti 3 fészeknek. Idén azonban az új lakó fecske pelenkákat szerelt fel. Ez fogadta őket. Két hétig riadtan köröztek, be sem szálltak a fészek környékére sem. Napról napra egyre kevesebbet hallottuk őket.
Két napja leszereltem a polcokat, azóta boldogan elfoglalták lakhelyüket, már csinosítják, megállás nélkül csivitelnek. Úgy érzem ez nagy akadály volt a madaraknak egy zárt átjáróban
Sajnos ezzel magamra haragítottam a szomszédot, örök haragot hirdetett.

Tanácsotokat kérném, lehet hogy ez a fecskepelenka nem is olyan jó ötlet?
Köszönöm!

Sziasztok!

Felkerült a Nomenclator Bizottság 2017. évi jelentése az oldalra. Elérhető az MME Nomenclator/Éves jelentések alatt, vagy közvetlenül erről a linkről:
http://birding.hu/doc/NB2017.pdf

Jó olvasgatást!

Válasz Morvai Szilárd üzenetére (#151168, 2020-03-13 20:52:08):

Fotót azért ne rakj föl!!!

Válasz Barta Zoltán üzenetére (#151167, 2020-03-13 20:34:01):

nekem ma reggel még csak 2 :)

A "maviros" kerecsennek reggel már 3 tojása volt.

Válasz Gál Szabolcs üzenetére (#151162, 2020-03-12 21:30:49):

Köszönöm.

Válasz Kovács Gergely Károly üzenetére (#151161, 2020-03-12 19:50:00):

De-ből általánosan E-be mentek az adatok, egy rózsás flamingó adat kivételével.

Válasz Kókay Bence üzenetére (#151160, 2020-03-12 19:42:29):

Szia Bence!
Meg tudnád mondani, hogy az alábbi adattal mi történt, hova került a De-ből?
Kékszárnyú réce Rétszilasi-halastó 2012. június 13.
Köszönöm
Gergő

Az MME NB legutóbbi ülésének friss döntései

A Magyarország területén rendkívül ritka madárfajok adatai közül az alábbi megfigyeléseket hitelesítette a Nomenclator Bizottság:
- kuhi (Elanus caeruleus): 2018. november 30. – december 16., Kunszentmiklós, Bösztör, 1 ad. pld. (Pigniczki Csaba és mások), a második hitelesített előfordulás hazánkban;
- amerikai pettyeslile (Pluvialis dominica): 2018. július 16–26., Sárkeresztúr, Sárkány-tó, 1 ad. pld. (Molnár Márton, Hazafi Dorottya és mások), a harmadik hitelesített előfordulás hazánkban;
- feketetorkú szürkebegy (Prunella atrogularis): 2018. március 19–20., Kisújszállás, 1 pld. (Pabar Zoltán és mások), az első hitelesített előfordulás hazánkban;
- apácahantmadár (Oenanthe pleschanka): 2019. július 9–30., Kecskemét, repülőtér, 1 hím pld. (Bártfai Renáta; Fábiánné Wessely Zsuzsa és mások), a hatodik hitelesített előfordulás hazánkban;
- lazúrcinege (Cyanistes cyanus): 2018. november 18. – december 17., Szeged, Fehér-tó, 1 pld. (Barkóczi Csaba és mások), az első hitelesített előfordulás hazánkban.

Az MME NB döntött a fajok (illetve adatok) besorolásakor használt kategóriarendszer finomításáról. Erre azért volt szükség, hogy a kategóriák jobban illeszkedjenek az Európa-szerte használt rendszerbe, és megszűnjön a DA és a DE kategória, amelyek külföldi madarászok számára sok esetben értelmezhetetlennek bizonyultak. A finomítás másik oka az volt, hogy megszaporodtak az olyan madarak hazai megfigyelései, amelyek valamilyen visszatelepítési program során kerültek ki a természetbe vagy kerültek áthelyezésre egyik populációból egy távoli másikba, és a kategóriák eddigi meghatározása alapján e példányok adatait nagyon nehéz volt bárhová is besorolni. A kategóriákat tekintve a C, D és E kategóriákat érintette változás, az új definíciók szerint a kategóriarendszer így alakul (az A és a B kategória változatlan maradt):

A kategória: A faj legalább egy, minden valószínűség szerint természetes állományból származó egyede 1950. január 1. óta legalább egyszer hitelesíthetően előfordult Magyarország mai határain belül (a hazai madárfauna legtöbb tagja ebbe a kategóriába tartozik).

B kategória: A faj legalább egy, minden valószínűség szerint természetes állományból származó egyede kizárólag 1950. január 1. előtt fordult elő Magyarország mai határain belül. Ide tartozik például a márványos réce, a nyírfajd, a héjasas, az alka, a lunda, a barnahasú pusztaityúk, a talpastyúk, a havasi varjú, a szürke zsezse, a rózsás pirók és a nagy pirók.

C1 kategória: A fajnak hazánkban olyan – önmagát fenntartani képes – állománya él, amely az adott faj eredeti, természetes elterjedési területétől távol, emberi közvetítéssel alakult ki, illetve legalább egy egyed nagy valószínűség szerint ilyen állományból jutott el Magyarországra; az e kategóriába tartozó egyedek közvetlen utódai és későbbi leszármazottai is C1 kategóriába sorolandók (ide tartozik hazánk madárfajai közül az indiai lúd, a kanadai lúd, a nílusi lúd, a halcsontfarkú réce, a fácán és a parlagi galamb).

C2 kategória: Azon példányok adatai tartoznak ide, amelyeket természetes (vagy feltételezhetően természetes) állományból egy határainkon kívüli másik természetes populáció megerősítésére telepítettek át, és szabadon engedésük után természetes módon jutottak el Magyarországra. Az e kategóriába tartozó egyedek utódai már A kategóriásnak tekinthetők, hiszen már egy létező természetes állományban születtek (a fakó keselyű néhány hazai adata tartozik ebbe a kategóriába).

D kategória: Ideiglenes kategória. A faj Magyarországon 1950. január 1. után felbukkant egyedének természetes állományból való származása kétséges. Ezeket az adatokat nem számoljuk a fajlistába, de az MME NB a megfigyeléstől vagy kézre kerüléstől számított 4 éven belül újra tárgyalja az adatot, és azt akkor egy másik, már nem átmeneti kategóriába sorolja.

E kategória: A faj hitelesíthetően előfordult Magyarországon, az előfordult egyed azonban nagy valószínűséggel vagy bizonyosan nem vad eredetű. Olyan madárfajok tartoznak ide, amelyek esetében – elterjedésük miatt – nem valószínűsíthető, hogy természetes úton eljussanak Magyarország területére, hanem vélhetően hazai vagy külföldi állatkertből, vadasparkból, bemutatóhelyről vagy bármilyen más állattartótól véletlenül vagy szándékosan kerültek ki a természetbe (a hazánkban már megfigyelt madárfajok közül ilyen például a fekete hattyú, a sujtásos fütyülőlúd, a sarki lúd, a kisasszonyréce, a mandarinréce, a csuklyás bukó, a csukár, a vörhenyes gödény, az afrikai marabu, az afrikai kanalasgém, a tarvarjú, a szent íbisz, a kis flamingó és az óriásrétisas, valamint számos díszmadárként tartott egzotikus lúd- és récefaj, de ide sorolhatók a gazdájuktól megszökött solymászmadarak, a különböző papagájfajok és más egzotikus díszmadarak is). Az E kategóriába tartoznak továbbá az olyan egyedek is, amelyeket Magyarország határain kívülről közvetlen emberi közreműködéssel, véletlenül vagy szándékosan hoztak be Magyarországra, még akkor is, ha az adott példány egyébként természetes populációból származik (ide tartozik az olasz veréb, valamint a havasi sarlósfecske egy adata). Ebbe a kategóriába soroljuk tovább azokat az egyedeket is, amelyek fogságban születtek, és valamely természetes populáció megerősítése vagy egy adott helyről korábban kipusztult populáció újbóli létrehozása céljából kerültek kihelyezésre (szakállas saskeselyű).

Az MME NB kategóriákat érintő döntései alapján az álarcos réce, a zöldszárnyú réce, az örvös réce, a búbos réce, a kínai üstökösgém, a barátkeselyű és a vörhenyes sármány DA kategóriás adatai átkerültek A kategóriába, az afrikai marabu DA kategóriás adata viszont E kategóriába került. Szintén E kategóriába kerültek a sujtásos fütyülőlúd, a sarki lúd, a csuklyás bukó, a vörhenyes gödény, az afrikai kanalasgém, a kis flamingó és az olasz veréb DE kategóriás adatai.