1 %
Feltöltött képek száma: 69205   Megfigyelési adatok száma: 233405
   
E-mail cím:
Jelszó:
Fórum

A topikok használata során kérjük a Fórumszabályzatban foglaltak betartását!

A fórumban való szabadszavas keresés esetén, ha a főoldalon vagy, akkor az összes topikból keresel, ha benne vagy egy adott topikban, akkor csak az adott topikban keresel.


Terepmadarászat / Madárgyűrűzés
Vissza a fórumtémákhoz

Madarak gyűrűzésével, jelölésével kapcsolatos beszámolók, érdekességek, viták, vélemények és kérdések.
A gyűrűs madarak adatait a ringers@mme.hu címre küldjétek! A szükséges adatok: a gyűrű színe és pontos felirata, madárfaj, a megfigyelés helye és dátuma, a bejelentő neve és elérhetősége.
Új hozzászólás írása


Kép csatolása:
Maximum 1200x1200 pixel és 300kb méretű jpeg típusú képet tölthetsz fel.
Terepmadarászat:
Király Gergely 2017.01.18. 16:51 | válasz erre | #147948
Válasz Fodor András üzenetére (#147942, 2017-01-18 16:10:48):
Kedves Gergely,

engem érdekelne, hogy a tvícsek alkalmával hány madár pusztul el.

Százalékos adattal is beérem.

Olyat még nem láttam vagy tapasztaltam, hogy ránéztem volna egy ritkaságra és az megdöglik... Na jó egy emberről tudok aki a nézésével madarat tud ölni.

Hasonló titulusaim vannak, mint Szabinak és osztom a véleményét.

Üdv: A

Ui: Hülyeséget ne írjunk már le, köszi!

kedves András,

kár a kákán csomót keresni: minden emberi tevékenységnek van valami árnyoldala a madarakra nézve

nem tudom, a tviccs alkalmával hány % pusztul el - de ha tudod, hogy a gyűrűzés során ez konkrétan mennyi, írd meg nyugodtan

meglehetősen leegyszerűsített álláspont, hogy a tviccs úgy kezdődik, hogy ránézel a madárral
odautazol, rámész a terepre, taposol, zavarsz, létezel ... és ezt még a tökéletesen ökológus tviccs során is megteszed

s ha nem minden tökéletes, akkor a határ a csillagos ég - Dini sem véletlenül írta a csatárláncban végzett cirlus keresést, gondolom, lehet, hogy már látott ilyet

üdv

g


Szalai Kornél 2017.01.18. 16:12 | válasz erre | #147943
Válasz Király Gergely üzenetére (#147940, 2017-01-18 15:43:22):
Üdv,

amennyiben a gyűrűzés megítélés vallási alapon történik (pro vagy kontra), akkor nyilván meglehetősen nehéz általánosan elfogadott álláspontot kialakítani.
A gyűrűzés révén nyert adatok hasznosságát, természetvédelmi vagy tudományos jelentőségét felesleges itt kifejteni. Abba se mennék bele, hogy más tevékenységek (twiccs, közlekedés, nyugati életszínvonal, stb.) hány madár pusztulásáért felelős, – csak pár megjegyzés magához a gyűrűzés veszélyességéhez.
A gyűrűzés folyamatával kapcsolatban megsérülő vagy elpusztuló madarak kérdése egyfajta „szürke téma” a gyűrűzők körében. Mindenki tudja, hogy ilyen létezik, de nem szívesen vizsgálja vagy gondol bele minden részletébe, egyrészt mert magának a gyűrűzőnek is fájdalmas vagy zavaró ennek a megléte, másrészt meg mindenki tart az esetleges retorzióktól (pl. hogy egy internetes fórumban ledarabolják).
Sérülés vagy pusztulás (ahogy azt már többen írták itt) az esetek kis részében következik be. Százalékot nehéz mondani, esete válogatja, az biztos, hogy a nullától kezdődik, és „normál” esetben csak tizedszázalékokban mérhető (azaz több száz jelölt madárra esik egy sérülés vagy pusztulás). A dolognak számos oka lehet, de az esetek nagy részében (megkockáztatom, jóval több, mint felében) egyértelmű emberi mulasztás az oka (hülyeség, lustaság, képzetlenség, stb.).
Ha ezeket kiküszöböljük, akkor is lehetnek rejtett hibák (pl. ez a szárcsás eset is ilyen), amikor azt hisszük, mindenre gondoltunk, de egy-egy valószínűtlen jelenség miatt mégis bekövetkezik. És ha még ezekből is tanulunk, akkor is maradnak gyakorlatilag kizárhatatlan hibák (pl. az elengedett madár nekirepül egy 50 m-re álló kerítésnek, hogy miért, azt sosem fogjuk kideríteni).
Amit a gyűrűző tehet, az az, hogy az egyértelmű emberi hibát igyekszik teljesen kiküszöbölni, a váratlan jelenségekből adódó dolgokból (mint a szárcsa) igyekszik a legtöbbet megtanulni.
Vagy természetesen az, hogy minden ilyen tevékenységet abbahagyunk, és akkor a madaraknak már csak néhány ezer, ennél jórészt jelentősebb veszélyforrással kell megharcolniuk.

Ez egy higgadt, korrekt hozzászólás.

Amúgy én semmi olyat nem kedvelek, ami a "mindenáron meg kell lennie" mentalitást követi... legyen az faunisztika vagy gyűrűzés.

Kornél
(egy 50% faunisztikát - 50% gyűrűzést kedvelő hibrid)
Fodor András 2017.01.18. 16:10 | válasz erre | #147942
Kedves Gergely,

engem érdekelne, hogy a tvícsek alkalmával hány madár pusztul el.

Százalékos adattal is beérem.

Olyat még nem láttam vagy tapasztaltam, hogy ránéztem volna egy ritkaságra és az megdöglik... Na jó egy emberről tudok aki a nézésével madarat tud ölni.

Hasonló titulusaim vannak, mint Szabinak és osztom a véleményét.

Üdv: A

Ui: Hülyeséget ne írjunk már le, köszi!
Király Gergely 2017.01.18. 15:43 | válasz erre | #147940
Üdv,

amennyiben a gyűrűzés megítélés vallási alapon történik (pro vagy kontra), akkor nyilván meglehetősen nehéz általánosan elfogadott álláspontot kialakítani.
A gyűrűzés révén nyert adatok hasznosságát, természetvédelmi vagy tudományos jelentőségét felesleges itt kifejteni. Abba se mennék bele, hogy más tevékenységek (twiccs, közlekedés, nyugati életszínvonal, stb.) hány madár pusztulásáért felelős, – csak pár megjegyzés magához a gyűrűzés veszélyességéhez.
A gyűrűzés folyamatával kapcsolatban megsérülő vagy elpusztuló madarak kérdése egyfajta „szürke téma” a gyűrűzők körében. Mindenki tudja, hogy ilyen létezik, de nem szívesen vizsgálja vagy gondol bele minden részletébe, egyrészt mert magának a gyűrűzőnek is fájdalmas vagy zavaró ennek a megléte, másrészt meg mindenki tart az esetleges retorzióktól (pl. hogy egy internetes fórumban ledarabolják).
Sérülés vagy pusztulás (ahogy azt már többen írták itt) az esetek kis részében következik be. Százalékot nehéz mondani, esete válogatja, az biztos, hogy a nullától kezdődik, és „normál” esetben csak tizedszázalékokban mérhető (azaz több száz jelölt madárra esik egy sérülés vagy pusztulás). A dolognak számos oka lehet, de az esetek nagy részében (megkockáztatom, jóval több, mint felében) egyértelmű emberi mulasztás az oka (hülyeség, lustaság, képzetlenség, stb.).
Ha ezeket kiküszöböljük, akkor is lehetnek rejtett hibák (pl. ez a szárcsás eset is ilyen), amikor azt hisszük, mindenre gondoltunk, de egy-egy valószínűtlen jelenség miatt mégis bekövetkezik. És ha még ezekből is tanulunk, akkor is maradnak gyakorlatilag kizárhatatlan hibák (pl. az elengedett madár nekirepül egy 50 m-re álló kerítésnek, hogy miért, azt sosem fogjuk kideríteni).
Amit a gyűrűző tehet, az az, hogy az egyértelmű emberi hibát igyekszik teljesen kiküszöbölni, a váratlan jelenségekből adódó dolgokból (mint a szárcsa) igyekszik a legtöbbet megtanulni.
Vagy természetesen az, hogy minden ilyen tevékenységet abbahagyunk, és akkor a madaraknak már csak néhány ezer, ennél jórészt jelentősebb veszélyforrással kell megharcolniuk.
Karcza Zsolt 2017.01.18. 14:58 | válasz erre | #147939
Válasz Laczik Dénes (Dini) üzenetére (#147937, 2017-01-18 13:08:54):
Peti!

Mint minden példa, a Tiéd is sántít. A kertemben megfogott ritka madár azért került a hálómba, mert az ott élő (költő, telelő, vonuló) madarakat akartam mondjuk vizsgálni, és közben beesett egy fenyősármány, kis geze, kékfarkú, akármi. A madarat gyűrűzés után az előírások szerint elengedem. Nem érdekel, hogy kígyót-békát kiabálnak rám, mert valaki nem ért oda arra az időpontra, és nem lett meg a Z+1 faja. Az már más eset, ha a ritka madár fellelési helyéhez megyek, hogy azt célzottan megfogjam.

Sem a megfigyeléssel, sem a gyűrűzéssel nincs baj, ha a szabályokat betartják a hobbi űzői. A megfigyelőknek nem tudom megbocsátani, ha az ország túlfeléről átutazva a fokozottan védett hegyoldalt csatárláncban fésülik át, "mert valakinek még nincs meg a sövény sármány". A gyűrűzőktől meg nem azt várnám, hogy kivonulnak egy ritka fajra, csak hogy az ő gyűrűjük csilloghasson rajta (legyen az fenyőszajkó, havasi szürkebegy, vagy akármi, "projektszerűen", tömegben nem gyűrűzhető faj).

És igazad van, a szerencsétlen szárcsa esetének semmi köze a hattyúhoz.

Üdv: Dini

Hello, ez most megint "duplázás", a fb. csoportból másolom: Ezt a hattyút azért jelöltük meg, mert ott volt, a kis Dunán. Akkor is mentünk volna tegnap (szabadságon voltunk) gyűrűzni, ha nincs ott. Akkor is meg tudtuk volna, hogy ott van, ha előtte nem látjuk a fórumokon. Ha ez a madár Szegeden van, akkor nem megyünk el oda megjelölni, mert ott nem szoktunk hattyút gyűrűzni.
Gál Szabolcs 2017.01.18. 13:58 | válasz erre | #147938
Válasz Laczik Dénes (Dini) üzenetére (#147937, 2017-01-18 13:08:54):
Peti!

Mint minden példa, a Tiéd is sántít. A kertemben megfogott ritka madár azért került a hálómba, mert az ott élő (költő, telelő, vonuló) madarakat akartam mondjuk vizsgálni, és közben beesett egy fenyősármány, kis geze, kékfarkú, akármi. A madarat gyűrűzés után az előírások szerint elengedem. Nem érdekel, hogy kígyót-békát kiabálnak rám, mert valaki nem ért oda arra az időpontra, és nem lett meg a Z+1 faja. Az már más eset, ha a ritka madár fellelési helyéhez megyek, hogy azt célzottan megfogjam.

Sem a megfigyeléssel, sem a gyűrűzéssel nincs baj, ha a szabályokat betartják a hobbi űzői. A megfigyelőknek nem tudom megbocsátani, ha az ország túlfeléről átutazva a fokozottan védett hegyoldalt csatárláncban fésülik át, "mert valakinek még nincs meg a sövény sármány". A gyűrűzőktől meg nem azt várnám, hogy kivonulnak egy ritka fajra, csak hogy az ő gyűrűjük csilloghasson rajta (legyen az fenyőszajkó, havasi szürkebegy, vagy akármi, "projektszerűen", tömegben nem gyűrűzhető faj).

És igazad van, a szerencsétlen szárcsa esetének semmi köze a hattyúhoz.

Üdv: Dini

Sohasem fogunk békében együttélni, és ez mindannyiunk hibája lesz.

Természetesen Petinek, Zsoltnak, Dininek, Bencének és még mindenki másnak, a maga vérmérsékletén és gondolkodásán vannak részigazságai, de ebből a néhány levélből is kitűnik, hogy nem is akar megérteni igazán senki-senkit. Persze én sem értek és szeretek mindent, de ezt a gyűrűző-terepmadarász szembenállást nagyon unom!

Úgy mint egy rossz twitcher, terepmadarász, gyűrűző vagy miféle állat.
Laczik Dénes (Dini) 2017.01.18. 13:08 | válasz erre | #147937
Válasz Szinai Péter üzenetére (#147935, 2017-01-18 09:25:40):
Kedves Kollégák!

Tegnap este olvastam a bejegyzést. Aludtam rá egyet, hogy minél objektívebb választ adjak.

Először is azonnal a régi felet választós teszt jutott eszembe (aki két-három évtizede készült pl. biológia érettségire annak ez fog valamit mondani). „ A” válasz igaz (vagy nem), „B” válasz igaz (vagy nem) a KETTŐ KÖZÖTT (logikai) ÖSSZEFÜGGÉS NINCS… (akinek ezt tovább kéne magyaráznom, annak nem fogom tudni…)

„A” válasz
Szárcsa vs. nyakgyűrű esete. Madarakat közel 120 éve gyűrűznek fémgyűrűkkel, színes gyűrűkkel is közel 50 éve. A módszerek fejlődnek, bevont fajok köre fokozatosan növekszik. Ha valaki azt állítja, hogy fogás/jelölés során soha nem sérül (pusztul) madár az nem mond igazat. Bizonyos ezrelékben, nyilvánvalóan van ilyen. A képen lévő a szárcsa is elég valószínűleg megdöglend, és a folyamat közben nem volt felhőtlenül boldog… Mivel a gyűrűzőket, nem a madarak minél hosszabban és fájdalmasabban történő kínzása motiválja, az ilyen esetekből le kell vonni a következtetéseket:

Pl. Ez egy egyedi eset, statisztikailag nem jelentős, a nyert adatok faji populációs szinten sokkal inkább szolgálják a fajjal kapcsolatos természetvédelmi kutatási érdekeket a programot változatlan formában folyatni kell, vagy a nyakgyűrű méretét növelni kell, vagy a csak XY mm-t elérő fej-csőr méretű egyedek jelölhetők evvel a módszerrel, vagy a fb állatvédő okos népének szakértő véleményéhez csatlakozva PR szempontból állítsuk az egész programot! Hogy a négy felvázolt következtésbő,l melyik helyes döntse el mindenki…

"B". Egy ritka madár meggyűrűzése (már amennyiben az énekes 6tyú ritka). Gondolat ébresztőnek, egy kitalált történet: Megfogok a saját kertemben egy fauna új fajt. Meghatározom, lefotózom, megfelelően dokumentálom, áthívom a szomszéd faluból a barátomat, hogy erősítse meg a határozást (ez megtörténik), majd buksit fél órán belül elengedem. Hiszen a madárnak nyilván nem érdeke, hogy 3-4 órát poszorodjon a zsákba míg az ország másik szegletéből oda ér XY tvícser, hogy Z+1 faja „meglegyen”.

No, ez esetben mi is történne???

Egy ilyes fajta adat, különösen a mai információ áramlási szinten, szerény véleményem szerint nem lehet kizárólagos (bizonyos fontos természetvédelmi szempontok kivételével) . A „dolgokat” nem fogja előre vinni, még ha az adott kitalált példánál maradva a képzeletbeli megfogott madár számára az csak káros ha órákon át visszatartjuk (a buksi sem egyedi sem faji szinten nem fog preferálni abból hogy XY Z+1 faja lett), ellentétben avval, hogy az egyedi jelölés esetén egyedi vagy faji szinten LEHET pozitív hozadéka. (ismételten akinek ezt tovább kéne magyaráznom, annak nem fogom tudni…)

Csak pozitívan!

Péter


Peti!

Mint minden példa, a Tiéd is sántít. A kertemben megfogott ritka madár azért került a hálómba, mert az ott élő (költő, telelő, vonuló) madarakat akartam mondjuk vizsgálni, és közben beesett egy fenyősármány, kis geze, kékfarkú, akármi. A madarat gyűrűzés után az előírások szerint elengedem. Nem érdekel, hogy kígyót-békát kiabálnak rám, mert valaki nem ért oda arra az időpontra, és nem lett meg a Z+1 faja. Az már más eset, ha a ritka madár fellelési helyéhez megyek, hogy azt célzottan megfogjam.

Sem a megfigyeléssel, sem a gyűrűzéssel nincs baj, ha a szabályokat betartják a hobbi űzői. A megfigyelőknek nem tudom megbocsátani, ha az ország túlfeléről átutazva a fokozottan védett hegyoldalt csatárláncban fésülik át, "mert valakinek még nincs meg a sövény sármány". A gyűrűzőktől meg nem azt várnám, hogy kivonulnak egy ritka fajra, csak hogy az ő gyűrűjük csilloghasson rajta (legyen az fenyőszajkó, havasi szürkebegy, vagy akármi, "projektszerűen", tömegben nem gyűrűzhető faj).

És igazad van, a szerencsétlen szárcsa esetének semmi köze a hattyúhoz.

Üdv: Dini
Karcza Zsolt 2017.01.18. 10:52 | válasz erre | #147936
Sziaszok!

A fb. Madárgyűrűzők csoportjába írtakat ide is bemásolom:
(1. és 2. között összefüggés nincs, ahogy Péter is megfogalmazta!)

1.
Karcza Zsolt Ez a szárcsa biztosan elpusztult, és a nyakgyűrű okozta ezt, nagyon sajnálom. Kimentünk akkor, mi már nem láttuk, de ha láttuk is volna, kis eséllyel tudtuk volna visszafogni. Rögtön felvettem a kapcsolatot a gyártóval és a külföldi összes projekttel, elküldtem nekik a képet. A gyártó válasza:
Hi Zsolt,
Yes, in the first or second Coot neckbanding year in Poland we had one report consisting the same problem.
However the bird luckily escaped the bill from the collar.
The regular size of these collars is 33mm and some of them should be adjusted in the field during neckbanding for smaller individuals. The collars have some space to glue it in the right point.
Other possibility is to make some collars in smaller size eg. 30mm instead 33mm. From our site no problem.
I look forward to your advices.
Regards,

Azóta is jelöltünk szárcsákat, de csak egy harmaduk kapott nyakgyűrűt, mindet ellenőriztük elengedés előtt. Ha megint előjönne a probléma, HALADÉKTALANUL LEÁLLÍTJUK a módszer hazai alkalmazását és ezt jelezni fogom a külföldi projekteknek.
2014. január vége óta 61 szárcsát gyűrűztünk nyakgyűrűvel (mindet a soroksári/ráckevei Dunán). Ebből 34-ről van megfigyelési adat (összesen 112). Egyelőre sajnos főleg helyiek vagy Dunán belüliek, 2 távolabbi van, egy Dunatetétlen és egy Dunaújváros közelében történt megfigyelés.
Itthon eddig 10 lengyel nyakgyűrűs szárcsát figyeltek meg (68 alkalommal).

2.
Karcza Zsolt Évek óta jelöljük és megfigyeljük a hattyúkat a Soroksári/Ráckevei Dunán (a teljes szakaszon, nem csak a révnél). Az utóbbi évek már folyamatos, túlzott vízimadár „takarmányozása” miatt a révnél már egész évben ott lebzselnek, nem kis csoportban. Mi ezt kihasználjuk, és itt havonta 2-3 alkalommal kimegyünk leolvasni és jelölni őket. Kíváncsiak vagyunk, hogy melyek maradnak nyárra, hogyan változik meg a viselkedésük az értelmetlen túletetésre. Tegnap 150+ hattyú volt a területen (több új, gyűrűtlen is érkezett a múlt hetiekhez), köztük az énekes hattyú is. Természetesen megjelöltük, mert kíváncsiak vagyunk, hogy északi példány, esetleg hazai madár-e. Talán kapunk infót erről a későbbiekben. A jeladózás erre jobb eszköz lenne, de nekünk arra nincs lehetőségünk, sajnos. A nemzetközi kódrendszer alapján tettük rá a sárga nyakgyűrűt.
A Ráckevei Dunán, itt a révnél utoljára 1998-ban volt énekes hattyú jelölés nyakgyűrűvel, az egy északi madár volt, Belorussziában figyelték meg később. Ezen kívül 7 énekes hattyút jelöltek a kis Dunán, csak fémgyűrűvel, jól látható jelölés nélkül, amelyek közül csak egynek volt megfigyelése (egy nappal később a nagy Dunán).
Szinai Péter 2017.01.18. 09:25 | válasz erre | #147935
Válasz Kókay Bence üzenetére (#147934, 2017-01-17 21:15:12):

Kedves Kollégák!

Tegnap este olvastam a bejegyzést. Aludtam rá egyet, hogy minél objektívebb választ adjak.

Először is azonnal a régi felet választós teszt jutott eszembe (aki két-három évtizede készült pl. biológia érettségire annak ez fog valamit mondani). „ A” válasz igaz (vagy nem), „B” válasz igaz (vagy nem) a KETTŐ KÖZÖTT (logikai) ÖSSZEFÜGGÉS NINCS… (akinek ezt tovább kéne magyaráznom, annak nem fogom tudni…)

„A” válasz
Szárcsa vs. nyakgyűrű esete. Madarakat közel 120 éve gyűrűznek fémgyűrűkkel, színes gyűrűkkel is közel 50 éve. A módszerek fejlődnek, bevont fajok köre fokozatosan növekszik. Ha valaki azt állítja, hogy fogás/jelölés során soha nem sérül (pusztul) madár az nem mond igazat. Bizonyos ezrelékben, nyilvánvalóan van ilyen. A képen lévő a szárcsa is elég valószínűleg megdöglend, és a folyamat közben nem volt felhőtlenül boldog… Mivel a gyűrűzőket, nem a madarak minél hosszabban és fájdalmasabban történő kínzása motiválja, az ilyen esetekből le kell vonni a következtetéseket:

Pl. Ez egy egyedi eset, statisztikailag nem jelentős, a nyert adatok faji populációs szinten sokkal inkább szolgálják a fajjal kapcsolatos természetvédelmi kutatási érdekeket a programot változatlan formában folyatni kell, vagy a nyakgyűrű méretét növelni kell, vagy a csak XY mm-t elérő fej-csőr méretű egyedek jelölhetők evvel a módszerrel, vagy a fb állatvédő okos népének szakértő véleményéhez csatlakozva PR szempontból állítsuk az egész programot! Hogy a négy felvázolt következtésbő,l melyik helyes döntse el mindenki…

"B". Egy ritka madár meggyűrűzése (már amennyiben az énekes 6tyú ritka). Gondolat ébresztőnek, egy kitalált történet: Megfogok a saját kertemben egy fauna új fajt. Meghatározom, lefotózom, megfelelően dokumentálom, áthívom a szomszéd faluból a barátomat, hogy erősítse meg a határozást (ez megtörténik), majd buksit fél órán belül elengedem. Hiszen a madárnak nyilván nem érdeke, hogy 3-4 órát poszorodjon a zsákba míg az ország másik szegletéből oda ér XY tvícser, hogy Z+1 faja „meglegyen”.

No, ez esetben mi is történne???

Egy ilyes fajta adat, különösen a mai információ áramlási szinten, szerény véleményem szerint nem lehet kizárólagos (bizonyos fontos természetvédelmi szempontok kivételével) . A „dolgokat” nem fogja előre vinni, még ha az adott kitalált példánál maradva a képzeletbeli megfogott madár számára az csak káros ha órákon át visszatartjuk (a buksi sem egyedi sem faji szinten nem fog preferálni abból hogy XY Z+1 faja lett), ellentétben avval, hogy az egyedi jelölés esetén egyedi vagy faji szinten LEHET pozitív hozadéka. (ismételten akinek ezt tovább kéne magyaráznom, annak nem fogom tudni…)

Csak pozitívan!

Péter

Kókay Bence 2017.01.17. 21:15 | válasz erre | #147934
Fórum
Milyen madarat láttam?
..a képhez tartozó szöveg alább, de el?bb a videót érdemes...
Tegnap, 12:05 - Turny Zoltán
Határozási problémák
Köszönöm szépen a gyors választ, megy is a kép a...
Tegnap, 11:28 - Kostyál Zsigmond
Távcsövek, teleszkópok
http://www.mme.hu/bolt/minox-bf-10x42-br-uj Szervusz Zsolt!...
2018.05.21. 21:16 - Szelle Ernö
Szavazás
Jelenleg nincs érvényes szavazási lehetőség Tovább »
Hírek, felhívások
1 % - a birding.hu 2018 évi fennmaradására
2018.05.11.
Nekünk az egy továbbra sem mindegy! Támogasd Te is a birding.hu fenntartását jövedelemadód 1 %-ának... Tovább »
Beszámolók
Uganda 2017
2018.04.03.
Uganda 2017 Tripriport 2017. 07.22-08.11 résztvev?k: Cser Szilárd, Pánya Csaba, Szász El?d,... Tovább »
Galériák
Északi hangyászküllő
Colaptes auratus
2018. május 5.
 
Vándorrigó
Turdus migratorius
2018. május 5.
 
Rozsdáshasú rigó

2018. május 16.
 
PKMK
 
© 2010 www.birding.hu Pest Környéki Madarász Kör
FőoldalInfóMegfigyelésekGalériákFajlistákMME NomenclatorRegisztráció