A topikok használata során kérjük a Fórumszabályzatban foglaltak betartását!
A fórumban való szabadszavas keresés esetén, ha a főoldalon vagy, akkor az összes topikból keresel, ha benne vagy egy adott topikban, akkor csak az adott topikban keresel.
Terepmadarászat / Madárgyűrűzés |
Vissza a fórumtémákhoz |
Madarak gyűrűzésével, jelölésével kapcsolatos beszámolók, érdekességek, viták, vélemények és kérdések. A gyűrűs madarak adatait a ringers@mme.hu címre küldjétek! A szükséges adatok: a gyűrű színe és pontos felirata, madárfaj, a megfigyelés helye és dátuma, a bejelentő neve és elérhetősége. | |
Új hozzászólás írása
Kérjük, regisztrálj Te is, vagy ha már megtetted, lépj be!
Terepmadarászat:
| Fenyősi László | 2017.01.18. 18:23 | válasz erre | #147955 |
Uraim!!
Ez valóban régi téma, a pengeváltásokon ezért ne csodálkozzunk. Azt gondolom – erre utalt G.Sz. is -, mindenhol fellelhetünk részigazságokat, s persze ellenérveket is. Én egy dolgot ajánlok megfontolásra, vagy akár ennél többre is: némi magunkba nézést…. Miért gyűrűzünk? Miért robogunk fajok/tviccsek után?? Ha csak öncélúan, akkor van némi gáz. Ha hiszünk abban, hogy a gyűrűzés, a tviccs, vagy …. akármi segít bennünket megismerésben, előre visz, használható tudást (is) jelent, s különösen akár egy szemernyit is megindít bennünket mondjuk a fajvédelem, természetvédelem, élőhelyvédelem, élőhelyfejlesztés…. vagy akármi irányába; nos, akkor már nincs óriási baj. Mert azért legyünk őszinték; a madarak nagyon nincsenek rászorulva sem gyűrűkre, sem jeladókra, sem semmi egyéb kütyükre; és persze nagyon jól megvannak anélkül is, ha kicsit elszámítva magukat idegen tájakra vetődnek, s ott 120 kíváncsi szempár üldözi őket napokon át…. És igen, hogyne; ha Ő „csak” egy fehércsőrű búvár a Balatonon, valószínűleg kevésbé izgatja a történet, mintha mondjuk Ő egy barna füzike Bugyinál, s naponta ügyesen átmozgatják a kíváncsiskodók….. Szóval, szerintem némi önvizsgálat és az okok…..
Hominem te esse memento!
Ez valóban régi téma, a pengeváltásokon ezért ne csodálkozzunk. Azt gondolom – erre utalt G.Sz. is -, mindenhol fellelhetünk részigazságokat, s persze ellenérveket is. Én egy dolgot ajánlok megfontolásra, vagy akár ennél többre is: némi magunkba nézést…. Miért gyűrűzünk? Miért robogunk fajok/tviccsek után?? Ha csak öncélúan, akkor van némi gáz. Ha hiszünk abban, hogy a gyűrűzés, a tviccs, vagy …. akármi segít bennünket megismerésben, előre visz, használható tudást (is) jelent, s különösen akár egy szemernyit is megindít bennünket mondjuk a fajvédelem, természetvédelem, élőhelyvédelem, élőhelyfejlesztés…. vagy akármi irányába; nos, akkor már nincs óriási baj. Mert azért legyünk őszinték; a madarak nagyon nincsenek rászorulva sem gyűrűkre, sem jeladókra, sem semmi egyéb kütyükre; és persze nagyon jól megvannak anélkül is, ha kicsit elszámítva magukat idegen tájakra vetődnek, s ott 120 kíváncsi szempár üldözi őket napokon át…. És igen, hogyne; ha Ő „csak” egy fehércsőrű búvár a Balatonon, valószínűleg kevésbé izgatja a történet, mintha mondjuk Ő egy barna füzike Bugyinál, s naponta ügyesen átmozgatják a kíváncsiskodók….. Szóval, szerintem némi önvizsgálat és az okok…..
Hominem te esse memento!
| Fodor András | 2017.01.18. 17:34 | válasz erre | #147952 |
Válasz Király Gergely üzenetére (#147948, 2017-01-18 16:51:46):
Kedves Gergely,
csak egyet kérek, ha nem tudsz megemlíteni egyetlen egy fatális esetet se, akkor ne kezeld ugyanolyan szinten a tvícselést, mint a gyűrűzést.
Lényegesen több madár pusztul el véletlenül a gyűrűzések alkalmával, mint a tvícselések alkalmával. Remélem ebben egyetértünk, mert ha nem akkor ne folytassuk tovább.
Dini esete zavarásnak minősült és nem számít rendszeresnek.
Üdv: A
Ui: Jártam pár gyűrűzőtáborban, tehát az elhullásról van tapasztalatom.
Ezért szeretem a modern kori dolgokat, pl. jeladók, mert néha néhány felér 10-100.000 megpatkolt madárral!
Sőt szeretek gyűrűs madarakat leolvasni, na ezt kapd ki...
kedves András,
kár a kákán csomót keresni: minden emberi tevékenységnek van valami árnyoldala a madarakra nézve
nem tudom, a tviccs alkalmával hány % pusztul el - de ha tudod, hogy a gyűrűzés során ez konkrétan mennyi, írd meg nyugodtan
meglehetősen leegyszerűsített álláspont, hogy a tviccs úgy kezdődik, hogy ránézel a madárral
odautazol, rámész a terepre, taposol, zavarsz, létezel ... és ezt még a tökéletesen ökológus tviccs során is megteszed
s ha nem minden tökéletes, akkor a határ a csillagos ég - Dini sem véletlenül írta a csatárláncban végzett cirlus keresést, gondolom, lehet, hogy már látott ilyet
üdv
g
kár a kákán csomót keresni: minden emberi tevékenységnek van valami árnyoldala a madarakra nézve
nem tudom, a tviccs alkalmával hány % pusztul el - de ha tudod, hogy a gyűrűzés során ez konkrétan mennyi, írd meg nyugodtan
meglehetősen leegyszerűsített álláspont, hogy a tviccs úgy kezdődik, hogy ránézel a madárral
odautazol, rámész a terepre, taposol, zavarsz, létezel ... és ezt még a tökéletesen ökológus tviccs során is megteszed
s ha nem minden tökéletes, akkor a határ a csillagos ég - Dini sem véletlenül írta a csatárláncban végzett cirlus keresést, gondolom, lehet, hogy már látott ilyet
üdv
g
Kedves Gergely,
csak egyet kérek, ha nem tudsz megemlíteni egyetlen egy fatális esetet se, akkor ne kezeld ugyanolyan szinten a tvícselést, mint a gyűrűzést.
Lényegesen több madár pusztul el véletlenül a gyűrűzések alkalmával, mint a tvícselések alkalmával. Remélem ebben egyetértünk, mert ha nem akkor ne folytassuk tovább.
Dini esete zavarásnak minősült és nem számít rendszeresnek.
Üdv: A
Ui: Jártam pár gyűrűzőtáborban, tehát az elhullásról van tapasztalatom.
Ezért szeretem a modern kori dolgokat, pl. jeladók, mert néha néhány felér 10-100.000 megpatkolt madárral!
Sőt szeretek gyűrűs madarakat leolvasni, na ezt kapd ki...
| Király Gergely | 2017.01.18. 16:51 | válasz erre | #147948 |
Válasz Fodor András üzenetére (#147942, 2017-01-18 16:10:48):
kedves András,
kár a kákán csomót keresni: minden emberi tevékenységnek van valami árnyoldala a madarakra nézve
nem tudom, a tviccs alkalmával hány % pusztul el - de ha tudod, hogy a gyűrűzés során ez konkrétan mennyi, írd meg nyugodtan
meglehetősen leegyszerűsített álláspont, hogy a tviccs úgy kezdődik, hogy ránézel a madárral
odautazol, rámész a terepre, taposol, zavarsz, létezel ... és ezt még a tökéletesen ökológus tviccs során is megteszed
s ha nem minden tökéletes, akkor a határ a csillagos ég - Dini sem véletlenül írta a csatárláncban végzett cirlus keresést, gondolom, lehet, hogy már látott ilyet
üdv
g
Kedves Gergely,
engem érdekelne, hogy a tvícsek alkalmával hány madár pusztul el.
Százalékos adattal is beérem.
Olyat még nem láttam vagy tapasztaltam, hogy ránéztem volna egy ritkaságra és az megdöglik... Na jó egy emberről tudok aki a nézésével madarat tud ölni.
Hasonló titulusaim vannak, mint Szabinak és osztom a véleményét.
Üdv: A
Ui: Hülyeséget ne írjunk már le, köszi!
engem érdekelne, hogy a tvícsek alkalmával hány madár pusztul el.
Százalékos adattal is beérem.
Olyat még nem láttam vagy tapasztaltam, hogy ránéztem volna egy ritkaságra és az megdöglik... Na jó egy emberről tudok aki a nézésével madarat tud ölni.
Hasonló titulusaim vannak, mint Szabinak és osztom a véleményét.
Üdv: A
Ui: Hülyeséget ne írjunk már le, köszi!
kedves András,
kár a kákán csomót keresni: minden emberi tevékenységnek van valami árnyoldala a madarakra nézve
nem tudom, a tviccs alkalmával hány % pusztul el - de ha tudod, hogy a gyűrűzés során ez konkrétan mennyi, írd meg nyugodtan
meglehetősen leegyszerűsített álláspont, hogy a tviccs úgy kezdődik, hogy ránézel a madárral
odautazol, rámész a terepre, taposol, zavarsz, létezel ... és ezt még a tökéletesen ökológus tviccs során is megteszed
s ha nem minden tökéletes, akkor a határ a csillagos ég - Dini sem véletlenül írta a csatárláncban végzett cirlus keresést, gondolom, lehet, hogy már látott ilyet
üdv
g
| Szalai Kornél | 2017.01.18. 16:12 | válasz erre | #147943 |
Válasz Király Gergely üzenetére (#147940, 2017-01-18 15:43:22):
Ez egy higgadt, korrekt hozzászólás.
Amúgy én semmi olyat nem kedvelek, ami a "mindenáron meg kell lennie" mentalitást követi... legyen az faunisztika vagy gyűrűzés.
Kornél
(egy 50% faunisztikát - 50% gyűrűzést kedvelő hibrid)
Üdv,
amennyiben a gyűrűzés megítélés vallási alapon történik (pro vagy kontra), akkor nyilván meglehetősen nehéz általánosan elfogadott álláspontot kialakítani.
A gyűrűzés révén nyert adatok hasznosságát, természetvédelmi vagy tudományos jelentőségét felesleges itt kifejteni. Abba se mennék bele, hogy más tevékenységek (twiccs, közlekedés, nyugati életszínvonal, stb.) hány madár pusztulásáért felelős, – csak pár megjegyzés magához a gyűrűzés veszélyességéhez.
A gyűrűzés folyamatával kapcsolatban megsérülő vagy elpusztuló madarak kérdése egyfajta „szürke téma” a gyűrűzők körében. Mindenki tudja, hogy ilyen létezik, de nem szívesen vizsgálja vagy gondol bele minden részletébe, egyrészt mert magának a gyűrűzőnek is fájdalmas vagy zavaró ennek a megléte, másrészt meg mindenki tart az esetleges retorzióktól (pl. hogy egy internetes fórumban ledarabolják).
Sérülés vagy pusztulás (ahogy azt már többen írták itt) az esetek kis részében következik be. Százalékot nehéz mondani, esete válogatja, az biztos, hogy a nullától kezdődik, és „normál” esetben csak tizedszázalékokban mérhető (azaz több száz jelölt madárra esik egy sérülés vagy pusztulás). A dolognak számos oka lehet, de az esetek nagy részében (megkockáztatom, jóval több, mint felében) egyértelmű emberi mulasztás az oka (hülyeség, lustaság, képzetlenség, stb.).
Ha ezeket kiküszöböljük, akkor is lehetnek rejtett hibák (pl. ez a szárcsás eset is ilyen), amikor azt hisszük, mindenre gondoltunk, de egy-egy valószínűtlen jelenség miatt mégis bekövetkezik. És ha még ezekből is tanulunk, akkor is maradnak gyakorlatilag kizárhatatlan hibák (pl. az elengedett madár nekirepül egy 50 m-re álló kerítésnek, hogy miért, azt sosem fogjuk kideríteni).
Amit a gyűrűző tehet, az az, hogy az egyértelmű emberi hibát igyekszik teljesen kiküszöbölni, a váratlan jelenségekből adódó dolgokból (mint a szárcsa) igyekszik a legtöbbet megtanulni.
Vagy természetesen az, hogy minden ilyen tevékenységet abbahagyunk, és akkor a madaraknak már csak néhány ezer, ennél jórészt jelentősebb veszélyforrással kell megharcolniuk.
amennyiben a gyűrűzés megítélés vallási alapon történik (pro vagy kontra), akkor nyilván meglehetősen nehéz általánosan elfogadott álláspontot kialakítani.
A gyűrűzés révén nyert adatok hasznosságát, természetvédelmi vagy tudományos jelentőségét felesleges itt kifejteni. Abba se mennék bele, hogy más tevékenységek (twiccs, közlekedés, nyugati életszínvonal, stb.) hány madár pusztulásáért felelős, – csak pár megjegyzés magához a gyűrűzés veszélyességéhez.
A gyűrűzés folyamatával kapcsolatban megsérülő vagy elpusztuló madarak kérdése egyfajta „szürke téma” a gyűrűzők körében. Mindenki tudja, hogy ilyen létezik, de nem szívesen vizsgálja vagy gondol bele minden részletébe, egyrészt mert magának a gyűrűzőnek is fájdalmas vagy zavaró ennek a megléte, másrészt meg mindenki tart az esetleges retorzióktól (pl. hogy egy internetes fórumban ledarabolják).
Sérülés vagy pusztulás (ahogy azt már többen írták itt) az esetek kis részében következik be. Százalékot nehéz mondani, esete válogatja, az biztos, hogy a nullától kezdődik, és „normál” esetben csak tizedszázalékokban mérhető (azaz több száz jelölt madárra esik egy sérülés vagy pusztulás). A dolognak számos oka lehet, de az esetek nagy részében (megkockáztatom, jóval több, mint felében) egyértelmű emberi mulasztás az oka (hülyeség, lustaság, képzetlenség, stb.).
Ha ezeket kiküszöböljük, akkor is lehetnek rejtett hibák (pl. ez a szárcsás eset is ilyen), amikor azt hisszük, mindenre gondoltunk, de egy-egy valószínűtlen jelenség miatt mégis bekövetkezik. És ha még ezekből is tanulunk, akkor is maradnak gyakorlatilag kizárhatatlan hibák (pl. az elengedett madár nekirepül egy 50 m-re álló kerítésnek, hogy miért, azt sosem fogjuk kideríteni).
Amit a gyűrűző tehet, az az, hogy az egyértelmű emberi hibát igyekszik teljesen kiküszöbölni, a váratlan jelenségekből adódó dolgokból (mint a szárcsa) igyekszik a legtöbbet megtanulni.
Vagy természetesen az, hogy minden ilyen tevékenységet abbahagyunk, és akkor a madaraknak már csak néhány ezer, ennél jórészt jelentősebb veszélyforrással kell megharcolniuk.
Ez egy higgadt, korrekt hozzászólás.
Amúgy én semmi olyat nem kedvelek, ami a "mindenáron meg kell lennie" mentalitást követi... legyen az faunisztika vagy gyűrűzés.
Kornél
(egy 50% faunisztikát - 50% gyűrűzést kedvelő hibrid)
| Fodor András | 2017.01.18. 16:10 | válasz erre | #147942 |
Kedves Gergely,
engem érdekelne, hogy a tvícsek alkalmával hány madár pusztul el.
Százalékos adattal is beérem.
Olyat még nem láttam vagy tapasztaltam, hogy ránéztem volna egy ritkaságra és az megdöglik... Na jó egy emberről tudok aki a nézésével madarat tud ölni.
Hasonló titulusaim vannak, mint Szabinak és osztom a véleményét.
Üdv: A
Ui: Hülyeséget ne írjunk már le, köszi!
engem érdekelne, hogy a tvícsek alkalmával hány madár pusztul el.
Százalékos adattal is beérem.
Olyat még nem láttam vagy tapasztaltam, hogy ránéztem volna egy ritkaságra és az megdöglik... Na jó egy emberről tudok aki a nézésével madarat tud ölni.
Hasonló titulusaim vannak, mint Szabinak és osztom a véleményét.
Üdv: A
Ui: Hülyeséget ne írjunk már le, köszi!
| Király Gergely | 2017.01.18. 15:43 | válasz erre | #147940 |
Üdv,
amennyiben a gyűrűzés megítélés vallási alapon történik (pro vagy kontra), akkor nyilván meglehetősen nehéz általánosan elfogadott álláspontot kialakítani.
A gyűrűzés révén nyert adatok hasznosságát, természetvédelmi vagy tudományos jelentőségét felesleges itt kifejteni. Abba se mennék bele, hogy más tevékenységek (twiccs, közlekedés, nyugati életszínvonal, stb.) hány madár pusztulásáért felelős, – csak pár megjegyzés magához a gyűrűzés veszélyességéhez.
A gyűrűzés folyamatával kapcsolatban megsérülő vagy elpusztuló madarak kérdése egyfajta „szürke téma” a gyűrűzők körében. Mindenki tudja, hogy ilyen létezik, de nem szívesen vizsgálja vagy gondol bele minden részletébe, egyrészt mert magának a gyűrűzőnek is fájdalmas vagy zavaró ennek a megléte, másrészt meg mindenki tart az esetleges retorzióktól (pl. hogy egy internetes fórumban ledarabolják).
Sérülés vagy pusztulás (ahogy azt már többen írták itt) az esetek kis részében következik be. Százalékot nehéz mondani, esete válogatja, az biztos, hogy a nullától kezdődik, és „normál” esetben csak tizedszázalékokban mérhető (azaz több száz jelölt madárra esik egy sérülés vagy pusztulás). A dolognak számos oka lehet, de az esetek nagy részében (megkockáztatom, jóval több, mint felében) egyértelmű emberi mulasztás az oka (hülyeség, lustaság, képzetlenség, stb.).
Ha ezeket kiküszöböljük, akkor is lehetnek rejtett hibák (pl. ez a szárcsás eset is ilyen), amikor azt hisszük, mindenre gondoltunk, de egy-egy valószínűtlen jelenség miatt mégis bekövetkezik. És ha még ezekből is tanulunk, akkor is maradnak gyakorlatilag kizárhatatlan hibák (pl. az elengedett madár nekirepül egy 50 m-re álló kerítésnek, hogy miért, azt sosem fogjuk kideríteni).
Amit a gyűrűző tehet, az az, hogy az egyértelmű emberi hibát igyekszik teljesen kiküszöbölni, a váratlan jelenségekből adódó dolgokból (mint a szárcsa) igyekszik a legtöbbet megtanulni.
Vagy természetesen az, hogy minden ilyen tevékenységet abbahagyunk, és akkor a madaraknak már csak néhány ezer, ennél jórészt jelentősebb veszélyforrással kell megharcolniuk.
amennyiben a gyűrűzés megítélés vallási alapon történik (pro vagy kontra), akkor nyilván meglehetősen nehéz általánosan elfogadott álláspontot kialakítani.
A gyűrűzés révén nyert adatok hasznosságát, természetvédelmi vagy tudományos jelentőségét felesleges itt kifejteni. Abba se mennék bele, hogy más tevékenységek (twiccs, közlekedés, nyugati életszínvonal, stb.) hány madár pusztulásáért felelős, – csak pár megjegyzés magához a gyűrűzés veszélyességéhez.
A gyűrűzés folyamatával kapcsolatban megsérülő vagy elpusztuló madarak kérdése egyfajta „szürke téma” a gyűrűzők körében. Mindenki tudja, hogy ilyen létezik, de nem szívesen vizsgálja vagy gondol bele minden részletébe, egyrészt mert magának a gyűrűzőnek is fájdalmas vagy zavaró ennek a megléte, másrészt meg mindenki tart az esetleges retorzióktól (pl. hogy egy internetes fórumban ledarabolják).
Sérülés vagy pusztulás (ahogy azt már többen írták itt) az esetek kis részében következik be. Százalékot nehéz mondani, esete válogatja, az biztos, hogy a nullától kezdődik, és „normál” esetben csak tizedszázalékokban mérhető (azaz több száz jelölt madárra esik egy sérülés vagy pusztulás). A dolognak számos oka lehet, de az esetek nagy részében (megkockáztatom, jóval több, mint felében) egyértelmű emberi mulasztás az oka (hülyeség, lustaság, képzetlenség, stb.).
Ha ezeket kiküszöböljük, akkor is lehetnek rejtett hibák (pl. ez a szárcsás eset is ilyen), amikor azt hisszük, mindenre gondoltunk, de egy-egy valószínűtlen jelenség miatt mégis bekövetkezik. És ha még ezekből is tanulunk, akkor is maradnak gyakorlatilag kizárhatatlan hibák (pl. az elengedett madár nekirepül egy 50 m-re álló kerítésnek, hogy miért, azt sosem fogjuk kideríteni).
Amit a gyűrűző tehet, az az, hogy az egyértelmű emberi hibát igyekszik teljesen kiküszöbölni, a váratlan jelenségekből adódó dolgokból (mint a szárcsa) igyekszik a legtöbbet megtanulni.
Vagy természetesen az, hogy minden ilyen tevékenységet abbahagyunk, és akkor a madaraknak már csak néhány ezer, ennél jórészt jelentősebb veszélyforrással kell megharcolniuk.
| Karcza Zsolt | 2017.01.18. 14:58 | válasz erre | #147939 |
Válasz Laczik Dénes (Dini) üzenetére (#147937, 2017-01-18 13:08:54):
Hello, ez most megint "duplázás", a fb. csoportból másolom: Ezt a hattyút azért jelöltük meg, mert ott volt, a kis Dunán. Akkor is mentünk volna tegnap (szabadságon voltunk) gyűrűzni, ha nincs ott. Akkor is meg tudtuk volna, hogy ott van, ha előtte nem látjuk a fórumokon. Ha ez a madár Szegeden van, akkor nem megyünk el oda megjelölni, mert ott nem szoktunk hattyút gyűrűzni.
Peti!
Mint minden példa, a Tiéd is sántít. A kertemben megfogott ritka madár azért került a hálómba, mert az ott élő (költő, telelő, vonuló) madarakat akartam mondjuk vizsgálni, és közben beesett egy fenyősármány, kis geze, kékfarkú, akármi. A madarat gyűrűzés után az előírások szerint elengedem. Nem érdekel, hogy kígyót-békát kiabálnak rám, mert valaki nem ért oda arra az időpontra, és nem lett meg a Z+1 faja. Az már más eset, ha a ritka madár fellelési helyéhez megyek, hogy azt célzottan megfogjam.
Sem a megfigyeléssel, sem a gyűrűzéssel nincs baj, ha a szabályokat betartják a hobbi űzői. A megfigyelőknek nem tudom megbocsátani, ha az ország túlfeléről átutazva a fokozottan védett hegyoldalt csatárláncban fésülik át, "mert valakinek még nincs meg a sövény sármány". A gyűrűzőktől meg nem azt várnám, hogy kivonulnak egy ritka fajra, csak hogy az ő gyűrűjük csilloghasson rajta (legyen az fenyőszajkó, havasi szürkebegy, vagy akármi, "projektszerűen", tömegben nem gyűrűzhető faj).
És igazad van, a szerencsétlen szárcsa esetének semmi köze a hattyúhoz.
Üdv: Dini
Mint minden példa, a Tiéd is sántít. A kertemben megfogott ritka madár azért került a hálómba, mert az ott élő (költő, telelő, vonuló) madarakat akartam mondjuk vizsgálni, és közben beesett egy fenyősármány, kis geze, kékfarkú, akármi. A madarat gyűrűzés után az előírások szerint elengedem. Nem érdekel, hogy kígyót-békát kiabálnak rám, mert valaki nem ért oda arra az időpontra, és nem lett meg a Z+1 faja. Az már más eset, ha a ritka madár fellelési helyéhez megyek, hogy azt célzottan megfogjam.
Sem a megfigyeléssel, sem a gyűrűzéssel nincs baj, ha a szabályokat betartják a hobbi űzői. A megfigyelőknek nem tudom megbocsátani, ha az ország túlfeléről átutazva a fokozottan védett hegyoldalt csatárláncban fésülik át, "mert valakinek még nincs meg a sövény sármány". A gyűrűzőktől meg nem azt várnám, hogy kivonulnak egy ritka fajra, csak hogy az ő gyűrűjük csilloghasson rajta (legyen az fenyőszajkó, havasi szürkebegy, vagy akármi, "projektszerűen", tömegben nem gyűrűzhető faj).
És igazad van, a szerencsétlen szárcsa esetének semmi köze a hattyúhoz.
Üdv: Dini
Hello, ez most megint "duplázás", a fb. csoportból másolom: Ezt a hattyút azért jelöltük meg, mert ott volt, a kis Dunán. Akkor is mentünk volna tegnap (szabadságon voltunk) gyűrűzni, ha nincs ott. Akkor is meg tudtuk volna, hogy ott van, ha előtte nem látjuk a fórumokon. Ha ez a madár Szegeden van, akkor nem megyünk el oda megjelölni, mert ott nem szoktunk hattyút gyűrűzni.
| Gál Szabolcs | 2017.01.18. 13:58 | válasz erre | #147938 |
Válasz Laczik Dénes (Dini) üzenetére (#147937, 2017-01-18 13:08:54):
Sohasem fogunk békében együttélni, és ez mindannyiunk hibája lesz.
Természetesen Petinek, Zsoltnak, Dininek, Bencének és még mindenki másnak, a maga vérmérsékletén és gondolkodásán vannak részigazságai, de ebből a néhány levélből is kitűnik, hogy nem is akar megérteni igazán senki-senkit. Persze én sem értek és szeretek mindent, de ezt a gyűrűző-terepmadarász szembenállást nagyon unom!
Úgy mint egy rossz twitcher, terepmadarász, gyűrűző vagy miféle állat.
Peti!
Mint minden példa, a Tiéd is sántít. A kertemben megfogott ritka madár azért került a hálómba, mert az ott élő (költő, telelő, vonuló) madarakat akartam mondjuk vizsgálni, és közben beesett egy fenyősármány, kis geze, kékfarkú, akármi. A madarat gyűrűzés után az előírások szerint elengedem. Nem érdekel, hogy kígyót-békát kiabálnak rám, mert valaki nem ért oda arra az időpontra, és nem lett meg a Z+1 faja. Az már más eset, ha a ritka madár fellelési helyéhez megyek, hogy azt célzottan megfogjam.
Sem a megfigyeléssel, sem a gyűrűzéssel nincs baj, ha a szabályokat betartják a hobbi űzői. A megfigyelőknek nem tudom megbocsátani, ha az ország túlfeléről átutazva a fokozottan védett hegyoldalt csatárláncban fésülik át, "mert valakinek még nincs meg a sövény sármány". A gyűrűzőktől meg nem azt várnám, hogy kivonulnak egy ritka fajra, csak hogy az ő gyűrűjük csilloghasson rajta (legyen az fenyőszajkó, havasi szürkebegy, vagy akármi, "projektszerűen", tömegben nem gyűrűzhető faj).
És igazad van, a szerencsétlen szárcsa esetének semmi köze a hattyúhoz.
Üdv: Dini
Mint minden példa, a Tiéd is sántít. A kertemben megfogott ritka madár azért került a hálómba, mert az ott élő (költő, telelő, vonuló) madarakat akartam mondjuk vizsgálni, és közben beesett egy fenyősármány, kis geze, kékfarkú, akármi. A madarat gyűrűzés után az előírások szerint elengedem. Nem érdekel, hogy kígyót-békát kiabálnak rám, mert valaki nem ért oda arra az időpontra, és nem lett meg a Z+1 faja. Az már más eset, ha a ritka madár fellelési helyéhez megyek, hogy azt célzottan megfogjam.
Sem a megfigyeléssel, sem a gyűrűzéssel nincs baj, ha a szabályokat betartják a hobbi űzői. A megfigyelőknek nem tudom megbocsátani, ha az ország túlfeléről átutazva a fokozottan védett hegyoldalt csatárláncban fésülik át, "mert valakinek még nincs meg a sövény sármány". A gyűrűzőktől meg nem azt várnám, hogy kivonulnak egy ritka fajra, csak hogy az ő gyűrűjük csilloghasson rajta (legyen az fenyőszajkó, havasi szürkebegy, vagy akármi, "projektszerűen", tömegben nem gyűrűzhető faj).
És igazad van, a szerencsétlen szárcsa esetének semmi köze a hattyúhoz.
Üdv: Dini
Sohasem fogunk békében együttélni, és ez mindannyiunk hibája lesz.
Természetesen Petinek, Zsoltnak, Dininek, Bencének és még mindenki másnak, a maga vérmérsékletén és gondolkodásán vannak részigazságai, de ebből a néhány levélből is kitűnik, hogy nem is akar megérteni igazán senki-senkit. Persze én sem értek és szeretek mindent, de ezt a gyűrűző-terepmadarász szembenállást nagyon unom!
Úgy mint egy rossz twitcher, terepmadarász, gyűrűző vagy miféle állat.
| Laczik Dénes (Dini) | 2017.01.18. 13:08 | válasz erre | #147937 |
Válasz Szinai Péter üzenetére (#147935, 2017-01-18 09:25:40):
Peti!
Mint minden példa, a Tiéd is sántít. A kertemben megfogott ritka madár azért került a hálómba, mert az ott élő (költő, telelő, vonuló) madarakat akartam mondjuk vizsgálni, és közben beesett egy fenyősármány, kis geze, kékfarkú, akármi. A madarat gyűrűzés után az előírások szerint elengedem. Nem érdekel, hogy kígyót-békát kiabálnak rám, mert valaki nem ért oda arra az időpontra, és nem lett meg a Z+1 faja. Az már más eset, ha a ritka madár fellelési helyéhez megyek, hogy azt célzottan megfogjam.
Sem a megfigyeléssel, sem a gyűrűzéssel nincs baj, ha a szabályokat betartják a hobbi űzői. A megfigyelőknek nem tudom megbocsátani, ha az ország túlfeléről átutazva a fokozottan védett hegyoldalt csatárláncban fésülik át, "mert valakinek még nincs meg a sövény sármány". A gyűrűzőktől meg nem azt várnám, hogy kivonulnak egy ritka fajra, csak hogy az ő gyűrűjük csilloghasson rajta (legyen az fenyőszajkó, havasi szürkebegy, vagy akármi, "projektszerűen", tömegben nem gyűrűzhető faj).
És igazad van, a szerencsétlen szárcsa esetének semmi köze a hattyúhoz.
Üdv: Dini
Kedves Kollégák!
Tegnap este olvastam a bejegyzést. Aludtam rá egyet, hogy minél objektívebb választ adjak.
Először is azonnal a régi felet választós teszt jutott eszembe (aki két-három évtizede készült pl. biológia érettségire annak ez fog valamit mondani). „ A” válasz igaz (vagy nem), „B” válasz igaz (vagy nem) a KETTŐ KÖZÖTT (logikai) ÖSSZEFÜGGÉS NINCS… (akinek ezt tovább kéne magyaráznom, annak nem fogom tudni…)
„A” válasz
Szárcsa vs. nyakgyűrű esete. Madarakat közel 120 éve gyűrűznek fémgyűrűkkel, színes gyűrűkkel is közel 50 éve. A módszerek fejlődnek, bevont fajok köre fokozatosan növekszik. Ha valaki azt állítja, hogy fogás/jelölés során soha nem sérül (pusztul) madár az nem mond igazat. Bizonyos ezrelékben, nyilvánvalóan van ilyen. A képen lévő a szárcsa is elég valószínűleg megdöglend, és a folyamat közben nem volt felhőtlenül boldog… Mivel a gyűrűzőket, nem a madarak minél hosszabban és fájdalmasabban történő kínzása motiválja, az ilyen esetekből le kell vonni a következtetéseket:
Pl. Ez egy egyedi eset, statisztikailag nem jelentős, a nyert adatok faji populációs szinten sokkal inkább szolgálják a fajjal kapcsolatos természetvédelmi kutatási érdekeket a programot változatlan formában folyatni kell, vagy a nyakgyűrű méretét növelni kell, vagy a csak XY mm-t elérő fej-csőr méretű egyedek jelölhetők evvel a módszerrel, vagy a fb állatvédő okos népének szakértő véleményéhez csatlakozva PR szempontból állítsuk az egész programot! Hogy a négy felvázolt következtésbő,l melyik helyes döntse el mindenki…
"B". Egy ritka madár meggyűrűzése (már amennyiben az énekes 6tyú ritka). Gondolat ébresztőnek, egy kitalált történet: Megfogok a saját kertemben egy fauna új fajt. Meghatározom, lefotózom, megfelelően dokumentálom, áthívom a szomszéd faluból a barátomat, hogy erősítse meg a határozást (ez megtörténik), majd buksit fél órán belül elengedem. Hiszen a madárnak nyilván nem érdeke, hogy 3-4 órát poszorodjon a zsákba míg az ország másik szegletéből oda ér XY tvícser, hogy Z+1 faja „meglegyen”.
No, ez esetben mi is történne???
Egy ilyes fajta adat, különösen a mai információ áramlási szinten, szerény véleményem szerint nem lehet kizárólagos (bizonyos fontos természetvédelmi szempontok kivételével) . A „dolgokat” nem fogja előre vinni, még ha az adott kitalált példánál maradva a képzeletbeli megfogott madár számára az csak káros ha órákon át visszatartjuk (a buksi sem egyedi sem faji szinten nem fog preferálni abból hogy XY Z+1 faja lett), ellentétben avval, hogy az egyedi jelölés esetén egyedi vagy faji szinten LEHET pozitív hozadéka. (ismételten akinek ezt tovább kéne magyaráznom, annak nem fogom tudni…)
Csak pozitívan!
Péter
Tegnap este olvastam a bejegyzést. Aludtam rá egyet, hogy minél objektívebb választ adjak.
Először is azonnal a régi felet választós teszt jutott eszembe (aki két-három évtizede készült pl. biológia érettségire annak ez fog valamit mondani). „ A” válasz igaz (vagy nem), „B” válasz igaz (vagy nem) a KETTŐ KÖZÖTT (logikai) ÖSSZEFÜGGÉS NINCS… (akinek ezt tovább kéne magyaráznom, annak nem fogom tudni…)
„A” válasz
Szárcsa vs. nyakgyűrű esete. Madarakat közel 120 éve gyűrűznek fémgyűrűkkel, színes gyűrűkkel is közel 50 éve. A módszerek fejlődnek, bevont fajok köre fokozatosan növekszik. Ha valaki azt állítja, hogy fogás/jelölés során soha nem sérül (pusztul) madár az nem mond igazat. Bizonyos ezrelékben, nyilvánvalóan van ilyen. A képen lévő a szárcsa is elég valószínűleg megdöglend, és a folyamat közben nem volt felhőtlenül boldog… Mivel a gyűrűzőket, nem a madarak minél hosszabban és fájdalmasabban történő kínzása motiválja, az ilyen esetekből le kell vonni a következtetéseket:
Pl. Ez egy egyedi eset, statisztikailag nem jelentős, a nyert adatok faji populációs szinten sokkal inkább szolgálják a fajjal kapcsolatos természetvédelmi kutatási érdekeket a programot változatlan formában folyatni kell, vagy a nyakgyűrű méretét növelni kell, vagy a csak XY mm-t elérő fej-csőr méretű egyedek jelölhetők evvel a módszerrel, vagy a fb állatvédő okos népének szakértő véleményéhez csatlakozva PR szempontból állítsuk az egész programot! Hogy a négy felvázolt következtésbő,l melyik helyes döntse el mindenki…
"B". Egy ritka madár meggyűrűzése (már amennyiben az énekes 6tyú ritka). Gondolat ébresztőnek, egy kitalált történet: Megfogok a saját kertemben egy fauna új fajt. Meghatározom, lefotózom, megfelelően dokumentálom, áthívom a szomszéd faluból a barátomat, hogy erősítse meg a határozást (ez megtörténik), majd buksit fél órán belül elengedem. Hiszen a madárnak nyilván nem érdeke, hogy 3-4 órát poszorodjon a zsákba míg az ország másik szegletéből oda ér XY tvícser, hogy Z+1 faja „meglegyen”.
No, ez esetben mi is történne???
Egy ilyes fajta adat, különösen a mai információ áramlási szinten, szerény véleményem szerint nem lehet kizárólagos (bizonyos fontos természetvédelmi szempontok kivételével) . A „dolgokat” nem fogja előre vinni, még ha az adott kitalált példánál maradva a képzeletbeli megfogott madár számára az csak káros ha órákon át visszatartjuk (a buksi sem egyedi sem faji szinten nem fog preferálni abból hogy XY Z+1 faja lett), ellentétben avval, hogy az egyedi jelölés esetén egyedi vagy faji szinten LEHET pozitív hozadéka. (ismételten akinek ezt tovább kéne magyaráznom, annak nem fogom tudni…)
Csak pozitívan!
Péter
Peti!
Mint minden példa, a Tiéd is sántít. A kertemben megfogott ritka madár azért került a hálómba, mert az ott élő (költő, telelő, vonuló) madarakat akartam mondjuk vizsgálni, és közben beesett egy fenyősármány, kis geze, kékfarkú, akármi. A madarat gyűrűzés után az előírások szerint elengedem. Nem érdekel, hogy kígyót-békát kiabálnak rám, mert valaki nem ért oda arra az időpontra, és nem lett meg a Z+1 faja. Az már más eset, ha a ritka madár fellelési helyéhez megyek, hogy azt célzottan megfogjam.
Sem a megfigyeléssel, sem a gyűrűzéssel nincs baj, ha a szabályokat betartják a hobbi űzői. A megfigyelőknek nem tudom megbocsátani, ha az ország túlfeléről átutazva a fokozottan védett hegyoldalt csatárláncban fésülik át, "mert valakinek még nincs meg a sövény sármány". A gyűrűzőktől meg nem azt várnám, hogy kivonulnak egy ritka fajra, csak hogy az ő gyűrűjük csilloghasson rajta (legyen az fenyőszajkó, havasi szürkebegy, vagy akármi, "projektszerűen", tömegben nem gyűrűzhető faj).
És igazad van, a szerencsétlen szárcsa esetének semmi köze a hattyúhoz.
Üdv: Dini
| Karcza Zsolt | 2017.01.18. 10:52 | válasz erre | #147936 |
Sziaszok!
A fb. Madárgyűrűzők csoportjába írtakat ide is bemásolom:
(1. és 2. között összefüggés nincs, ahogy Péter is megfogalmazta!)
1.
Karcza Zsolt Ez a szárcsa biztosan elpusztult, és a nyakgyűrű okozta ezt, nagyon sajnálom. Kimentünk akkor, mi már nem láttuk, de ha láttuk is volna, kis eséllyel tudtuk volna visszafogni. Rögtön felvettem a kapcsolatot a gyártóval és a külföldi összes projekttel, elküldtem nekik a képet. A gyártó válasza:
Hi Zsolt,
Yes, in the first or second Coot neckbanding year in Poland we had one report consisting the same problem.
However the bird luckily escaped the bill from the collar.
The regular size of these collars is 33mm and some of them should be adjusted in the field during neckbanding for smaller individuals. The collars have some space to glue it in the right point.
Other possibility is to make some collars in smaller size eg. 30mm instead 33mm. From our site no problem.
I look forward to your advices.
Regards,
Azóta is jelöltünk szárcsákat, de csak egy harmaduk kapott nyakgyűrűt, mindet ellenőriztük elengedés előtt. Ha megint előjönne a probléma, HALADÉKTALANUL LEÁLLÍTJUK a módszer hazai alkalmazását és ezt jelezni fogom a külföldi projekteknek.
2014. január vége óta 61 szárcsát gyűrűztünk nyakgyűrűvel (mindet a soroksári/ráckevei Dunán). Ebből 34-ről van megfigyelési adat (összesen 112). Egyelőre sajnos főleg helyiek vagy Dunán belüliek, 2 távolabbi van, egy Dunatetétlen és egy Dunaújváros közelében történt megfigyelés.
Itthon eddig 10 lengyel nyakgyűrűs szárcsát figyeltek meg (68 alkalommal).
2.
Karcza Zsolt Évek óta jelöljük és megfigyeljük a hattyúkat a Soroksári/Ráckevei Dunán (a teljes szakaszon, nem csak a révnél). Az utóbbi évek már folyamatos, túlzott vízimadár „takarmányozása” miatt a révnél már egész évben ott lebzselnek, nem kis csoportban. Mi ezt kihasználjuk, és itt havonta 2-3 alkalommal kimegyünk leolvasni és jelölni őket. Kíváncsiak vagyunk, hogy melyek maradnak nyárra, hogyan változik meg a viselkedésük az értelmetlen túletetésre. Tegnap 150+ hattyú volt a területen (több új, gyűrűtlen is érkezett a múlt hetiekhez), köztük az énekes hattyú is. Természetesen megjelöltük, mert kíváncsiak vagyunk, hogy északi példány, esetleg hazai madár-e. Talán kapunk infót erről a későbbiekben. A jeladózás erre jobb eszköz lenne, de nekünk arra nincs lehetőségünk, sajnos. A nemzetközi kódrendszer alapján tettük rá a sárga nyakgyűrűt.
A Ráckevei Dunán, itt a révnél utoljára 1998-ban volt énekes hattyú jelölés nyakgyűrűvel, az egy északi madár volt, Belorussziában figyelték meg később. Ezen kívül 7 énekes hattyút jelöltek a kis Dunán, csak fémgyűrűvel, jól látható jelölés nélkül, amelyek közül csak egynek volt megfigyelése (egy nappal később a nagy Dunán).
A fb. Madárgyűrűzők csoportjába írtakat ide is bemásolom:
(1. és 2. között összefüggés nincs, ahogy Péter is megfogalmazta!)
1.
Karcza Zsolt Ez a szárcsa biztosan elpusztult, és a nyakgyűrű okozta ezt, nagyon sajnálom. Kimentünk akkor, mi már nem láttuk, de ha láttuk is volna, kis eséllyel tudtuk volna visszafogni. Rögtön felvettem a kapcsolatot a gyártóval és a külföldi összes projekttel, elküldtem nekik a képet. A gyártó válasza:
Hi Zsolt,
Yes, in the first or second Coot neckbanding year in Poland we had one report consisting the same problem.
However the bird luckily escaped the bill from the collar.
The regular size of these collars is 33mm and some of them should be adjusted in the field during neckbanding for smaller individuals. The collars have some space to glue it in the right point.
Other possibility is to make some collars in smaller size eg. 30mm instead 33mm. From our site no problem.
I look forward to your advices.
Regards,
Azóta is jelöltünk szárcsákat, de csak egy harmaduk kapott nyakgyűrűt, mindet ellenőriztük elengedés előtt. Ha megint előjönne a probléma, HALADÉKTALANUL LEÁLLÍTJUK a módszer hazai alkalmazását és ezt jelezni fogom a külföldi projekteknek.
2014. január vége óta 61 szárcsát gyűrűztünk nyakgyűrűvel (mindet a soroksári/ráckevei Dunán). Ebből 34-ről van megfigyelési adat (összesen 112). Egyelőre sajnos főleg helyiek vagy Dunán belüliek, 2 távolabbi van, egy Dunatetétlen és egy Dunaújváros közelében történt megfigyelés.
Itthon eddig 10 lengyel nyakgyűrűs szárcsát figyeltek meg (68 alkalommal).
2.
Karcza Zsolt Évek óta jelöljük és megfigyeljük a hattyúkat a Soroksári/Ráckevei Dunán (a teljes szakaszon, nem csak a révnél). Az utóbbi évek már folyamatos, túlzott vízimadár „takarmányozása” miatt a révnél már egész évben ott lebzselnek, nem kis csoportban. Mi ezt kihasználjuk, és itt havonta 2-3 alkalommal kimegyünk leolvasni és jelölni őket. Kíváncsiak vagyunk, hogy melyek maradnak nyárra, hogyan változik meg a viselkedésük az értelmetlen túletetésre. Tegnap 150+ hattyú volt a területen (több új, gyűrűtlen is érkezett a múlt hetiekhez), köztük az énekes hattyú is. Természetesen megjelöltük, mert kíváncsiak vagyunk, hogy északi példány, esetleg hazai madár-e. Talán kapunk infót erről a későbbiekben. A jeladózás erre jobb eszköz lenne, de nekünk arra nincs lehetőségünk, sajnos. A nemzetközi kódrendszer alapján tettük rá a sárga nyakgyűrűt.
A Ráckevei Dunán, itt a révnél utoljára 1998-ban volt énekes hattyú jelölés nyakgyűrűvel, az egy északi madár volt, Belorussziában figyelték meg később. Ezen kívül 7 énekes hattyút jelöltek a kis Dunán, csak fémgyűrűvel, jól látható jelölés nélkül, amelyek közül csak egynek volt megfigyelése (egy nappal később a nagy Dunán).
Fórum
Milyen madarat láttam?
Szia! azt, hogy miért nem karvaly, azt nehéz megmagyarázni,...
Tegnap, 18:36 - Gál Szabolcs
Szia! azt, hogy miért nem karvaly, azt nehéz megmagyarázni,...
Tegnap, 18:36 - Gál Szabolcs
Apróhirdetések
Sziasztok! Eladó két használt fényképezőgép, egy SONY...
Tegnap, 14:30 - Pribéli Levente
Sziasztok! Eladó két használt fényképezőgép, egy SONY...
Tegnap, 14:30 - Pribéli Levente
Szavazás
Jelenleg nincs érvényes szavazási lehetőség
Tovább »
Hírek, felhívások
kisKÓCSAG - Természettudományos periodika Fejér megyéről
2021.02.13.
A "VÖLGY-HÍD" Természetvédelmi Alapítvány 2021 második felében szeretné útjára indítani a... Tovább »
2021.02.13.
A "VÖLGY-HÍD" Természetvédelmi Alapítvány 2021 második felében szeretné útjára indítani a... Tovább »
Beszámolók
Törökország 2007
2021.02.19.
Fotós időutazás 2007-ben megvalósított török utunkról. Mindenkitől elnézést kérünk a kevés, gyenge...
Tovább »
2021.02.19.
Fotós időutazás 2007-ben megvalósított török utunkról. Mindenkitől elnézést kérünk a kevés, gyenge...
Tovább »
Galériák
