A bátor kis gulipán
Feltöltött képek száma: 95300   Megfigyelési adatok száma: 315455
   
E-mail-cím:
Jelszó:
Fórum

A topikok használata során kérjük a Fórumszabályzatban foglaltak betartását!

A fórumban való szabadszavas keresés esetén, ha a főoldalon vagy, akkor az összes topikból keresel, ha benne vagy egy adott topikban, akkor csak az adott topikban keresel.


Technika / Távcsövek, teleszkópok
Vissza a fórumtémákhoz

Minden ami a megfigyeléshez kell
Új hozzászólás írása

A fórumba csak regisztrált felhasználóink írhatnak.
Kérjük, regisztrálj Te is, vagy ha már megtetted, lépj be!

Technika:
Vámosi Krisztián 2007.12.18. 16:23 | válasz erre | #4371
Válasz Pintér János üzenetére (#4366, 2007-12-18 13:27:26):
Sziasztok!

Szóval köszi +1* a választ mindenkinek! Látom sajnos nem a legolcsóbb egy jó távcsövet beszerezni.

Egy olyan kérdésem még azért lenne, hogy 30-50 ezres kategóriában pl Nikon távcsövet megérné megvenni? Vagy tényleg inkább gyűjtsön tovább az ember, és az általatok is említettek közül válasszon majd?


Szia!

Én nem ajánlanék nyugodt szívvel Nikont, főleg nem próba nélkül, látatlanban. Szerintem baromira térgörbítő hatású a képmezőjük, értsd ezen azt, hogy a képszélek felé elúszik a kép, kanyarodik, olyan, mintha egymás mellé tett varázsgömbbe néznél, ha pedig nézelődés közben oldalra mozdítod, húzod a távcsövet (svenkelsz) akkor egész borzasztóan látható ez a jelenség. Én ezt 7x és 10x nagyítású nagy távcsövekkel próbáltam, és nagyon meglepődtem rajta, sajnos negatív értelemben. Ezen felül szerintem az árukhoz képest kifejezetten sötét képet adnak, főleg a kisebb frontlencséjű modelljeik, de még az 50 milliméteresek is. Akkor már inkább egy BD-szériás Minox, na annak nagyon fényes képe van, közel neutrális színárnyalatokakal, és 50 E körül beszerezhető.

Na de majd még mások is hozzászólnak.

Vámi
Jolsvai Gábor 2007.12.18. 15:41 | válasz erre | #4369
Válasz, Pintér János üzenetére. Ma, 13:27
Szervusz, Kedves János!
Szerintem, egy Általad említett árkategóriába tartozó Nikont, mindenképpen érdemes megvenni, ha jó erős középminőségű műszernél nem vágysz többre, vagy az elegendő Neked. (Nekem elég lenne.) Azt mindenesetre meg kell említenem, hogy a Japán messzelátók, a nem rendeltetésszerű mechanikai igénybevételekkel szemben érzékenyebbek, az egyéb modelleknél. Ez azt jelenti, hogy például egy keményebb esés után, a "Japok" prizmái meglehetősen hajlamosak az elmozdulásra, ami nagyon érdekes képhatást kelt. Tehát a Nikon nem rossz választás (magam is gondolkodtam már rajta), de csak óvatosan bánni vele! Egyébként a Deák téren, a villamos végállomásával szemben található egy Nikon márkabolt, ahol a cég szinte minden messzelátóját meg lehet tekinteni.
Pintér János 2007.12.18. 15:23 | válasz erre | #4368
Köszi a cikket!

Azért szerintem az általad említett utolsó verziót hanyagolni fogom :)
Ónodi Miklós 2007.12.18. 13:53 | válasz erre | #4367
Válasz Pintér János üzenetére (#4366, 2007-12-18 13:27:26):
Sziasztok!

Szóval köszi +1* a választ mindenkinek! Látom sajnos nem a legolcsóbb egy jó távcsövet beszerezni.

Egy olyan kérdésem még azért lenne, hogy 30-50 ezres kategóriában pl Nikon távcsövet megérné megvenni? Vagy tényleg inkább gyűjtsön tovább az ember, és az általatok is említettek közül válasszon majd?


Ezt is olvasd el, gondold át, mire van szükséged, döntsd el, elég-e egy jó átlagos minőség vagy mész bankot rabolni :)

http://www.makszutov.hu/index.php?page=cikk/42mm_roof_prizma.php
Pintér János 2007.12.18. 13:27 | válasz erre | #4366
Sziasztok!

Szóval köszi +1* a választ mindenkinek! Látom sajnos nem a legolcsóbb egy jó távcsövet beszerezni.

Egy olyan kérdésem még azért lenne, hogy 30-50 ezres kategóriában pl Nikon távcsövet megérné megvenni? Vagy tényleg inkább gyűjtsön tovább az ember, és az általatok is említettek közül válasszon majd?

Jolsvai Gábor 2007.12.17. 16:48 | válasz erre | #4351
Tetszett nekem, a messzelátók és távcsövek minőségéről szóló vita. Engedtessék meg nekem, hogy egyrészt mint terepmadarász, másrészt mint műszerész, néhány észrevételt tegyek.
Kezdő madarász koromban, nekem is volt orosz messzelátóm, sőt többféle típust is alkalmam volt kipróbálni. A minőségi szórás igaz, egyaránt akadtak közöttük rosszabbak és jobbak, de leginkább középtájon helyezkedtek el. Egyik sem érte el a jelenlegi 8x30-as Zeissem minőségét, de az utcán kapható kínai fröccsöntött szupergagyi rosszaságát sem produkálták, többnyire a középmezőnyben helyezkedtek el. Mellékesen megjegyzem, hogy ezt az áruk is tükrözte, mi mást lehetett akkoriban annyiért kapni? Egyébként az orosz optikusok egyáltalán nem voltak rosszak, hiszen ha akartak, akkor tudtak a nyugati cégek által is árusított minőségű cuccokat készíteni. Mellékesen megjegyzem, hogy a "nagynevű" nyugati cégek termékei között is lehet csapnivaló darabokkal találkozni. Persze lehet, hogy ezek a már említett Távol-keleten gyártatott cuccok, amire a "nagynevű" csak rátette a logóját. Nyugaton is szokás az, hogy a Távol-keleten összeszereltetett darabokat forgalmazzák itt nálunk, az ottani gyárban készítetteket, pedig a nyugati régióban. Ezért van valami igazság abban, hogy az onnan behozott dolgok, jobb minőségűek az itt kaphatóknál.
Szeghalmi Jánosnak teljesen igaza van abban, hogy egy messzelátó vagy távcső minőségén, csak a lencse elforgatásával is sokat lehet rontani vagy javítani, s akkor még egyáltalán nem beszéltünk, a többi szerkezeti elemről, amelyek szintén fontosak. Éppen ez volt az oka annak, hogy egykori hazai optikai cégeink, saját szakiskoláikban képezték a nekik kellő szakembereket. Hiszen egy minőségi optika összeállítása, valóságos művészetet és sajátságos érzékenységet követel, közel sem elegendő hozzá a technológiai leírás ismerete. Nem véletlen az, hogy amikor a nyugati cégek benyomulhattak a hazai piacra, azonnal felvásárolták és tönkretették az itthoni optikai cégeket, hiszen azok gyártmányainak minősége komoly konkurenciát jelentett a számukra.
Ami a műanyag (rendszerint szénszál erősítésű műgyanta) házakat illeti, azokat a jobb nyugati cégek, tulajdonképpen csak dizájnos porfogóként használják, mivel az optikai képalkotás és a mechanikai precizitás minősége szempontjából fontos alkatrészeket, azon belül természetesen fémfelületekre, vagy fémvázakra szerelik fel. A szélsőséges hőhatásokkal kapcsolatosan azt mondhatom el, hogy manapság egyes "nagynevűek" már építenek a termékeikbe olyan bimetálos elven működő hőkompenzátorokat, amelyek a képalkotás minősége szempontjából fontos alkatrészeket a helyükön tartják, a ház zsugorodása vagy nyúlása ellenére is. Persze, ilyesmit csak a leginkább "pénztárcaszaggató" modellek esetében találhatunk.
Szeghalmi János 2007.12.11. 20:44 | válasz erre | #4320
Válasz Vámosi Krisztián üzenetére (#4319, 2007-12-11 13:46:49):
Sziasztok Távcsőfanok!

Azért lenne egy pár megjegyzésem János előbbi gondolataihoz.

A prémium kategória távcsövei esetében tudomásom szerint mindegyik nagy gyártó különböző könnyűfém ötvözeteket használ a belső mechanika ÉS a tokozás elemeinek kialakítására (Swaro, Leica, Nikon), egyedül a Zeiss próbálkozik szálerősítéses műanyag házakkal, de a mechanika ott is teljesen fém (mondjuk nem tudom, meddig, és mikor akarják ezt az irányt feladni; a Zeiss keresőtávcsövek megbecsültsége még mindig jelentősen alatta van napjainkban más márkákhoz képest, de szerencsére az áruk is ;-). Más márkák esetében a csúcsszériák mindig fémmechanikás, fémtokozású cuccok, gumiborítással, és ez az árukban is megmutatkozik (Leupold Golden Ring, Minox HG, stb...). Ráadásul ha valaki veszi a fáradságot és összeveti a csúcsszériás távcsövek adatait, azok hajmeresztően egyezőek a legtöbb esetben. Vegyétek már észre, ez a világ most arról szól, hogy ami termékben ANYAG van, aminek van SÚLYA is (FÉM, ÜVEG), amit sok munkaórával kell csiszolgatni-reszelgetni, annak megkérik az árát is. Különben a MINOX- szériák között miért lehetnek 3,5x árkülönbség, he?

Az, hogy az olcsó modellek esetében használnak teljesen műanyag mechanikát és tokozást, az elég cinkes húzás, de hát ezek az optikák jó szívvel nem is vethetők össze az általunk favorizált minőségi kategóriákkal. Arról, hogy ezek egy felmelegedés után tönkremennek, már sokszor hallottam és el is hiszem, de azért nem tudom, ki csinálna nyugodt szívvel egy ilyen összehasonlító tesztet egy autó szélvédője mögé kitett pár cuccal egy augusztusi délben. Szerintem mindenki úgy vigyáz a saját távcsövére, ahogy tud (azaz nagyon) és elkerüli az extrém teszthelyzeteket.

Két példát azért le tudok írni saját tapasztalatból, igaz, ez a teleszkópokra vonatkozik, s érthetővé teszi, miért értékelem nagyra a fém és üveg házasságát a germán ajkú optikusvilágban. A tavalyi Vadlúd Sokadalmon nem a szokásos Manfrotto állványomat, hanem egy régebbi Cullmant használtam, aminek van egy bosszantó hibája: a gyorscserélő talpat az állványfejen rögzítő biztosító kar pecke hajlamos a beragadásra. Én ezt egyszer nem vettem észre, és a sétányon, miután vagy jó tíz percig a nem biztosított szkóppal nézelődtem, könnyedén a vállamra kaptam az állvány és éppen elindultam volna, amikor....Paff, a Zeiss szkóp kb. két méter magasból a zoom okulár élére esett és még pattant is egyet. Na, világvége, gondoltam, először rázogattam (semmi nem zörgött sehol), csak másodszorra mertem belenézni, de semmi képalkotó torzulás nem lett a zuhanástól és a rázkódástól, azóta is, ha csak tehetem, mindenféle más szkóppal összevetem, de semmi hibája nincs, csak a zoomokulár felső peremén van egy kis nyom arról a novemberi délelőttről...

A másik rombolásom a három évvel ezelőtti Birdfair-hez kapcsolódik, ott sikerült leműtenem egy full digiszkópos Swarovski HD szettet egy venyige frincfranc új szériás Manforttóról, a cucc csattant-pattant a deszka padlózaton, de semmi, de semmi baja nem lett az eséstől.

Ezért mondom én, hogy ha valamire már sok pénzt költ az ember, az legyen már igazi anyagokból, tartós cucc. Kivéve az orosz távcsöveket, amelyeknél csak az ár/érték aránypáros kedvező mutatója értelmezhető, és csakis nyersanyagárra vonatkoztatva. Azt értem én, hogy mindenki érzelmes emlékeket dédelgetve őrizgeti az első orosz távcsövét otthon, nekem is van egy 7*50-es modellem, tokban, de utoljára csak 5 éve néztem bele és akkor is elsírtam magam, hogy addig hogy bítram ki azzal. Egyszerűen szörnyű, az összes optikai hiba ugyanazon távcső esetében bizonyíthatóan előfordul.

Ha valakit a végén még érdekel egy vélemény, amelyet más sokszor láttam újra és újra felmerülni különböző fórumokon: a tökéletes távcső elkészíthető, a baj vele csak az, hogy darabja kb. 5000 dollárba kerülne (ez egy milla, igen) és minden felhasználónak egyedileg kellene konfigurálni az arcformájának és szemtulajdonságainak megfelelően. Na ezt még egyetlen gyártó sem vállalja be jelenleg, így egyesek inkább színhű, mások inkább képélességre kihegyezett, megint mások inkább széles látószögű és jó fényerejű modelleket gyártanak. Mindegyiknek van valami kompromisszumos korlátja.

Üdv: Vámi

Az orosz távcsövekre a nagy minőségi szórás (volt?) a jellemző. Átlagban igen sok volt közöttük a rossz képet adó, noha a mechanika megbízhatóan működött. De a véletlen, illetve a jósors hatása (mármint hogy ha éppen én találtam egy igen jót!) folytán néha egészen kiváló darabok is adódtak. Ilyen pl a ma is legendás 6x24-es! Nem tudom emlékszik-e valaki rá, mert olyan ritka és ilyan kiváló volt. Az ilyen jó darabokat keresgéltük illetve adtuk tovább egymásnak. És általában ezek maradtak is meg a szekrényben. Legalábbis nálam. Mert a rosszat minek tartogatni, nem fog az az idővel se megjavúlni.
Jellemző, hogy egyes nyugati kereskedő cégek az orosz távcsöveket akkoriban (30-40 éve) a saját nevük alatt forgalmazták, mint ahogy most a kinaiakkal teszik. Persze ezek azért már alaposan kiválogatott darabok voltak. Vagy csak az üvegeket gyártatták velük és a szerelés már valahol nyugaton történt, egy kisüzemben, gondosan, kézi illesztésekkel. A cégeket nem nevezem meg de akkoriban a sokat emlegetet M is köztük volt!
Üdv: János
Vámosi Krisztián 2007.12.11. 13:46 | válasz erre | #4319
Válasz Szeghalmi János üzenetére (#4316, 2007-12-11 10:02:46):
Az üveg, az aluminium anyagok fajsúlya és a távcsövekbe beépített méretei illetve a falvastagságok is jórészt ugyanazok több mint ötven éve! Rézből már 100 éve nem gyártanak távcsövet, még az oroszok se. És ezek az adatok hasonló súlyokat adnak ki bárhol is gyártják, vagy gyártották is az adott távcsövet. Az újdonságok, pl. az un. nagy színszórású, apokromatikus üvegek azok nagyobb fajsúlyúak, mint a szokásosak, bár éppen ez miatt vékonyabb lencséket lehet belőlük tervezni, gyártani.
És ha a gyártás során a minőségi válogatások rendben megtörténnek, akkor jó minőségű távcsövet kapunk, kaphatunk bárhonnan.
A huncutság azonban éppen ebben rejtözik, mert a minőségbiztosítás drága, mert drága műszerek és jó szakemberek kellenek hozzá. Furcsa, de lencsét csiszolni egy a dzsungelből frissen bejött, betanított munkás is tud, pl a Fülöp-szigeteken. De az üvegfelület parabolizált felületét mérni már nem! Ahhoz legalább középiskola és további 5 éves műszeres gyakorlat kell!
Nem beszélve az összeszerelésről! Pusztán a lencsetagok körbeforgatásával el lehet rontani (vagy javítani!) egy rendszer rajzát.
De vissza súlyokra!
A préselt műanyag házak, bár jóval könnyebbek,de még nem eléggé megbízhatóak. Elég csak egyszer őket az autó kalaptartójában hagyni a napon! És soha többet nem adnak jó képet.
Kivéve az űrmegoldású, kompozit méhsejt szerkezetű, rendszereket, üveg, szén, kőzet vagy kerámia szálakkal erősítve. De ezek valóban méregdrágák és éppen ezért még nem is tudtam róla meggyőződni, hogy ezek a távcsövek tényleg ilyenek valóban is. Még nem volt módom, pl egy legújabb Minoxot kettévágni!!! Bár a súlyadataiból inkább az következik, hogy az is a hagyományos anyagokból építkezik!
De végülis, a távcsöveknél is az dönt, hogy ki és melyiket szereti illetve szokta meg, vagy hogy kinek a szavára hallgat amikor az elsőt megveszi. És ennyi!
Üdv:
János

Sziasztok Távcsőfanok!

Azért lenne egy pár megjegyzésem János előbbi gondolataihoz.

A prémium kategória távcsövei esetében tudomásom szerint mindegyik nagy gyártó különböző könnyűfém ötvözeteket használ a belső mechanika ÉS a tokozás elemeinek kialakítására (Swaro, Leica, Nikon), egyedül a Zeiss próbálkozik szálerősítéses műanyag házakkal, de a mechanika ott is teljesen fém (mondjuk nem tudom, meddig, és mikor akarják ezt az irányt feladni; a Zeiss keresőtávcsövek megbecsültsége még mindig jelentősen alatta van napjainkban más márkákhoz képest, de szerencsére az áruk is ;-). Más márkák esetében a csúcsszériák mindig fémmechanikás, fémtokozású cuccok, gumiborítással, és ez az árukban is megmutatkozik (Leupold Golden Ring, Minox HG, stb...). Ráadásul ha valaki veszi a fáradságot és összeveti a csúcsszériás távcsövek adatait, azok hajmeresztően egyezőek a legtöbb esetben. Vegyétek már észre, ez a világ most arról szól, hogy ami termékben ANYAG van, aminek van SÚLYA is (FÉM, ÜVEG), amit sok munkaórával kell csiszolgatni-reszelgetni, annak megkérik az árát is. Különben a MINOX- szériák között miért lehetnek 3,5x árkülönbség, he?

Az, hogy az olcsó modellek esetében használnak teljesen műanyag mechanikát és tokozást, az elég cinkes húzás, de hát ezek az optikák jó szívvel nem is vethetők össze az általunk favorizált minőségi kategóriákkal. Arról, hogy ezek egy felmelegedés után tönkremennek, már sokszor hallottam és el is hiszem, de azért nem tudom, ki csinálna nyugodt szívvel egy ilyen összehasonlító tesztet egy autó szélvédője mögé kitett pár cuccal egy augusztusi délben. Szerintem mindenki úgy vigyáz a saját távcsövére, ahogy tud (azaz nagyon) és elkerüli az extrém teszthelyzeteket.

Két példát azért le tudok írni saját tapasztalatból, igaz, ez a teleszkópokra vonatkozik, s érthetővé teszi, miért értékelem nagyra a fém és üveg házasságát a germán ajkú optikusvilágban. A tavalyi Vadlúd Sokadalmon nem a szokásos Manfrotto állványomat, hanem egy régebbi Cullmant használtam, aminek van egy bosszantó hibája: a gyorscserélő talpat az állványfejen rögzítő biztosító kar pecke hajlamos a beragadásra. Én ezt egyszer nem vettem észre, és a sétányon, miután vagy jó tíz percig a nem biztosított szkóppal nézelődtem, könnyedén a vállamra kaptam az állvány és éppen elindultam volna, amikor....Paff, a Zeiss szkóp kb. két méter magasból a zoom okulár élére esett és még pattant is egyet. Na, világvége, gondoltam, először rázogattam (semmi nem zörgött sehol), csak másodszorra mertem belenézni, de semmi képalkotó torzulás nem lett a zuhanástól és a rázkódástól, azóta is, ha csak tehetem, mindenféle más szkóppal összevetem, de semmi hibája nincs, csak a zoomokulár felső peremén van egy kis nyom arról a novemberi délelőttről...

A másik rombolásom a három évvel ezelőtti Birdfair-hez kapcsolódik, ott sikerült leműtenem egy full digiszkópos Swarovski HD szettet egy venyige frincfranc új szériás Manforttóról, a cucc csattant-pattant a deszka padlózaton, de semmi, de semmi baja nem lett az eséstől.

Ezért mondom én, hogy ha valamire már sok pénzt költ az ember, az legyen már igazi anyagokból, tartós cucc. Kivéve az orosz távcsöveket, amelyeknél csak az ár/érték aránypáros kedvező mutatója értelmezhető, és csakis nyersanyagárra vonatkoztatva. Azt értem én, hogy mindenki érzelmes emlékeket dédelgetve őrizgeti az első orosz távcsövét otthon, nekem is van egy 7*50-es modellem, tokban, de utoljára csak 5 éve néztem bele és akkor is elsírtam magam, hogy addig hogy bítram ki azzal. Egyszerűen szörnyű, az összes optikai hiba ugyanazon távcső esetében bizonyíthatóan előfordul.

Ha valakit a végén még érdekel egy vélemény, amelyet más sokszor láttam újra és újra felmerülni különböző fórumokon: a tökéletes távcső elkészíthető, a baj vele csak az, hogy darabja kb. 5000 dollárba kerülne (ez egy milla, igen) és minden felhasználónak egyedileg kellene konfigurálni az arcformájának és szemtulajdonságainak megfelelően. Na ezt még egyetlen gyártó sem vállalja be jelenleg, így egyesek inkább színhű, mások inkább képélességre kihegyezett, megint mások inkább széles látószögű és jó fényerejű modelleket gyártanak. Mindegyiknek van valami kompromisszumos korlátja.

Üdv: Vámi
Szeghalmi János 2007.12.11. 10:02 | válasz erre | #4316
Az üveg, az aluminium anyagok fajsúlya és a távcsövekbe beépített méretei illetve a falvastagságok is jórészt ugyanazok több mint ötven éve! Rézből már 100 éve nem gyártanak távcsövet, még az oroszok se. És ezek az adatok hasonló súlyokat adnak ki bárhol is gyártják, vagy gyártották is az adott távcsövet. Az újdonságok, pl. az un. nagy színszórású, apokromatikus üvegek azok nagyobb fajsúlyúak, mint a szokásosak, bár éppen ez miatt vékonyabb lencséket lehet belőlük tervezni, gyártani.
És ha a gyártás során a minőségi válogatások rendben megtörténnek, akkor jó minőségű távcsövet kapunk, kaphatunk bárhonnan.
A huncutság azonban éppen ebben rejtözik, mert a minőségbiztosítás drága, mert drága műszerek és jó szakemberek kellenek hozzá. Furcsa, de lencsét csiszolni egy a dzsungelből frissen bejött, betanított munkás is tud, pl a Fülöp-szigeteken. De az üvegfelület parabolizált felületét mérni már nem! Ahhoz legalább középiskola és további 5 éves műszeres gyakorlat kell!
Nem beszélve az összeszerelésről! Pusztán a lencsetagok körbeforgatásával el lehet rontani (vagy javítani!) egy rendszer rajzát.
De vissza súlyokra!
A préselt műanyag házak, bár jóval könnyebbek,de még nem eléggé megbízhatóak. Elég csak egyszer őket az autó kalaptartójában hagyni a napon! És soha többet nem adnak jó képet.
Kivéve az űrmegoldású, kompozit méhsejt szerkezetű, rendszereket, üveg, szén, kőzet vagy kerámia szálakkal erősítve. De ezek valóban méregdrágák és éppen ezért még nem is tudtam róla meggyőződni, hogy ezek a távcsövek tényleg ilyenek valóban is. Még nem volt módom, pl egy legújabb Minoxot kettévágni!!! Bár a súlyadataiból inkább az következik, hogy az is a hagyományos anyagokból építkezik!
De végülis, a távcsöveknél is az dönt, hogy ki és melyiket szereti illetve szokta meg, vagy hogy kinek a szavára hallgat amikor az elsőt megveszi. És ennyi!
Üdv:
János
Mogyorósi Sándor 2007.12.09. 21:13 | válasz erre | #4284
Sziasztok !
Magam 7 éve használok nem aszf.lencsés Minoxot. Csak a legjobbat mondhatom róla. Többször összenéztem a hasonló 10x42-es "pirospettyessel" . Nyilván volt különbség, de messze nem 200e Ft-nyi, mint az árban !!!!!!!! Mindenkinek ajánlom, aki megengedheti magának.
Uff, szóltam: Mogyorósi Sándor
Fórum
Könyvek, újságok, weblapok
...
Ma, 17:45 - Büki József
A WP és a világ terepmadarász hírei
Az osztrákoknak is meglett az első himalájai füzikéjük...
Ma, 07:25 - Gál Szabolcs
Sajtófigyelő
Sziasztok! Közeledik az MME NB 2021-es éves jelentésének...
Tegnap, 13:15 - Gál Szabolcs
Szavazás
Jelenleg nincs érvényes szavazási lehetőség Tovább »
Hírek, felhívások
TVS Madarászverseny eredmények
2022.11.27.
Sziasztok! Hétvégén lezajlott a XXII. Tatai Vadlúd Sokadalom. A pénteki napon a Malom és Kacsa... Tovább »
Beszámolók
Ecuador 2022
2022.11.14.
pdf logoEcuadori fényképes beszámolóm Tovább »
Galériák
Sarkantyús sármány
Calcarius lapponicus
2022. december 3.
 
Sarkantyús sármány
Calcarius lapponicus
2022. december 3.
 
 
1 % - amivel idén is támogatni tudod a birding.hu-t
 
© 2010 www.birding.hu Pest Környéki Madarász Kör
FőoldalInfóMegfigyelésekGalériákFajlistákMME NomenclatorRegisztráció