PKMK
Feltöltött képek száma: 64856   Megfigyelési adatok száma: 216954
   
E-mail cím:
Jelszó:
Fórum

A topikok használata során kérjük a Fórumszabályzatban foglaltak betartását!

A fórumban való szabadszavas keresés esetén, ha a főoldalon vagy, akkor az összes topikból keresel, ha benne vagy egy adott topikban, akkor csak az adott topikban keresel.


A birding.hu témái / Sajtófigyelő
Vissza a fórumtémákhoz

Madarakkal, természettel kapcsolatos sajtóhírek
Új hozzászólás írása


Kép csatolása:
Maximum 1200x1200 pixel és 300kb méretű jpeg típusú képet tölthetsz fel.
A birding.hu témái:
Bogyó Dávid 2017.01.30. 11:30 | válasz erre | #148109
Egyetértek Szilárddal: "ára van annak hogy egy cikk 200 000 emberhez eljusson"

erre a hazai természetvédelem szinte sosem volt képes (tömegeket elérni akár napi szinten)...szakmai cikkeket, tanösvényeket, táblákat mindenki írt/gyártott már, aztán kétes, hogy egy nem szakmai érdeklődő agya hányadik sornál dobta le a szíjat, nyilván az elején valahol. Tömegekkel egyszerűen lehet és kell kommunikálni, ez van.

2 út van:

1. vagy ilyen cikkek lesznek és még ennek is örülünk, vagy
2. fejlesztjük a hazai természetvédelem kommunikációját ami sok pénz és nem értünk hozzá: ergo pénzt és olyan értelmes embereket kell szerezni akik értenek hozzá.

És/vagy.
Morvai Szilárd 2017.01.30. 11:04 | válasz erre | #148108
És még egy nagyon fontos dolog: olyanoknak nem nagy kihívás egy adott tartalmat átadni akik fogékonyak a témára. Tehat pl egy lovas sportok iránt érdeklődő közösségnek lovas sportokról írni nem nagy kunszt. Viszont a lovas sportok iránt nem érdeklődő emberek halmazából pártolókat, érdeklődőket szerezni jó írásokkal már egy érdekesebb dolog lehet. Erre pl kiváló a bulvármédia, hogy olyan emberek szemét nyissa fel egy adott téma iránt akiket eddig a dolog nem érdekelt. ennek az az ára amit lent leirtam. És ez egy lassú folyamat. Majdnem szélmalomharc.
Morvai Szilárd 2017.01.30. 10:15 | válasz erre | #148107
Válasz Gál Szabolcs üzenetére (#148106, 2017-01-30 09:06:57):
Szilárd!

spórolhattál volna, tudjuk. Ezért sugalltam, hogy nem is kéne nekik nyilatkozni, minek?

Nem biztos, ha elolvasod amit írtam akkor abból kiderül hogy ára van annak hogy egy cikk 200 000 emberhez eljusson. Ezt kell mérlegelni, és ha ennek az az ára hogy néhány helyen a cikk bulvárba megy akkor legyen az az ára. Ezt döntse el az aki publikál.
Gál Szabolcs 2017.01.30. 09:06 | válasz erre | #148106
Válasz Morvai Szilárd üzenetére (#148103, 2017-01-30 08:46:45):
origós cikkekhez annyit: bulvár újságírásról beszélhetünk az origó esetén. Ezt mondom úgy hogy én is levertem az origónak az elmúlt évben vagy 3-4 cikket. A történet alapból úgy kezdődik madaras témában hogy nincs természet rovat. csak környezet rovat van. Aki a természet és a környezet közt nem tud különbséget tenni az ne írjon cikkeket a témában. (a környezet már alapból egy antropomorf, emberhez kapcsolódó fogalom). Itt minden csak bulvár szinten, realiti só szerűen üthető át. igaz hogy akkor aránylag nagy publicitást kap, kérdés hogy a bulvár tálalástól függetlenül értik e, megértik e az olvasók. Az általam leadott, előtte szakmailag is korrektúrázott anyagot a szerkesztőségben valaki mindig átfogalmaz, átír. Nyilván aki életében természetben mozgott összesen 5 óra hosszát. De a távcsőbe ez alatt az öt óra alatt is az ellenkező oldalról nézett. A belejavítása okán feltehetően jogosult lesz honorárium felvételére, hiszen dolgozott, az mellékes hogy a cikk tartalmi értékét a munkája az csak rontotta. Az hogy a cikk reklámokkal teletűzdelve jelenik meg már említésre nem méltó. Ez persze még akkor izgalmas ha mondjuk a reklám egy autóreklám, amiről köztudomású , mármint az autóiparról hogy az egyik legnagyobb ökolábnyommal rendelkező iparág. Tehat pl a cikk szól egy kihalásra ítélt madárfajról és a cikkben van mondjuk a felénél egy autó reklám, mondjuk luxus autó, valami nagy terepjáró pl.

Ha kimegy a cikk és utólag az ember (a szerző) lát benne pontatlanságot, a szakmailag hozzá nem értő belsős korrekciója okán , és szól akkor persze már mindenki nem ér rá a javítással foglalkozni.
Nagyjából ennyit mondjuk az origóról és cikkek pontatlanságának a feltételezhető okairól.
A stock írásnak ez egy nagy hátulütője, hogy ha az aki nem ért ahhoz amiről ír nem lesz jó a cikk :). És ha olyan ír aki ért hozzá de olyan korrekciózza a cikket bulvár szintre aki nem ért hozzá megint ugyan ott vagyunk. Ráadsásul a szakmaiatlan cikkeken azert sok esetben érezni is hogy aki írta az magasról leszarta a témát, látszólag sem érsdekelte az amiről ír, csak a futószalagon gyártott mű/ál reality só cuki állatokkal eladva. Ezek a cikkek valójában a reklámok közti terek kitöltésére szolgáló netes szemetek.

uff

Szilárd!

spórolhattál volna, tudjuk. Ezért sugalltam, hogy nem is kéne nekik nyilatkozni, minek?
Morvai Szilárd 2017.01.30. 08:46 | válasz erre | #148103
origós cikkekhez annyit: bulvár újságírásról beszélhetünk az origó esetén. Ezt mondom úgy hogy én is levertem az origónak az elmúlt évben vagy 3-4 cikket. A történet alapból úgy kezdődik madaras témában hogy nincs természet rovat. csak környezet rovat van. Aki a természet és a környezet közt nem tud különbséget tenni az ne írjon cikkeket a témában. (a környezet már alapból egy antropomorf, emberhez kapcsolódó fogalom). Itt minden csak bulvár szinten, realiti só szerűen üthető át. igaz hogy akkor aránylag nagy publicitást kap, kérdés hogy a bulvár tálalástól függetlenül értik e, megértik e az olvasók. Az általam leadott, előtte szakmailag is korrektúrázott anyagot a szerkesztőségben valaki mindig átfogalmaz, átír. Nyilván aki életében természetben mozgott összesen 5 óra hosszát. De a távcsőbe ez alatt az öt óra alatt is az ellenkező oldalról nézett. A belejavítása okán feltehetően jogosult lesz honorárium felvételére, hiszen dolgozott, az mellékes hogy a cikk tartalmi értékét a munkája az csak rontotta. Az hogy a cikk reklámokkal teletűzdelve jelenik meg már említésre nem méltó. Ez persze még akkor izgalmas ha mondjuk a reklám egy autóreklám, amiről köztudomású , mármint az autóiparról hogy az egyik legnagyobb ökolábnyommal rendelkező iparág. Tehat pl a cikk szól egy kihalásra ítélt madárfajról és a cikkben van mondjuk a felénél egy autó reklám, mondjuk luxus autó, valami nagy terepjáró pl.

Ha kimegy a cikk és utólag az ember (a szerző) lát benne pontatlanságot, a szakmailag hozzá nem értő belsős korrekciója okán , és szól akkor persze már mindenki nem ér rá a javítással foglalkozni.
Nagyjából ennyit mondjuk az origóról és cikkek pontatlanságának a feltételezhető okairól.
A stock írásnak ez egy nagy hátulütője, hogy ha az aki nem ért ahhoz amiről ír nem lesz jó a cikk :). És ha olyan ír aki ért hozzá de olyan korrekciózza a cikket bulvár szintre aki nem ért hozzá megint ugyan ott vagyunk. Ráadsásul a szakmaiatlan cikkeken azert sok esetben érezni is hogy aki írta az magasról leszarta a témát, látszólag sem érsdekelte az amiről ír, csak a futószalagon gyártott mű/ál reality só cuki állatokkal eladva. Ezek a cikkek valójában a reklámok közti terek kitöltésére szolgáló netes szemetek.

uff
Bőhm Éva Irén 2017.01.28. 17:33 | válasz erre | #148091
Válasz Gál Szabolcs üzenetére (#148085, 2017-01-27 17:27:59):
Éva, Irén!

ezt mire pontosítottad?

Az Origós cikk pontatlanságaira.
Gál Szabolcs 2017.01.27. 17:27 | válasz erre | #148085
Válasz Bőhm Éva Irén üzenetére (#148084, 2017-01-27 17:03:40):
A nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) özönfa, sokfelé (főleg homokos talajokra) ültették. De a termése nem piros, hanem barna. A piros termésű cserje a tűztövis (Pyracantha coccinea), a feketerigók is szeretik, de a borostyán (Hedera helix) termését is eszik, sok egyéb mellett. A csonttollúak kedvenc elesége a japánakác (Sophora japonica). Csak a pontosság kedvéért.

Éva, Irén!

ezt mire pontosítottad?
Bőhm Éva Irén 2017.01.27. 17:03 | válasz erre | #148084
A nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) özönfa, sokfelé (főleg homokos talajokra) ültették. De a termése nem piros, hanem barna. A piros termésű cserje a tűztövis (Pyracantha coccinea), a feketerigók is szeretik, de a borostyán (Hedera helix) termését is eszik, sok egyéb mellett. A csonttollúak kedvenc elesége a japánakác (Sophora japonica). Csak a pontosság kedvéért.
Gál Szabolcs 2017.01.27. 16:45 | válasz erre | #148083
Válasz Székely Balázs üzenetére (#148082, 2017-01-27 15:49:46):
Már megint ellepték a városokat a madarak :-):
http://www.origo.hu/itthon/20170127-madar-rajok-leptek-el-a-varosokat.html
Mondjuk Erdélyben is vígan fészkelnek, de az már Ázsia v. csak nem Szibéria? :-)

Sokkal viccesebb lenne, ha szakember nem nyilatkozna a sajtónak, mert így is akkora baromságot írnak, amekkorát nem szégyellnek, de pontos infó nélkül, gondolom egy komplett film forgatókönyvet ki kellene találniuk.
és persze meg, kell jegyeznem, nemcsak Erdélyben fészkelnek vígan, hanem.
Székely Balázs 2017.01.27. 15:49 | válasz erre | #148082
Már megint ellepték a városokat a madarak :-):
http://www.origo.hu/itthon/20170127-madar-rajok-leptek-el-a-varosokat.html
Mondjuk Erdélyben is vígan fészkelnek, de az már Ázsia v. csak nem Szibéria? :-)
Fórum
A WP és a világ terepmadarász hírei
Bonaparte-sirály fészkelés Izlandon:...
Tegnap, 22:45 - Beck Domonkos
Magyarországi terepi hírek
Ha fiókák vannak benne, akkor csak egy kis türelem kell...
Tegnap, 08:33 - Kovács György
Nem madár
Sziasztok! Albániai terepmunkához keresek egy vagy két...
2017.06.24. 15:35 - Szabolcs Márton
Szavazás
Melyik legyen a 2011-es év faja? Tovább »
Hírek, felhívások
SMS helyett ... BirdAlarm!
2017.03.02.
SMS helyett ... BirdAlarm! A skandináv BirdAlarm üzemeltetőitől lehetőséget kaptunk, hogy... Tovább »
Beszámolók
Kanári-szigetek (Fuerteventura, Tenerife, Lanzarote) tavasszal
2017.04.18.
Résztvevők: Judák Tamás, Magyari Máté, Mátics Róbert, Havasi Máté Írta: Havasi Máté,... Tovább »
Galériák
Kis őrgébics
Lanius minor
2017. június 20.
 
Kis vöcsök
Tachybaptus ruficollis
2017. június 18.
 
Szalakóta
Coracias garrulus
2017. június 18.
 
PKMK
 
© 2010 www.birding.hu Pest Környéki Madarász Kör
FőoldalInfóMegfigyelésekGalériákFajlistákMME NomenclatorRegisztráció