A topikok használata során kérjük a Fórumszabályzatban foglaltak betartását!
A fórumban való szabadszavas keresés esetén, ha a főoldalon vagy, akkor az összes topikból keresel, ha benne vagy egy adott topikban, akkor csak az adott topikban keresel.
Terepmadarászat / Határozási problémák |
Vissza a fórumtémákhoz |
Határozási, taxonómiai viták és kérdések | |
Új hozzászólás írása
Kérjük, regisztrálj Te is, vagy ha már megtetted, lépj be!
Terepmadarászat:
| Kovács György | 2005.11.12. 09:45 | válasz erre | #553 |
Válasz Kókay Bence üzenetére (#550, 2005-11-10 08:59:57):
Kedves Bence!
Kösz a választ! Az a Túzok nincs meg, de majd felhajtom. Egyébként van most Túzok? Legutóbb igen hervasztó választ kaptam a szerkesztőségből.
Üdvözlettel:
Kovács György
Helló!
A Túzok 1998/1. számában (vízirigós) a 15-16. oldalon van egy cikk maltert fogyasztó hamvas küllőről. Ide írom a rövid cikk rövid részletét: "A másik megfigyelésem szintén Ózdon, a Gubonna-völgyben történt 1998. február 13-án. Itt egy hamvas küllő (Picus canus) tojót figyeltem meg malterfogyasztás közben. Ebben az esetben nem is magevő madárról van szó. Valószínűnek tartom, hogy nem, vagy nem csak zúzókő felvétele miatt, hanem mészpótlás céljából fogyasztanak időnként vakolatot és maltert a madarak." Aki mindezt lejegyezte: Katona Csaba. A cikk első részében házi verebekről ír, akik szintén maltert és vakolatot fogyasztottak, sőt, hivatkozik Pigi (Pigniczki Csaba) megfigyelésére is, aki szintén házi verebek vakolatfogyasztását figyelte meg.
Üdv: Bence
A Túzok 1998/1. számában (vízirigós) a 15-16. oldalon van egy cikk maltert fogyasztó hamvas küllőről. Ide írom a rövid cikk rövid részletét: "A másik megfigyelésem szintén Ózdon, a Gubonna-völgyben történt 1998. február 13-án. Itt egy hamvas küllő (Picus canus) tojót figyeltem meg malterfogyasztás közben. Ebben az esetben nem is magevő madárról van szó. Valószínűnek tartom, hogy nem, vagy nem csak zúzókő felvétele miatt, hanem mészpótlás céljából fogyasztanak időnként vakolatot és maltert a madarak." Aki mindezt lejegyezte: Katona Csaba. A cikk első részében házi verebekről ír, akik szintén maltert és vakolatot fogyasztottak, sőt, hivatkozik Pigi (Pigniczki Csaba) megfigyelésére is, aki szintén házi verebek vakolatfogyasztását figyelte meg.
Üdv: Bence
Kedves Bence!
Kösz a választ! Az a Túzok nincs meg, de majd felhajtom. Egyébként van most Túzok? Legutóbb igen hervasztó választ kaptam a szerkesztőségből.
Üdvözlettel:
Kovács György
| Németh Ákos | 2005.11.11. 08:37 | válasz erre | #551 |
Válasz Gál Szabolcs üzenetére (#548, 2005-11-06 22:24:36):
Sziasztok
Engem inkább elbizonytalanított a Shetlandi kép.
Én lementettem a "legjobb" képeket és azokat próbáltam összevetni határozókkal és aShetlandi madár képével.
Nehéz lesz bölcs döntést hozni Nomenclator bizotságnak.
Legalábbis szerintem.
Üdv Ákos
jut eszembe itt a kép!
Sziasztok
Engem inkább elbizonytalanított a Shetlandi kép.
Én lementettem a "legjobb" képeket és azokat próbáltam összevetni határozókkal és aShetlandi madár képével.
Nehéz lesz bölcs döntést hozni Nomenclator bizotságnak.
Legalábbis szerintem.
Üdv Ákos
| Kókay Bence | 2005.11.10. 08:59 | válasz erre | #550 |
Válasz Kovács György üzenetére (#549, 2005-11-07 09:42:09):
Helló!
A Túzok 1998/1. számában (vízirigós) a 15-16. oldalon van egy cikk maltert fogyasztó hamvas küllőről. Ide írom a rövid cikk rövid részletét: "A másik megfigyelésem szintén Ózdon, a Gubonna-völgyben történt 1998. február 13-án. Itt egy hamvas küllő (Picus canus) tojót figyeltem meg malterfogyasztás közben. Ebben az esetben nem is magevő madárról van szó. Valószínűnek tartom, hogy nem, vagy nem csak zúzókő felvétele miatt, hanem mészpótlás céljából fogyasztanak időnként vakolatot és maltert a madarak." Aki mindezt lejegyezte: Katona Csaba. A cikk első részében házi verebekről ír, akik szintén maltert és vakolatot fogyasztottak, sőt, hivatkozik Pigi (Pigniczki Csaba) megfigyelésére is, aki szintén házi verebek vakolatfogyasztását figyelte meg.
Üdv: Bence
Sziasztok!
2005. 11. 06.-án Havelka Viktor haverommal Dombóváron a Konda-patak völgye mentén megfigyeltünk egy hím hamvas küllőt. Tudom, hogy ez nem nagy szám,de nekünk élmény volt. De talán érdeklődésre tarthat számot a madár viselkedése. A kórház a völggyel határos hőközpontjának egy nem műköüdő, iszonyat magas téglakéményén munkálkodott a madár, és a munkálkodást szó szerint értem! A megfigyelés több mint 2 órája (!) alatt (miközben továbbmentünk, és egy közeli fán megtaláltuk a tojót is, majd visszatértünk a hímhez) a fent említett példány folyamatosan "bontotta" a kéményt, pontosabban a téglákat összetartó kötőanyagot (habarcs, malter vagy mittudoménmi, nem ismerem a kőművesi szakzsargont) aprította. Nem alkalmazott jelentős fej- és csőrmunkát, inkább az aprólékos, de kitartó technika híve volt. Mivel szemmel láthatóan tevékenysége nyomán nem hullott le semmi, arra kellett gondolnunk, hogy a kioperált részeket esetleg megeszi. Kérdésem az, hogy lehetséges-e, hogy az amazonasi papagájokhoz hasonlóan (melyek a növényi mérgeket hatástalanítják agyagevéssel) a mi hamvas küllőnk netán a hangyasav okozta hascsikarását enyhítette ily módon? Érdekelne a véleményetek!
Kovács György
2005. 11. 06.-án Havelka Viktor haverommal Dombóváron a Konda-patak völgye mentén megfigyeltünk egy hím hamvas küllőt. Tudom, hogy ez nem nagy szám,de nekünk élmény volt. De talán érdeklődésre tarthat számot a madár viselkedése. A kórház a völggyel határos hőközpontjának egy nem műköüdő, iszonyat magas téglakéményén munkálkodott a madár, és a munkálkodást szó szerint értem! A megfigyelés több mint 2 órája (!) alatt (miközben továbbmentünk, és egy közeli fán megtaláltuk a tojót is, majd visszatértünk a hímhez) a fent említett példány folyamatosan "bontotta" a kéményt, pontosabban a téglákat összetartó kötőanyagot (habarcs, malter vagy mittudoménmi, nem ismerem a kőművesi szakzsargont) aprította. Nem alkalmazott jelentős fej- és csőrmunkát, inkább az aprólékos, de kitartó technika híve volt. Mivel szemmel láthatóan tevékenysége nyomán nem hullott le semmi, arra kellett gondolnunk, hogy a kioperált részeket esetleg megeszi. Kérdésem az, hogy lehetséges-e, hogy az amazonasi papagájokhoz hasonlóan (melyek a növényi mérgeket hatástalanítják agyagevéssel) a mi hamvas küllőnk netán a hangyasav okozta hascsikarását enyhítette ily módon? Érdekelne a véleményetek!
Kovács György
Helló!
A Túzok 1998/1. számában (vízirigós) a 15-16. oldalon van egy cikk maltert fogyasztó hamvas küllőről. Ide írom a rövid cikk rövid részletét: "A másik megfigyelésem szintén Ózdon, a Gubonna-völgyben történt 1998. február 13-án. Itt egy hamvas küllő (Picus canus) tojót figyeltem meg malterfogyasztás közben. Ebben az esetben nem is magevő madárról van szó. Valószínűnek tartom, hogy nem, vagy nem csak zúzókő felvétele miatt, hanem mészpótlás céljából fogyasztanak időnként vakolatot és maltert a madarak." Aki mindezt lejegyezte: Katona Csaba. A cikk első részében házi verebekről ír, akik szintén maltert és vakolatot fogyasztottak, sőt, hivatkozik Pigi (Pigniczki Csaba) megfigyelésére is, aki szintén házi verebek vakolatfogyasztását figyelte meg.
Üdv: Bence
| Kovács György | 2005.11.07. 09:42 | válasz erre | #549 |
Sziasztok!
2005. 11. 06.-án Havelka Viktor haverommal Dombóváron a Konda-patak völgye mentén megfigyeltünk egy hím hamvas küllőt. Tudom, hogy ez nem nagy szám,de nekünk élmény volt. De talán érdeklődésre tarthat számot a madár viselkedése. A kórház a völggyel határos hőközpontjának egy nem műköüdő, iszonyat magas téglakéményén munkálkodott a madár, és a munkálkodást szó szerint értem! A megfigyelés több mint 2 órája (!) alatt (miközben továbbmentünk, és egy közeli fán megtaláltuk a tojót is, majd visszatértünk a hímhez) a fent említett példány folyamatosan "bontotta" a kéményt, pontosabban a téglákat összetartó kötőanyagot (habarcs, malter vagy mittudoménmi, nem ismerem a kőművesi szakzsargont) aprította. Nem alkalmazott jelentős fej- és csőrmunkát, inkább az aprólékos, de kitartó technika híve volt. Mivel szemmel láthatóan tevékenysége nyomán nem hullott le semmi, arra kellett gondolnunk, hogy a kioperált részeket esetleg megeszi. Kérdésem az, hogy lehetséges-e, hogy az amazonasi papagájokhoz hasonlóan (melyek a növényi mérgeket hatástalanítják agyagevéssel) a mi hamvas küllőnk netán a hangyasav okozta hascsikarását enyhítette ily módon? Érdekelne a véleményetek!
Kovács György
2005. 11. 06.-án Havelka Viktor haverommal Dombóváron a Konda-patak völgye mentén megfigyeltünk egy hím hamvas küllőt. Tudom, hogy ez nem nagy szám,de nekünk élmény volt. De talán érdeklődésre tarthat számot a madár viselkedése. A kórház a völggyel határos hőközpontjának egy nem műköüdő, iszonyat magas téglakéményén munkálkodott a madár, és a munkálkodást szó szerint értem! A megfigyelés több mint 2 órája (!) alatt (miközben továbbmentünk, és egy közeli fán megtaláltuk a tojót is, majd visszatértünk a hímhez) a fent említett példány folyamatosan "bontotta" a kéményt, pontosabban a téglákat összetartó kötőanyagot (habarcs, malter vagy mittudoménmi, nem ismerem a kőművesi szakzsargont) aprította. Nem alkalmazott jelentős fej- és csőrmunkát, inkább az aprólékos, de kitartó technika híve volt. Mivel szemmel láthatóan tevékenysége nyomán nem hullott le semmi, arra kellett gondolnunk, hogy a kioperált részeket esetleg megeszi. Kérdésem az, hogy lehetséges-e, hogy az amazonasi papagájokhoz hasonlóan (melyek a növényi mérgeket hatástalanítják agyagevéssel) a mi hamvas küllőnk netán a hangyasav okozta hascsikarását enyhítette ily módon? Érdekelne a véleményetek!
Kovács György
| Gál Szabolcs | 2005.11.06. 22:24 | válasz erre | #548 |
jut eszembe itt a kép!
| Gál Szabolcs | 2005.11.06. 22:21 | válasz erre | #547 |
Szevasztok!
Érdemes megnézni a surfbirds.com-on a Shetlandi kis paresz képet, kisértetiesen hasonlít az Apaji madárra:)
Minden jókat!
Szabolcs
Érdemes megnézni a surfbirds.com-on a Shetlandi kis paresz képet, kisértetiesen hasonlít az Apaji madárra:)
Minden jókat!
Szabolcs
| Németh András | 2005.09.27. 21:54 | válasz erre | #546 |
Sziasztok!
Kérnék mindenkit, hogy nézze meg a gyakori madárfajok fotói közé feltett Dendrocopos major (1y) képét! A madár egész testalja vörös, még soha nem láttam ilyet. Változat vagy alfaj?!
Köszke! :)
Orbán "Orbi" Zoltán
Kérnék mindenkit, hogy nézze meg a gyakori madárfajok fotói közé feltett Dendrocopos major (1y) képét! A madár egész testalja vörös, még soha nem láttam ilyet. Változat vagy alfaj?!
Köszke! :)
Orbán "Orbi" Zoltán
| Kármán Balázs | 2005.09.26. 20:08 | válasz erre | #545 |
milyen sólyom ez?
ahol részletek vannak arról hogy miylen körülmények készült a kép:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9123424&la=43597158
ahol részletek vannak arról hogy miylen körülmények készült a kép:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9123424&la=43597158
| Kókay Szabolcs | 2005.09.23. 12:33 | válasz erre | #544 |
Sziasztok!
Itt egy gyenge algeriensis kép(videófelvételről lementett). Marokkóban készült, és nem valószínű, hogy hozzánk elvetődne egy ilyen madár.
Szabi
Itt egy gyenge algeriensis kép(videófelvételről lementett). Marokkóban készült, és nem valószínű, hogy hozzánk elvetődne egy ilyen madár.
Szabi
| Nagy Miklós | 2005.09.20. 21:52 | válasz erre | #543 |
Válasz Szimuly György (Szimi) üzenetére (#542, 2005-09-19 22:52:50):
Szia,
Kösz, a gyors választ. Én is az algeriensisre gyanakodtam, de egész egyszerűen valószínűtlennek tűnik. Bár a viszonylag sötét hasoldal és a rettentő kevés fehér ami a szárnyán volt... Ahogy nézem, újabban a déli alfajokat külön fajnak tartjálk.
Miklós
Szia,
Valóban nem látszik a fehér szemsáv, viszont a homlok fekete kiterjedtsége sem túl erős. Az aucheri (Közel-Kelet) és az aleriensis (É-Afrika) alfajoknál nincs fehér szemöldöksáv, melyek közül az előbbinek erős fekete homloksávja van. Ezek alapján a bélyegek az é-afrikai alfajra utalnak, de ez sajna nem feltétlenül jelenti, hogy ez a madár az is:-(
Szimi
Valóban nem látszik a fehér szemsáv, viszont a homlok fekete kiterjedtsége sem túl erős. Az aucheri (Közel-Kelet) és az aleriensis (É-Afrika) alfajoknál nincs fehér szemöldöksáv, melyek közül az előbbinek erős fekete homloksávja van. Ezek alapján a bélyegek az é-afrikai alfajra utalnak, de ez sajna nem feltétlenül jelenti, hogy ez a madár az is:-(
Szimi
Szia,
Kösz, a gyors választ. Én is az algeriensisre gyanakodtam, de egész egyszerűen valószínűtlennek tűnik. Bár a viszonylag sötét hasoldal és a rettentő kevés fehér ami a szárnyán volt... Ahogy nézem, újabban a déli alfajokat külön fajnak tartjálk.
Miklós
Fórum
Határozási problémák
A fotó azóta körbement más felületeken is és fekete rigó...
2023.02.03. 12:31 - Simay Attila
A fotó azóta körbement más felületeken is és fekete rigó...
2023.02.03. 12:31 - Simay Attila
Szavazás
Jelenleg nincs érvényes szavazási lehetőség
Tovább »
Hírek, felhívások
MME Ritkaságvadász Szakosztály belépési adatlap
2023.01.25.
Sziasztok! A birding.hu átalakulásának egyik tervezett lépcsője, hogy a fenntartás egy részét az... Tovább »
2023.01.25.
Sziasztok! A birding.hu átalakulásának egyik tervezett lépcsője, hogy a fenntartás egy részét az... Tovább »
Beszámolók
Azer ezerrel - Omid trip 2022
2023.01.02.
Azerbajdzsán 2022. február 27. - március 13. Résztvevők: Bajor Zoltán, Berényi Zsombor, Orbán... Tovább »
2023.01.02.
Azerbajdzsán 2022. február 27. - március 13. Résztvevők: Bajor Zoltán, Berényi Zsombor, Orbán... Tovább »
Galériák
