- Birding

Válasz Egyed Pál üzenetére (#5012, 2008-02-11 16:31:19):

Sziasztok!Lehet,hogy túl kései a jelzésem,de ilyet még nem láttam!Kb.10 napja jártunk egy tapasztalt természetőr barátommal a Karancs szlovák oldalán.Felkerestünk régi bazaltbányákat a határ közelében.Egy elhagyott bányaudvaron (szerintem nem túl messziről származó) vágóhídi 1-2 napos hulladékot dobtak ki,kb.50-60kg csontot és bőrt,belsőséget.Első számolásra kb.60 ! holló,5 egerészölyv és szarkák rebbentek fel,nomeg 1-2 róka.Az első riadalom után a fél banda még visszarepült,de érdekes,hogy varjak nem voltak velük egyáltalán!!!Ugyan milyen távról jöttek "vendégségbe",milyen gyorsan terjedt a hír,mekkora területen él ennyi holló?Szerintem ennyi és ilyen "szemét" még nem ártalmas,főleg télen(így is volt bukéja)?
Más látott ennyi hollót egyszerre,mert én még nem?Érdekelne,ki és hol (körülmények is)!
Madárbarát üdv.!

Még egy nagy adag:
http://www.birding.hu/megfigyeles.do?method=adatlap&id=35934

Válasz Egyed Pál üzenetére (#5012, 2008-02-11 16:31:19):

Sziasztok!Lehet,hogy túl kései a jelzésem,de ilyet még nem láttam!Kb.10 napja jártunk egy tapasztalt természetőr barátommal a Karancs szlovák oldalán.Felkerestünk régi bazaltbányákat a határ közelében.Egy elhagyott bányaudvaron (szerintem nem túl messziről származó) vágóhídi 1-2 napos hulladékot dobtak ki,kb.50-60kg csontot és bőrt,belsőséget.Első számolásra kb.60 ! holló,5 egerészölyv és szarkák rebbentek fel,nomeg 1-2 róka.Az első riadalom után a fél banda még visszarepült,de érdekes,hogy varjak nem voltak velük egyáltalán!!!Ugyan milyen távról jöttek "vendégségbe",milyen gyorsan terjedt a hír,mekkora területen él ennyi holló?Szerintem ennyi és ilyen "szemét" még nem ártalmas,főleg télen(így is volt bukéja)?
Más látott ennyi hollót egyszerre,mert én még nem?Érdekelne,ki és hol (körülmények is)!
Madárbarát üdv.!

birding adatbázisban pl:
http://www.birding.hu/megfigyeles.do?method=adatlap&id=41857

Válasz Egyed Pál üzenetére (#5012, 2008-02-11 16:31:19):

Sziasztok!Lehet,hogy túl kései a jelzésem,de ilyet még nem láttam!Kb.10 napja jártunk egy tapasztalt természetőr barátommal a Karancs szlovák oldalán.Felkerestünk régi bazaltbányákat a határ közelében.Egy elhagyott bányaudvaron (szerintem nem túl messziről származó) vágóhídi 1-2 napos hulladékot dobtak ki,kb.50-60kg csontot és bőrt,belsőséget.Első számolásra kb.60 ! holló,5 egerészölyv és szarkák rebbentek fel,nomeg 1-2 róka.Az első riadalom után a fél banda még visszarepült,de érdekes,hogy varjak nem voltak velük egyáltalán!!!Ugyan milyen távról jöttek "vendégségbe",milyen gyorsan terjedt a hír,mekkora területen él ennyi holló?Szerintem ennyi és ilyen "szemét" még nem ártalmas,főleg télen(így is volt bukéja)?
Más látott ennyi hollót egyszerre,mert én még nem?Érdekelne,ki és hol (körülmények is)!
Madárbarát üdv.!

2000 nyarán :jul.17-én: 17+42, azaz 59 pd. húzott Úrkút felett ÉK felé, majd jul. 26-án szintén Úrkút közelében 58 pd. termikelt. Bár az ajkai szeméttelepen nem számoltam őket, de vsz onnan jöttek, az vonzotta őket, mert arra mindig láttam.

Más, ez kisebb: 2001.aug.5. szintén Úrkút : 28 pd.
Üdv : Kornél

Sziasztok!Lehet,hogy túl kései a jelzésem,de ilyet még nem láttam!Kb.10 napja jártunk egy tapasztalt természetőr barátommal a Karancs szlovák oldalán.Felkerestünk régi bazaltbányákat a határ közelében.Egy elhagyott bányaudvaron (szerintem nem túl messziről származó) vágóhídi 1-2 napos hulladékot dobtak ki,kb.50-60kg csontot és bőrt,belsőséget.Első számolásra kb.60 ! holló,5 egerészölyv és szarkák rebbentek fel,nomeg 1-2 róka.Az első riadalom után a fél banda még visszarepült,de érdekes,hogy varjak nem voltak velük egyáltalán!!!Ugyan milyen távról jöttek "vendégségbe",milyen gyorsan terjedt a hír,mekkora területen él ennyi holló?Szerintem ennyi és ilyen "szemét" még nem ártalmas,főleg télen(így is volt bukéja)?
Más látott ennyi hollót egyszerre,mert én még nem?Érdekelne,ki és hol (körülmények is)!
Madárbarát üdv.!

Szervusztok, madarászok! A munkahelyemen (Kőbányán), már jóideje felfigyeltem egy szokatlanul korán énekelgető vörösbegyre. Eddigi legkorábbi megszólalása, 00:30-kor volt. Ez is érdekes, meg az is, hogy gyakorlatilag egész télen át dalolgatott, persze csak halkan, magának. Egyébként a területet ahol szól, nagyerejű narancssárga fényt adó lámpák világítják meg. Valószínű, hogy hajnalnak hiszi a fényüket, s ez csapja be szegényt. Rajta kívül még az egyik üzemépületen tartózkodó - most is ott van - házi rozsdafarkú hím is nagyon korán hangicsál, az ő rekordját 01:30 percnek találtam. Azt hiszem jó példái ezek, a fényszennyezésnek a madárvilágra gyakorolt hatásának, ami hosszútávon valószínűleg nem lesz jó a madarainknak. Üdv: J.G.

Válasz Dr. Hadarics Tibor üzenetére (#4573, 2008-01-11 22:33:57):

Európa nagy részén, így Közép-Európában is a törzsalak (major) fészkel. A Brit-szigeteken a newtoni, Portugáliában, Dél-Spanyolországban és Korzikán a corsus, a Baleár-szigeteken a mallorcae, Szardínián az ecki, Dél-Olaszországban, Szicíliában, Dél- és Kelet-Görögországban, továbbá Cypruson az aphrodite, Krétán a niethammeri, Északnyugat-Afrikában az excelsus alfaj fészkel. Kelet felé további alfajok is vannak.
Egy szó mint száz, nálunk kizárólag a major alfaj fordul elő, közöttük persze lehetnek színezetben és méretben is némileg eltérő példányok.
HT

Nagyon köszönöm, ebben az a legérdekesebb, hogy a Déli-Pilisben és a Szentendre-Visegrádi-hegység déli részén élnek ezek a jóval nagyobb termetű széncinegék, innen származott hozzánk (Rómaipart) ez a familia. Régebben is voltak alkalmi fészkelések, de azok kisebb termetűek voltak. Nem tudom, vannak-e subsp., var. alatt formák is (botanikában van f.). Egy biztos: másutt (pl. a Pilis-hegység nyugati oldalán) sokkal kisebb termetű széncinegéket láttam. Az odúk nyilása miatt nagyon oda kell figyelni, mert bár a tojó be tud menni, a hím többnyire nem, csak behajol, úgy etet. Nem elég a 32 mm-es bejárat, az igaz, hogy mindig vésegetik (most is), de 36 mm-nél már a verebeket nehéz távol tartani. Nem tudom, nem lenne-e érdemes körülnézni az országban, hol élnek még ezek a nagy termetű, fehér tarkófoltos széncinegék? A fészekodúk miatt sem lenne mindegy.

Válasz Bőhm Éva Irén üzenetére (#4571, 2008-01-11 21:36:53):

Széncinegék témához egy kis adalék:
1989-ben jelent meg a kertben az első igen nagy termetű hím, aztán tavasszal már az egyik odúban fészket is raktak. Ettől kezdve figyeltem őket, ma már a ki tudja, hanyadik nemzedék repdes az etetőn. Ami nagyon érdekes: már a fiatal hímek hascsíkja is széles, a tojóké sem egészen keskeny és nem egyenes, megtörik. És az egész familiának van kis fehér tarkófoltja. Kiválóan énekelnek, de a hím nem minden odúba tud bebújva etetni, mert túl nagy a termete, ilyenkor a tojó átveszi tőle a falatot. Rettenetesen imádják a diót, elég, ha elkiabálom magam: dió, jön az összes. Most 15-en vannak, a hím ma már énekelt!
Valamelyik alfajhoz tartozhatnak? Van itt a birdingen széncinegékhez értő (szakértő)?

Európa nagy részén, így Közép-Európában is a törzsalak (major) fészkel. A Brit-szigeteken a newtoni, Portugáliában, Dél-Spanyolországban és Korzikán a corsus, a Baleár-szigeteken a mallorcae, Szardínián az ecki, Dél-Olaszországban, Szicíliában, Dél- és Kelet-Görögországban, továbbá Cypruson az aphrodite, Krétán a niethammeri, Északnyugat-Afrikában az excelsus alfaj fészkel. Kelet felé további alfajok is vannak.
Egy szó mint száz, nálunk kizárólag a major alfaj fordul elő, közöttük persze lehetnek színezetben és méretben is némileg eltérő példányok.
HT

Széncinegék témához egy kis adalék:
1989-ben jelent meg a kertben az első igen nagy termetű hím, aztán tavasszal már az egyik odúban fészket is raktak. Ettől kezdve figyeltem őket, ma már a ki tudja, hanyadik nemzedék repdes az etetőn. Ami nagyon érdekes: már a fiatal hímek hascsíkja is széles, a tojóké sem egészen keskeny és nem egyenes, megtörik. És az egész familiának van kis fehér tarkófoltja. Kiválóan énekelnek, de a hím nem minden odúba tud bebújva etetni, mert túl nagy a termete, ilyenkor a tojó átveszi tőle a falatot. Rettenetesen imádják a diót, elég, ha elkiabálom magam: dió, jön az összes. Most 15-en vannak, a hím ma már énekelt!
Valamelyik alfajhoz tartozhatnak? Van itt a birdingen széncinegékhez értő (szakértő)?

Válasz Zsoldos Árpád üzenetére (#4426, 2007-12-25 09:35:14):

Kedves Péter!
A görbe farkú széncinege egyáltalán nem ritka látványosság. Magam többször is megfigyeltem ilyen egyedeket. Az elgörbült faroktollak okozója a szűk éjszakázó odú, tehát valóban "elfekszi a tollát".
Egy ilyen "görbefarkút" meg is örökítettem egy írásban:
Zsoldos, Á. 1996. Szegény cinege - Madártávlat 3(1): 23-24.
Üdv, Árpi

sziasztok!
köszi az érdekes hozzászólásokat, közvetítem ezeket a kép készítőjének.
BÚÉK! :))
Péter

Az etetőmön rendszeresen megjelenik egy kormos (piszkos) széncinege. Megfigyeltem, hová megy
aludni. Belebújt a mosókonyha (használaton kívüli) kéményébe! Ezek mindenre képesek!
Tavasszal láttam a Naplás-tó büféjénél egy furcsán felakasztott locsolókannát, de az halkan cicegett.
Aztán jött a széncinege pár és etettek. Ott volt a ferdén felakasztott locsolókannában, az asztaloktól
két méterre a fészek! Nem lehetett belelátni, ahhoz magasan volt, az eső sem esett bele, mert a fa
már kilombosodott. A büfések nem bántották, esős időben úgysem kellett locsolni.
Kevés ilyen élelmes madár létezik.

Terepmadarászat / Kárpát-medencei terepi hírek	Vissza a fórumtémákhoz
Hírek, érdekességek a Kárpát-medence madarairól, érdekesebb megfigyeléseiről

- Mégsem üzenet:
Kép csatolása: Maximum 1200x1200 pixel és 300kb méretű jpeg típusú képet tölthetsz fel.