Terepmadarászat / Madárgyűrűzés |
Vissza a fórumtémákhoz |
Madarak gyűrűzésével, jelölésével kapcsolatos beszámolók, érdekességek, viták, vélemények és kérdések.
A gyűrűs madarak adatait a ringers@mme.hu címre küldjétek! A szükséges adatok: a gyűrű színe és pontos felirata, madárfaj, a megfigyelés helye és dátuma, a bejelentő neve és elérhetősége. |
Új hozzászólás írása
A fórumba csak regisztrált felhasználóink írhatnak.
Kérjük, regisztrálj Te is, vagy ha már megtetted, lépj be!
Terepmadarászat:
Nekem kérdésem lenne, ha nem gond; Milyen anyagokból kell vizsgát tenni, ha szeretnék gyűrűző engedélyt (a kék természetvédelmi ismeretek anyag már meg van)?
Sziasztok,
Nem kivételes, de jó kis visszafogás érkezett ma Madridból. Egy, 2004. nyarán, a Kolon-tavi Madárvártán jelölt (1y) vörösbegyet fogtak vissza Barcelona mellett tavaly szilveszter napján.
Eddig összesen 60 hazai gyűrűs vörösbegy került meg külföldön, és ez a harmadik, ami Spanyolországban (113851 jelölt példányból). Itthon eddig cseh, spanyol, angol, svájci, olasz, orosz, finn, szlovák gyűrűs madarak kerültek meg (13 példány).
A távolsági megkerülés rekordot egy hazai gyűrűs vörösbegyünk tartja, ami Portugáliában találtak meg elpusztulva, Barabástól 2780 km-re.
Üdv.,
Karcza, Zsolt
REGREG, mai hír a "ringing" levelező listáról:
Csihar László, 2005. őszén Sumonyban (MME Baranya megyei Csoportja – Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány) fogott egy finn gyűrűs királykát, amit 21 nappal korábban jelöltek egy Sappi nevű szigeten (Botteni-öböl, 1742 km). Ez eddig a legtávolabbi királyka megkerülés a hazai madárgyűrűzési adatbankban. Összesen 7 külföldi vonatkozású királyka megkerülést tartunk nyílván, két hazai gyűrűs került meg külföldön (Olaszország, Szlovénia), és 5 külföldi gyűrűs (lengyel, orosz, finn, svéd) királyka került meg eddig Magyarországon.
Erről a szigetről (
http://www.yyteri.net/ply/sappi/index.shtml) egyébiránt már került meg egy süvöltő is Magyarországon, 1973-ban.
Válasz Karcza Zsolt üzenetére (#807, 2006-01-12 10:17:48):
Kedves birding.hu szerkesztők, birding.hu írók és olvasók!
A madárgyűrűzést, mint az ornitológia egyik alapvető kutatási módszerét, a dán Hans Christian Mortensen 1899-ben alkalmazta először, seregélyeken. Dánia és Németország után, 1908-ban, Vönöczky Schenk Jakab vezetésével a Királyi Magyar Ornitológiai Központ munkatársai Magyarországon is megkezdték a módszer alkalmazását. Az eltelt, közel 100 év alatt a több száz hivatásos és önkéntes munkatárs fáradhatatlan munkájának eredményeként, valamint több ezer adatközlőnek köszönhetően, közel négy millió jelölési és megkerülési adat halmozódott fel a Madárgyűrűzési Központ adatbankjában.
A módszer több, mint egy évszázados, egy olyan évszázad áll mögötte, ahol a technikai fejlődés a fémgyűrűtől a színes műanyag gyűrűn át a különböző földi és műholdas nyomkövetésig, valamint a megkerülések postai levelezésétől az on-line adatbázisokig terjedt. A madárgyűrűzők immár az internet levelezőrendszerein, valamint az itt nyílt hiánypótló fórumon is már megoszthatják egymással élményeiket, tapasztalataikat, megvitathatják a legaktuálisabb, a madárgyűrűzést és a madárvonulást érintő kérdéseket.
Mindehhez kívánok mindenkinek sok, elmesélésre érdemes élményt, tapasztalatot! És bízom benne, hogy azért nem lesz tömeges leiratkozás a „ringing” levelezőlistáról!
Üdvözlettel,
Karcza Zsolt
központvezető
Sziasztok!
A ringingről le biztos nem iratkozom, de azért nagyot dobbanta szívem amikor megláttam ezt a topicot.
És gyorsan kihasználom a lehetőséget, legyen az első kép itt egy SITKE.
A kép a görögországi Aliakmonas-deltában készült.
A jelenleg is folyó munkánk során eddig több mint 400pld sikerült belőlük gyűrüznünk.
Üdv
Németh Ákos
Kedves birding.hu szerkesztők, birding.hu írók és olvasók!
A madárgyűrűzést, mint az ornitológia egyik alapvető kutatási módszerét, a dán Hans Christian Mortensen 1899-ben alkalmazta először, seregélyeken. Dánia és Németország után, 1908-ban, Vönöczky Schenk Jakab vezetésével a Királyi Magyar Ornitológiai Központ munkatársai Magyarországon is megkezdték a módszer alkalmazását. Az eltelt, közel 100 év alatt a több száz hivatásos és önkéntes munkatárs fáradhatatlan munkájának eredményeként, valamint több ezer adatközlőnek köszönhetően, közel négy millió jelölési és megkerülési adat halmozódott fel a Madárgyűrűzési Központ adatbankjában.
A módszer több, mint egy évszázados, egy olyan évszázad áll mögötte, ahol a technikai fejlődés a fémgyűrűtől a színes műanyag gyűrűn át a különböző földi és műholdas nyomkövetésig, valamint a megkerülések postai levelezésétől az on-line adatbázisokig terjedt. A madárgyűrűzők immár az internet levelezőrendszerein, valamint az itt nyílt hiánypótló fórumon is már megoszthatják egymással élményeiket, tapasztalataikat, megvitathatják a legaktuálisabb, a madárgyűrűzést és a madárvonulást érintő kérdéseket.
Mindehhez kívánok mindenkinek sok, elmesélésre érdemes élményt, tapasztalatot! És bízom benne, hogy azért nem lesz tömeges leiratkozás a „ringing” levelezőlistáról!
Üdvözlettel,
Karcza Zsolt
központvezető