Terepmadarászat / Furcsa madarak |
Vissza a fórumtémákhoz |
Ide várjuk a szokatlan tollazatú, (részlegesen) albínó, hibrid és egyéb, megszokottól eltérő madarakról szóló híreket és fotókat. |
Új hozzászólás írása
A fórumba csak regisztrált felhasználóink írhatnak.
Kérjük, regisztrálj Te is, vagy ha már megtetted, lépj be!
Terepmadarászat:
Nekem azért az furcsa hogy a tollcsévék nem törtek meg...csak a zászló hiányzik....mintha lerágták volna...
Válasz Daróczi J. Szilárd üzenetére (#5765, 2008-04-09 20:43:00):
Sziasztok,
Luca Dehelean barátom fényképezett április 6-án Aradon egy érdekes, teljesen letöredezett tollzászlójú vörös vércsét. A farkon gyakorlatilag csak a tollszárak maradtak meg. Tudja-e valaki, hogy mitől lett ilyen ez a farok?
Előre is nagyon szépen köszönöm.
Üdv., Szilárd
Szia Szilárd!
Engem azokra a szerencsétlen vadon befogott és napokig, esetleg hetekig ketrecben tartott vércsékre, ölyvekre emlékeztet, amelyekkel sajnos elégszer találkoztam!
Csak ez egy szerencsésebb madár, mert valahogy elszabadult!
Üdv, Árpi
Sziasztok,
Luca Dehelean barátom fényképezett április 6-án Aradon egy érdekes, teljesen letöredezett tollzászlójú vörös vércsét. A farkon gyakorlatilag csak a tollszárak maradtak meg. Tudja-e valaki, hogy mitől lett ilyen ez a farok?
Előre is nagyon szépen köszönöm.
Üdv., Szilárd
Sziasztok! Ma készítettem ezt a képet Balatonakaliban. Talán a kicsapongó fél egy kanalas récénél keresett vigaszt? Vagy ki tudja? A többi gácsér elég ellenséges volt szegénykével. Üdv. A.
Válasz Gál Szabolcs üzenetére (#5386, 2008-03-12 17:45:08):
Kedves Árpád!
Természetesen én sem úgy gondoltam, hogy ezek a merően természetellenes tárgyak tudatosan csalogatnák bősz kopogóinkat, viszont pontosan arra akartam kilyukadni, mint te (persze sikerült pongyolán fogalmazni). Viszont, ha találnak egy ilyen alkalmas tárgyat rendszeresen használhatják (ezt írtad magad is). A keszthelyi kis fakop is napokon át (terepgyakon töltöttem a parton pár napot) órákat volt a lámpán.
Na mindegy, csak a bizonyítványom magyarázom...
Üdv.Szabi
Kedves Szabolcs!
Pontosan értettem mire gondoltál és szerintem nem is volt pongyola a fogalmazásod!
Egyszerűen arról van szó, hogy kellett egy mondat, amivel elkezdhettem a mondandómat. :-)
Bocs'!
Üdv, Árpi
Válasz Zsoldos Árpád üzenetére (#5377, 2008-03-12 16:12:23):
Azt azért nem gondolnám, hogy a harkályok szándékosan, előre megfontolt módon használnák a fémtárgyakat dobolásra! (láttam már parabola antenna peremén doboló nagy fakopáncsot is)!
Inkább arról van szó, hogy kipróbálják a revírjükben talált tárgyakat és amelyik a legjobbnak bizonyul, annál maradnak. A dobolás eléggé fárasztó tevékenység lehet, ezért nagyon valószínű, hogy a hangzás nem is a legfontosabb szempont. A dobolóhelynek kényelmesnek és jó kilátást biztosítónak, vagyis biztonságosnak is kell lennie.
Az állatvilágban használt akusztikus jelek hangereje attól is függ, hogy mennyire zajos környezetben használja azokat a hangot kibocsájtó állat.
Tavaly sikerült egy olyan hangfelvételt készítenem, amely ezt jól példázza: a felvételen egy tengelic énekel, majd megszólal a közeli templom harangja. A madár egy pillanatra elhallgat, majd folytatja az éneklést, de most már megemelt hangerővel. Számítógépen szépen látható, hogy a madár pontosan annyival emelte a hangerőt, amennyivel a háttérzaj nőtt!
A túl erős hang azonban riasztó is lehet az állat számára. Néhány évvel ezelőtt oly módon sikerült örökre elüldöznöm egy házi tücsköt az előszobából, hogy felvettem a ciripelését, majd háromszoros hangerővel visszajátszottam neki. Azonnal elhallgatott és soha többé nem szólalt meg :-)
Árpi
Kedves Árpád!
Természetesen én sem úgy gondoltam, hogy ezek a merően természetellenes tárgyak tudatosan csalogatnák bősz kopogóinkat, viszont pontosan arra akartam kilyukadni, mint te (persze sikerült pongyolán fogalmazni). Viszont, ha találnak egy ilyen alkalmas tárgyat rendszeresen használhatják (ezt írtad magad is). A keszthelyi kis fakop is napokon át (terepgyakon töltöttem a parton pár napot) órákat volt a lámpán.
Na mindegy, csak a bizonyítványom magyarázom...
Üdv.Szabi
Igen, természetesen a madaraknál is így működik a dolog.
Az éneklés rendkívül nagy fizikai erőkifejtéssel jár, a fizikailag erősebb egyedek hangosabban és kitartóbban tudnak énekelni, így "tekintélyt" vívnak ki fajtársaikkal szemben. Örvös légykapóknál figyelték meg, hogy a tojók a leghangosabban és legkitartóbban éneklő hímet választják.
Képzeljük el mi történik akkor, ha mondjuk egy éneklő vörösbegy revírjében, hirtelen bekapcsolunk egy domináns hímet (vagyis egy teljes hangerőre állított hangsugárzót) !
Most, így a költési szezon elején talán jó is hogy előjött ez a téma.
Ne tekerjük fullra a hangerőt !! (csak akkor, ha el akarjuk üldözni a madarat)
Üdv, Árpi
Válasz Gál Szabolcs üzenetére (#5375, 2008-03-12 14:34:21):
Szia Sándor!
Én magam egyszer egy kis fakopáncsot láttam Keszthelyen naphosszat lámpavasat verni, nagy fakopáncsokat is láttam már hasonló helyzetben (nem sokszor)! Nyílván jóval élesebb a kopogás és messzebre eljut a hang, így "hipervonzó" lehet, gondolom. Egy esetben Cser Szilárddal Gutorföldén hallottunk egy zöld levelibékát, aki nyílván hasonló indittatásból egy fémkerítésben brekegett rohadt hangosan!
Hogy ez mennyire lehet jó nekik, ők tudják!
Szabi
Azt azért nem gondolnám, hogy a harkályok szándékosan, előre megfontolt módon használnák a fémtárgyakat dobolásra! (láttam már parabola antenna peremén doboló nagy fakopáncsot is)!
Inkább arról van szó, hogy kipróbálják a revírjükben talált tárgyakat és amelyik a legjobbnak bizonyul, annál maradnak. A dobolás eléggé fárasztó tevékenység lehet, ezért nagyon valószínű, hogy a hangzás nem is a legfontosabb szempont. A dobolóhelynek kényelmesnek és jó kilátást biztosítónak, vagyis biztonságosnak is kell lennie.
Az állatvilágban használt akusztikus jelek hangereje attól is függ, hogy mennyire zajos környezetben használja azokat a hangot kibocsájtó állat.
Tavaly sikerült egy olyan hangfelvételt készítenem, amely ezt jól példázza: a felvételen egy tengelic énekel, majd megszólal a közeli templom harangja. A madár egy pillanatra elhallgat, majd folytatja az éneklést, de most már megemelt hangerővel. Számítógépen szépen látható, hogy a madár pontosan annyival emelte a hangerőt, amennyivel a háttérzaj nőtt!
A túl erős hang azonban riasztó is lehet az állat számára. Néhány évvel ezelőtt oly módon sikerült örökre elüldöznöm egy házi tücsköt az előszobából, hogy felvettem a ciripelését, majd háromszoros hangerővel visszajátszottam neki. Azonnal elhallgatott és soha többé nem szólalt meg :-)
Árpi
Válasz Bordé Sándor üzenetére (#5374, 2008-03-12 10:06:25):
Ma reggel megfigyeltem egy fémoszlopon nászdoboló nagy fakopáncsot. Nem tudom, mennyire gyakori jelenség ez, találkozott már valaki hasonlóval? Kicsit halkabban és óvatosabban csinálta, mint megszokott hangszerén. Vajon ez is felkelti a tojók érdeklődését, és mennyire tehet ez jót a csőrének? Mindenesetre eléggé érdekesen hangzott, kb 5-10 percig csinálta, aztán odébbszállt, és a szokásos eszközökön folytatta :)))
Sanyi
Szia Sándor!
Én magam egyszer egy kis fakopáncsot láttam Keszthelyen naphosszat lámpavasat verni, nagy fakopáncsokat is láttam már hasonló helyzetben (nem sokszor)! Nyílván jóval élesebb a kopogás és messzebre eljut a hang, így "hipervonzó" lehet, gondolom. Egy esetben Cser Szilárddal Gutorföldén hallottunk egy zöld levelibékát, aki nyílván hasonló indittatásból egy fémkerítésben brekegett rohadt hangosan!
Hogy ez mennyire lehet jó nekik, ők tudják!
Szabi
Ma reggel megfigyeltem egy fémoszlopon nászdoboló nagy fakopáncsot. Nem tudom, mennyire gyakori jelenség ez, találkozott már valaki hasonlóval? Kicsit halkabban és óvatosabban csinálta, mint megszokott hangszerén. Vajon ez is felkelti a tojók érdeklődését, és mennyire tehet ez jót a csőrének? Mindenesetre eléggé érdekesen hangzott, kb 5-10 percig csinálta, aztán odébbszállt, és a szokásos eszközökön folytatta :)))
Sanyi