A topikok használata során kérjük a Fórumszabályzatban foglaltak betartását!
A fórumban való szabadszavas keresés esetén, ha a főoldalon vagy, akkor az összes topikból keresel, ha benne vagy egy adott topikban, akkor csak az adott topikban keresel.
Terepmadarászat / Kárpát-medencei terepi hírek |
Vissza a fórumtémákhoz |
Hírek, érdekességek a Kárpát-medence madarairól, érdekesebb megfigyeléseiről | |
Új hozzászólás írása
Terepmadarászat:
| Jolsvai Gábor | 2008.02.01. 15:25 | válasz erre | #4855 |
Szervusztok, madarászok! A munkahelyemen (Kőbányán), már jóideje felfigyeltem egy szokatlanul korán énekelgető vörösbegyre. Eddigi legkorábbi megszólalása, 00:30-kor volt. Ez is érdekes, meg az is, hogy gyakorlatilag egész télen át dalolgatott, persze csak halkan, magának. Egyébként a területet ahol szól, nagyerejű narancssárga fényt adó lámpák világítják meg. Valószínű, hogy hajnalnak hiszi a fényüket, s ez csapja be szegényt. Rajta kívül még az egyik üzemépületen tartózkodó - most is ott van - házi rozsdafarkú hím is nagyon korán hangicsál, az ő rekordját 01:30 percnek találtam. Azt hiszem jó példái ezek, a fényszennyezésnek a madárvilágra gyakorolt hatásának, ami hosszútávon valószínűleg nem lesz jó a madarainknak. Üdv: J.G.
| Bőhm Éva Irén | 2008.01.12. 19:52 | válasz erre | #4574 |
Válasz Dr. Hadarics Tibor üzenetére (#4573, 2008-01-11 22:33:57):
Nagyon köszönöm, ebben az a legérdekesebb, hogy a Déli-Pilisben és a Szentendre-Visegrádi-hegység déli részén élnek ezek a jóval nagyobb termetű széncinegék, innen származott hozzánk (Rómaipart) ez a familia. Régebben is voltak alkalmi fészkelések, de azok kisebb termetűek voltak. Nem tudom, vannak-e subsp., var. alatt formák is (botanikában van f.). Egy biztos: másutt (pl. a Pilis-hegység nyugati oldalán) sokkal kisebb termetű széncinegéket láttam. Az odúk nyilása miatt nagyon oda kell figyelni, mert bár a tojó be tud menni, a hím többnyire nem, csak behajol, úgy etet. Nem elég a 32 mm-es bejárat, az igaz, hogy mindig vésegetik (most is), de 36 mm-nél már a verebeket nehéz távol tartani. Nem tudom, nem lenne-e érdemes körülnézni az országban, hol élnek még ezek a nagy termetű, fehér tarkófoltos széncinegék? A fészekodúk miatt sem lenne mindegy.
Európa nagy részén, így Közép-Európában is a törzsalak (major) fészkel. A Brit-szigeteken a newtoni, Portugáliában, Dél-Spanyolországban és Korzikán a corsus, a Baleár-szigeteken a mallorcae, Szardínián az ecki, Dél-Olaszországban, Szicíliában, Dél- és Kelet-Görögországban, továbbá Cypruson az aphrodite, Krétán a niethammeri, Északnyugat-Afrikában az excelsus alfaj fészkel. Kelet felé további alfajok is vannak.
Egy szó mint száz, nálunk kizárólag a major alfaj fordul elő, közöttük persze lehetnek színezetben és méretben is némileg eltérő példányok.
HT
Egy szó mint száz, nálunk kizárólag a major alfaj fordul elő, közöttük persze lehetnek színezetben és méretben is némileg eltérő példányok.
HT
Nagyon köszönöm, ebben az a legérdekesebb, hogy a Déli-Pilisben és a Szentendre-Visegrádi-hegység déli részén élnek ezek a jóval nagyobb termetű széncinegék, innen származott hozzánk (Rómaipart) ez a familia. Régebben is voltak alkalmi fészkelések, de azok kisebb termetűek voltak. Nem tudom, vannak-e subsp., var. alatt formák is (botanikában van f.). Egy biztos: másutt (pl. a Pilis-hegység nyugati oldalán) sokkal kisebb termetű széncinegéket láttam. Az odúk nyilása miatt nagyon oda kell figyelni, mert bár a tojó be tud menni, a hím többnyire nem, csak behajol, úgy etet. Nem elég a 32 mm-es bejárat, az igaz, hogy mindig vésegetik (most is), de 36 mm-nél már a verebeket nehéz távol tartani. Nem tudom, nem lenne-e érdemes körülnézni az országban, hol élnek még ezek a nagy termetű, fehér tarkófoltos széncinegék? A fészekodúk miatt sem lenne mindegy.
| Dr. Hadarics Tibor | 2008.01.11. 22:33 | válasz erre | #4573 |
Válasz Bőhm Éva Irén üzenetére (#4571, 2008-01-11 21:36:53):
Európa nagy részén, így Közép-Európában is a törzsalak (major) fészkel. A Brit-szigeteken a newtoni, Portugáliában, Dél-Spanyolországban és Korzikán a corsus, a Baleár-szigeteken a mallorcae, Szardínián az ecki, Dél-Olaszországban, Szicíliában, Dél- és Kelet-Görögországban, továbbá Cypruson az aphrodite, Krétán a niethammeri, Északnyugat-Afrikában az excelsus alfaj fészkel. Kelet felé további alfajok is vannak.
Egy szó mint száz, nálunk kizárólag a major alfaj fordul elő, közöttük persze lehetnek színezetben és méretben is némileg eltérő példányok.
HT
Széncinegék témához egy kis adalék:
1989-ben jelent meg a kertben az első igen nagy termetű hím, aztán tavasszal már az egyik odúban fészket is raktak. Ettől kezdve figyeltem őket, ma már a ki tudja, hanyadik nemzedék repdes az etetőn. Ami nagyon érdekes: már a fiatal hímek hascsíkja is széles, a tojóké sem egészen keskeny és nem egyenes, megtörik. És az egész familiának van kis fehér tarkófoltja. Kiválóan énekelnek, de a hím nem minden odúba tud bebújva etetni, mert túl nagy a termete, ilyenkor a tojó átveszi tőle a falatot. Rettenetesen imádják a diót, elég, ha elkiabálom magam: dió, jön az összes. Most 15-en vannak, a hím ma már énekelt!
Valamelyik alfajhoz tartozhatnak? Van itt a birdingen széncinegékhez értő (szakértő)?
1989-ben jelent meg a kertben az első igen nagy termetű hím, aztán tavasszal már az egyik odúban fészket is raktak. Ettől kezdve figyeltem őket, ma már a ki tudja, hanyadik nemzedék repdes az etetőn. Ami nagyon érdekes: már a fiatal hímek hascsíkja is széles, a tojóké sem egészen keskeny és nem egyenes, megtörik. És az egész familiának van kis fehér tarkófoltja. Kiválóan énekelnek, de a hím nem minden odúba tud bebújva etetni, mert túl nagy a termete, ilyenkor a tojó átveszi tőle a falatot. Rettenetesen imádják a diót, elég, ha elkiabálom magam: dió, jön az összes. Most 15-en vannak, a hím ma már énekelt!
Valamelyik alfajhoz tartozhatnak? Van itt a birdingen széncinegékhez értő (szakértő)?
Európa nagy részén, így Közép-Európában is a törzsalak (major) fészkel. A Brit-szigeteken a newtoni, Portugáliában, Dél-Spanyolországban és Korzikán a corsus, a Baleár-szigeteken a mallorcae, Szardínián az ecki, Dél-Olaszországban, Szicíliában, Dél- és Kelet-Görögországban, továbbá Cypruson az aphrodite, Krétán a niethammeri, Északnyugat-Afrikában az excelsus alfaj fészkel. Kelet felé további alfajok is vannak.
Egy szó mint száz, nálunk kizárólag a major alfaj fordul elő, közöttük persze lehetnek színezetben és méretben is némileg eltérő példányok.
HT
| Bőhm Éva Irén | 2008.01.11. 21:36 | válasz erre | #4571 |
Széncinegék témához egy kis adalék:
1989-ben jelent meg a kertben az első igen nagy termetű hím, aztán tavasszal már az egyik odúban fészket is raktak. Ettől kezdve figyeltem őket, ma már a ki tudja, hanyadik nemzedék repdes az etetőn. Ami nagyon érdekes: már a fiatal hímek hascsíkja is széles, a tojóké sem egészen keskeny és nem egyenes, megtörik. És az egész familiának van kis fehér tarkófoltja. Kiválóan énekelnek, de a hím nem minden odúba tud bebújva etetni, mert túl nagy a termete, ilyenkor a tojó átveszi tőle a falatot. Rettenetesen imádják a diót, elég, ha elkiabálom magam: dió, jön az összes. Most 15-en vannak, a hím ma már énekelt!
Valamelyik alfajhoz tartozhatnak? Van itt a birdingen széncinegékhez értő (szakértő)?
1989-ben jelent meg a kertben az első igen nagy termetű hím, aztán tavasszal már az egyik odúban fészket is raktak. Ettől kezdve figyeltem őket, ma már a ki tudja, hanyadik nemzedék repdes az etetőn. Ami nagyon érdekes: már a fiatal hímek hascsíkja is széles, a tojóké sem egészen keskeny és nem egyenes, megtörik. És az egész familiának van kis fehér tarkófoltja. Kiválóan énekelnek, de a hím nem minden odúba tud bebújva etetni, mert túl nagy a termete, ilyenkor a tojó átveszi tőle a falatot. Rettenetesen imádják a diót, elég, ha elkiabálom magam: dió, jön az összes. Most 15-en vannak, a hím ma már énekelt!
Valamelyik alfajhoz tartozhatnak? Van itt a birdingen széncinegékhez értő (szakértő)?
| Dr. Dezső Péter | 2008.01.04. 17:30 | válasz erre | #4479 |
Válasz Zsoldos Árpád üzenetére (#4426, 2007-12-25 09:35:14):
sziasztok!
köszi az érdekes hozzászólásokat, közvetítem ezeket a kép készítőjének.
BÚÉK! :))
Péter
Kedves Péter!
A görbe farkú széncinege egyáltalán nem ritka látványosság. Magam többször is megfigyeltem ilyen egyedeket. Az elgörbült faroktollak okozója a szűk éjszakázó odú, tehát valóban "elfekszi a tollát".
Egy ilyen "görbefarkút" meg is örökítettem egy írásban:
Zsoldos, Á. 1996. Szegény cinege - Madártávlat 3(1): 23-24.
Üdv, Árpi
A görbe farkú széncinege egyáltalán nem ritka látványosság. Magam többször is megfigyeltem ilyen egyedeket. Az elgörbült faroktollak okozója a szűk éjszakázó odú, tehát valóban "elfekszi a tollát".
Egy ilyen "görbefarkút" meg is örökítettem egy írásban:
Zsoldos, Á. 1996. Szegény cinege - Madártávlat 3(1): 23-24.
Üdv, Árpi
sziasztok!
köszi az érdekes hozzászólásokat, közvetítem ezeket a kép készítőjének.
BÚÉK! :))
Péter
| Bőhm Éva Irén | 2007.12.25. 23:01 | válasz erre | #4429 |
Az etetőmön rendszeresen megjelenik egy kormos (piszkos) széncinege. Megfigyeltem, hová megy
aludni. Belebújt a mosókonyha (használaton kívüli) kéményébe! Ezek mindenre képesek!
Tavasszal láttam a Naplás-tó büféjénél egy furcsán felakasztott locsolókannát, de az halkan cicegett.
Aztán jött a széncinege pár és etettek. Ott volt a ferdén felakasztott locsolókannában, az asztaloktól
két méterre a fészek! Nem lehetett belelátni, ahhoz magasan volt, az eső sem esett bele, mert a fa
már kilombosodott. A büfések nem bántották, esős időben úgysem kellett locsolni.
Kevés ilyen élelmes madár létezik.
aludni. Belebújt a mosókonyha (használaton kívüli) kéményébe! Ezek mindenre képesek!
Tavasszal láttam a Naplás-tó büféjénél egy furcsán felakasztott locsolókannát, de az halkan cicegett.
Aztán jött a széncinege pár és etettek. Ott volt a ferdén felakasztott locsolókannában, az asztaloktól
két méterre a fészek! Nem lehetett belelátni, ahhoz magasan volt, az eső sem esett bele, mert a fa
már kilombosodott. A büfések nem bántották, esős időben úgysem kellett locsolni.
Kevés ilyen élelmes madár létezik.
| Daróczi J. Szilárd | 2007.12.25. 17:01 | válasz erre | #4427 |
Válasz Dr. Dezső Péter üzenetére (#4350, 2007-12-17 12:21:54):
Sziasztok,
Valóban, a hajlott faroktollú cinegék látványa nem ritka. Nálam az etetőn kb. minden 20-25-ik madárnak ilyen a farka. Megfigyeltem mar olyan hajlott farkú széncinegét mely rendszeresen egy szűk csőben éjszakázott ahova csak úgy fért be ha a farkát maga mellé hajlította.
A görbe farkon kívül lehet olykor látni rozsdás hasszínű cinegéket, melyek színe attól lesz olyan, hogy rozsdás csövekben töltik az éjszakát és ezek nyílása is szűk, a madár hasa súrolja a cső belsejét.
Üdv.,
Szilárd
Sziasztok!
Gondoltam felteszek ide egy ferde farktollú erdélyi széncinegéről készített érdekes fotót az IDRE-vadmadaras topicról:
http://www.idre.hu/forum/viewtopic.php?t=165&postdays=0&postorder=DESC&start=0
"...igencsak meglepődtem, mert mikor egy másik ágra szállt, a farktolla pont ilyen görbe volt…"
ez egyfajta rendellenesség lehet (?) vagy csak egyszerűen "elfeküdte" az éjszaka a tollát :))
Üdv,
Péter
Gondoltam felteszek ide egy ferde farktollú erdélyi széncinegéről készített érdekes fotót az IDRE-vadmadaras topicról:
http://www.idre.hu/forum/viewtopic.php?t=165&postdays=0&postorder=DESC&start=0
"...igencsak meglepődtem, mert mikor egy másik ágra szállt, a farktolla pont ilyen görbe volt…"
ez egyfajta rendellenesség lehet (?) vagy csak egyszerűen "elfeküdte" az éjszaka a tollát :))
Üdv,
Péter
Sziasztok,
Valóban, a hajlott faroktollú cinegék látványa nem ritka. Nálam az etetőn kb. minden 20-25-ik madárnak ilyen a farka. Megfigyeltem mar olyan hajlott farkú széncinegét mely rendszeresen egy szűk csőben éjszakázott ahova csak úgy fért be ha a farkát maga mellé hajlította.
A görbe farkon kívül lehet olykor látni rozsdás hasszínű cinegéket, melyek színe attól lesz olyan, hogy rozsdás csövekben töltik az éjszakát és ezek nyílása is szűk, a madár hasa súrolja a cső belsejét.
Üdv.,
Szilárd
| Zsoldos Árpád | 2007.12.25. 09:35 | válasz erre | #4426 |
Válasz Dr. Dezső Péter üzenetére (#4350, 2007-12-17 12:21:54):
Kedves Péter!
A görbe farkú széncinege egyáltalán nem ritka látványosság. Magam többször is megfigyeltem ilyen egyedeket. Az elgörbült faroktollak okozója a szűk éjszakázó odú, tehát valóban "elfekszi a tollát".
Egy ilyen "görbefarkút" meg is örökítettem egy írásban:
Zsoldos, Á. 1996. Szegény cinege - Madártávlat 3(1): 23-24.
Üdv, Árpi
Sziasztok!
Gondoltam felteszek ide egy ferde farktollú erdélyi széncinegéről készített érdekes fotót az IDRE-vadmadaras topicról:
http://www.idre.hu/forum/viewtopic.php?t=165&postdays=0&postorder=DESC&start=0
"...igencsak meglepődtem, mert mikor egy másik ágra szállt, a farktolla pont ilyen görbe volt…"
ez egyfajta rendellenesség lehet (?) vagy csak egyszerűen "elfeküdte" az éjszaka a tollát :))
Üdv,
Péter
Gondoltam felteszek ide egy ferde farktollú erdélyi széncinegéről készített érdekes fotót az IDRE-vadmadaras topicról:
http://www.idre.hu/forum/viewtopic.php?t=165&postdays=0&postorder=DESC&start=0
"...igencsak meglepődtem, mert mikor egy másik ágra szállt, a farktolla pont ilyen görbe volt…"
ez egyfajta rendellenesség lehet (?) vagy csak egyszerűen "elfeküdte" az éjszaka a tollát :))
Üdv,
Péter
Kedves Péter!
A görbe farkú széncinege egyáltalán nem ritka látványosság. Magam többször is megfigyeltem ilyen egyedeket. Az elgörbült faroktollak okozója a szűk éjszakázó odú, tehát valóban "elfekszi a tollát".
Egy ilyen "görbefarkút" meg is örökítettem egy írásban:
Zsoldos, Á. 1996. Szegény cinege - Madártávlat 3(1): 23-24.
Üdv, Árpi
| Dr. Dezső Péter | 2007.12.17. 12:21 | válasz erre | #4350 |
Sziasztok!
Gondoltam felteszek ide egy ferde farktollú erdélyi széncinegéről készített érdekes fotót az IDRE-vadmadaras topicról:
http://www.idre.hu/forum/viewtopic.php?t=165&postdays=0&postorder=DESC&start=0
"...igencsak meglepődtem, mert mikor egy másik ágra szállt, a farktolla pont ilyen görbe volt…"
ez egyfajta rendellenesség lehet (?) vagy csak egyszerűen "elfeküdte" az éjszaka a tollát :))
Üdv,
Péter
Gondoltam felteszek ide egy ferde farktollú erdélyi széncinegéről készített érdekes fotót az IDRE-vadmadaras topicról:
http://www.idre.hu/forum/viewtopic.php?t=165&postdays=0&postorder=DESC&start=0
"...igencsak meglepődtem, mert mikor egy másik ágra szállt, a farktolla pont ilyen görbe volt…"
ez egyfajta rendellenesség lehet (?) vagy csak egyszerűen "elfeküdte" az éjszaka a tollát :))
Üdv,
Péter
| Török Hunor Attila | 2007.12.08. 19:00 | válasz erre | #4266 |
Válasz Kókay Bence üzenetére (#4261, 2007-12-07 16:09:31):
Szia !
:-) Azért egy 250 ha-os tavon nem olyan rossz az a 14 búvár...
Üdv:
Hunor
szia!
ha a Balaton nem tenger, hanem tó, akkor igen... :)
ha a Balaton nem tenger, hanem tó, akkor igen... :)
Szia !
:-) Azért egy 250 ha-os tavon nem olyan rossz az a 14 búvár...
Üdv:
Hunor
Fórum
Apróhirdetések
Sziasztok! Eladó spektív állványt és Manfrotto mvh 500...
Tegnap, 23:08 - Ballmann Móni
Sziasztok! Eladó spektív állványt és Manfrotto mvh 500...
Tegnap, 23:08 - Ballmann Móni
Milyen madarat láttam?
Köszi Szabi! A sirályokig nekem is megvolt, oszt nem...
Tegnap, 17:39 - Tóth László
Köszi Szabi! A sirályokig nekem is megvolt, oszt nem...
Tegnap, 17:39 - Tóth László
Szavazás
Jelenleg nincs érvényes szavazási lehetőség
Tovább »
Hírek, felhívások
XVIII. Tatai Vadlúd Sokadalom Madarászverseny
2018.11.09.
Sziasztok, Az alábbiakban szeretettel invitálunk benneteket a XVIII. Tatai Vadlúd Sokadalomra és... Tovább »
2018.11.09.
Sziasztok, Az alábbiakban szeretettel invitálunk benneteket a XVIII. Tatai Vadlúd Sokadalomra és... Tovább »
Beszámolók
Grúzia tavasszal
2018.09.12.
Résztvevök: Kiss Ádám, Lukács Balázs András, Nagy Miklós, Péter Gábor, sen. Simay Attila, Simay... Tovább »
2018.09.12.
Résztvevök: Kiss Ádám, Lukács Balázs András, Nagy Miklós, Péter Gábor, sen. Simay Attila, Simay... Tovább »
Galériák
