Kókay Szabolcs weblapja
Feltöltött képek száma: 81559   Megfigyelési adatok száma: 275803
   
E-mail cím:
Jelszó:
Fórum

A topikok használata során kérjük a Fórumszabályzatban foglaltak betartását!

A fórumban való szabadszavas keresés esetén, ha a főoldalon vagy, akkor az összes topikból keresel, ha benne vagy egy adott topikban, akkor csak az adott topikban keresel.


Terepmadarászat / Furcsa madarak
Vissza a fórumtémákhoz

Ide várjuk a szokatlan tollazatú, (részlegesen) albínó, hibrid és egyéb, megszokottól eltérő madarakról szóló híreket és fotókat.
Új hozzászólás írása

A fórumba csak regisztrált felhasználóink írhatnak.
Kérjük, regisztrálj Te is, vagy ha már megtetted, lépj be!

Terepmadarászat:
Zsoldos Csaba 2008.04.09. 21:14 | válasz erre | #5768
Nekem azért az furcsa hogy a tollcsévék nem törtek meg...csak a zászló hiányzik....mintha lerágták volna...
Zsoldos Árpád 2008.04.09. 20:52 | válasz erre | #5767
Válasz Daróczi J. Szilárd üzenetére (#5765, 2008-04-09 20:43:00):
Sziasztok,

Luca Dehelean barátom fényképezett április 6-án Aradon egy érdekes, teljesen letöredezett tollzászlójú vörös vércsét. A farkon gyakorlatilag csak a tollszárak maradtak meg. Tudja-e valaki, hogy mitől lett ilyen ez a farok?
Előre is nagyon szépen köszönöm.

Üdv., Szilárd

Szia Szilárd!

Engem azokra a szerencsétlen vadon befogott és napokig, esetleg hetekig ketrecben tartott vércsékre, ölyvekre emlékeztet, amelyekkel sajnos elégszer találkoztam!
Csak ez egy szerencsésebb madár, mert valahogy elszabadult!

Üdv, Árpi
Daróczi J. Szilárd 2008.04.09. 20:43 | válasz erre | #5765
Sziasztok,

Luca Dehelean barátom fényképezett április 6-án Aradon egy érdekes, teljesen letöredezett tollzászlójú vörös vércsét. A farkon gyakorlatilag csak a tollszárak maradtak meg. Tudja-e valaki, hogy mitől lett ilyen ez a farok?
Előre is nagyon szépen köszönöm.

Üdv., Szilárd
Bruckner Attila 2008.03.18. 21:01 | válasz erre | #5462
Sziasztok! Ma készítettem ezt a képet Balatonakaliban. Talán a kicsapongó fél egy kanalas récénél keresett vigaszt? Vagy ki tudja? A többi gácsér elég ellenséges volt szegénykével. Üdv. A.
Zsoldos Árpád 2008.03.12. 18:28 | válasz erre | #5387
Válasz Gál Szabolcs üzenetére (#5386, 2008-03-12 17:45:08):
Kedves Árpád!

Természetesen én sem úgy gondoltam, hogy ezek a merően természetellenes tárgyak tudatosan csalogatnák bősz kopogóinkat, viszont pontosan arra akartam kilyukadni, mint te (persze sikerült pongyolán fogalmazni). Viszont, ha találnak egy ilyen alkalmas tárgyat rendszeresen használhatják (ezt írtad magad is). A keszthelyi kis fakop is napokon át (terepgyakon töltöttem a parton pár napot) órákat volt a lámpán.
Na mindegy, csak a bizonyítványom magyarázom...

Üdv.Szabi

Kedves Szabolcs!

Pontosan értettem mire gondoltál és szerintem nem is volt pongyola a fogalmazásod!
Egyszerűen arról van szó, hogy kellett egy mondat, amivel elkezdhettem a mondandómat. :-)

Bocs'!
Üdv, Árpi
Gál Szabolcs 2008.03.12. 17:45 | válasz erre | #5386
Válasz Zsoldos Árpád üzenetére (#5377, 2008-03-12 16:12:23):
Azt azért nem gondolnám, hogy a harkályok szándékosan, előre megfontolt módon használnák a fémtárgyakat dobolásra! (láttam már parabola antenna peremén doboló nagy fakopáncsot is)!
Inkább arról van szó, hogy kipróbálják a revírjükben talált tárgyakat és amelyik a legjobbnak bizonyul, annál maradnak. A dobolás eléggé fárasztó tevékenység lehet, ezért nagyon valószínű, hogy a hangzás nem is a legfontosabb szempont. A dobolóhelynek kényelmesnek és jó kilátást biztosítónak, vagyis biztonságosnak is kell lennie.
Az állatvilágban használt akusztikus jelek hangereje attól is függ, hogy mennyire zajos környezetben használja azokat a hangot kibocsájtó állat.
Tavaly sikerült egy olyan hangfelvételt készítenem, amely ezt jól példázza: a felvételen egy tengelic énekel, majd megszólal a közeli templom harangja. A madár egy pillanatra elhallgat, majd folytatja az éneklést, de most már megemelt hangerővel. Számítógépen szépen látható, hogy a madár pontosan annyival emelte a hangerőt, amennyivel a háttérzaj nőtt!
A túl erős hang azonban riasztó is lehet az állat számára. Néhány évvel ezelőtt oly módon sikerült örökre elüldöznöm egy házi tücsköt az előszobából, hogy felvettem a ciripelését, majd háromszoros hangerővel visszajátszottam neki. Azonnal elhallgatott és soha többé nem szólalt meg :-)
Árpi

Kedves Árpád!

Természetesen én sem úgy gondoltam, hogy ezek a merően természetellenes tárgyak tudatosan csalogatnák bősz kopogóinkat, viszont pontosan arra akartam kilyukadni, mint te (persze sikerült pongyolán fogalmazni). Viszont, ha találnak egy ilyen alkalmas tárgyat rendszeresen használhatják (ezt írtad magad is). A keszthelyi kis fakop is napokon át (terepgyakon töltöttem a parton pár napot) órákat volt a lámpán.
Na mindegy, csak a bizonyítványom magyarázom...

Üdv.Szabi
Zsoldos Árpád 2008.03.12. 17:09 | válasz erre | #5385
Igen, természetesen a madaraknál is így működik a dolog.
Az éneklés rendkívül nagy fizikai erőkifejtéssel jár, a fizikailag erősebb egyedek hangosabban és kitartóbban tudnak énekelni, így "tekintélyt" vívnak ki fajtársaikkal szemben. Örvös légykapóknál figyelték meg, hogy a tojók a leghangosabban és legkitartóbban éneklő hímet választják.
Képzeljük el mi történik akkor, ha mondjuk egy éneklő vörösbegy revírjében, hirtelen bekapcsolunk egy domináns hímet (vagyis egy teljes hangerőre állított hangsugárzót) !
Most, így a költési szezon elején talán jó is hogy előjött ez a téma.
Ne tekerjük fullra a hangerőt !! (csak akkor, ha el akarjuk üldözni a madarat)
Üdv, Árpi
Zsoldos Árpád 2008.03.12. 16:12 | válasz erre | #5377
Válasz Gál Szabolcs üzenetére (#5375, 2008-03-12 14:34:21):
Szia Sándor!

Én magam egyszer egy kis fakopáncsot láttam Keszthelyen naphosszat lámpavasat verni, nagy fakopáncsokat is láttam már hasonló helyzetben (nem sokszor)! Nyílván jóval élesebb a kopogás és messzebre eljut a hang, így "hipervonzó" lehet, gondolom. Egy esetben Cser Szilárddal Gutorföldén hallottunk egy zöld levelibékát, aki nyílván hasonló indittatásból egy fémkerítésben brekegett rohadt hangosan!
Hogy ez mennyire lehet jó nekik, ők tudják!

Szabi

Azt azért nem gondolnám, hogy a harkályok szándékosan, előre megfontolt módon használnák a fémtárgyakat dobolásra! (láttam már parabola antenna peremén doboló nagy fakopáncsot is)!
Inkább arról van szó, hogy kipróbálják a revírjükben talált tárgyakat és amelyik a legjobbnak bizonyul, annál maradnak. A dobolás eléggé fárasztó tevékenység lehet, ezért nagyon valószínű, hogy a hangzás nem is a legfontosabb szempont. A dobolóhelynek kényelmesnek és jó kilátást biztosítónak, vagyis biztonságosnak is kell lennie.
Az állatvilágban használt akusztikus jelek hangereje attól is függ, hogy mennyire zajos környezetben használja azokat a hangot kibocsájtó állat.
Tavaly sikerült egy olyan hangfelvételt készítenem, amely ezt jól példázza: a felvételen egy tengelic énekel, majd megszólal a közeli templom harangja. A madár egy pillanatra elhallgat, majd folytatja az éneklést, de most már megemelt hangerővel. Számítógépen szépen látható, hogy a madár pontosan annyival emelte a hangerőt, amennyivel a háttérzaj nőtt!
A túl erős hang azonban riasztó is lehet az állat számára. Néhány évvel ezelőtt oly módon sikerült örökre elüldöznöm egy házi tücsköt az előszobából, hogy felvettem a ciripelését, majd háromszoros hangerővel visszajátszottam neki. Azonnal elhallgatott és soha többé nem szólalt meg :-)
Árpi
Gál Szabolcs 2008.03.12. 14:34 | válasz erre | #5375
Válasz Bordé Sándor üzenetére (#5374, 2008-03-12 10:06:25):
Ma reggel megfigyeltem egy fémoszlopon nászdoboló nagy fakopáncsot. Nem tudom, mennyire gyakori jelenség ez, találkozott már valaki hasonlóval? Kicsit halkabban és óvatosabban csinálta, mint megszokott hangszerén. Vajon ez is felkelti a tojók érdeklődését, és mennyire tehet ez jót a csőrének? Mindenesetre eléggé érdekesen hangzott, kb 5-10 percig csinálta, aztán odébbszállt, és a szokásos eszközökön folytatta :)))
Sanyi

Szia Sándor!

Én magam egyszer egy kis fakopáncsot láttam Keszthelyen naphosszat lámpavasat verni, nagy fakopáncsokat is láttam már hasonló helyzetben (nem sokszor)! Nyílván jóval élesebb a kopogás és messzebre eljut a hang, így "hipervonzó" lehet, gondolom. Egy esetben Cser Szilárddal Gutorföldén hallottunk egy zöld levelibékát, aki nyílván hasonló indittatásból egy fémkerítésben brekegett rohadt hangosan!
Hogy ez mennyire lehet jó nekik, ők tudják!

Szabi
Bordé Sándor 2008.03.12. 10:06 | válasz erre | #5374
Ma reggel megfigyeltem egy fémoszlopon nászdoboló nagy fakopáncsot. Nem tudom, mennyire gyakori jelenség ez, találkozott már valaki hasonlóval? Kicsit halkabban és óvatosabban csinálta, mint megszokott hangszerén. Vajon ez is felkelti a tojók érdeklődését, és mennyire tehet ez jót a csőrének? Mindenesetre eléggé érdekesen hangzott, kb 5-10 percig csinálta, aztán odébbszállt, és a szokásos eszközökön folytatta :)))
Sanyi
Fórum
A WP és a világ terepmadarász hírei
Itt a fotó is róla:...
Ma, 12:29 - Daróczi J. Szilárd
GYIK / FAQ
Sziasztok! Van lehetőség a megfigyeléseknél szűrt találtok...
Ma, 10:51 - Menyhárt Gellért
Milyen madarat láttam?

Tegnap, 22:02 - Barkóczi András (Lecsó)
Szavazás
Jelenleg nincs érvényes szavazási lehetőség Tovább »
Hírek, felhívások
Sokadalom madarászverseny, eredményhirdetés
2020.11.27.
Kedves Madarászok! A Vadlúd Sokadalom madarászversenyének az eredményhirdetését online tartjuk a... Tovább »
Beszámolók
Grúzia tavasszal - képes beszámoló
2021.01.11.
pdf logoA korábban feltöltött szöveges útibeszámoló kiegészítése képi anyaggal. Terepmadarász Találkozóra... Tovább »
Galériák
 
Tőkés réce
Anas platyrhynchos
2020. október 24.
 
Havasi szürkebegy
Prunella collaris
2021. január 20.
 
1 % - amivel idén is támogatni tudod a birding.hu-t
 
© 2010 www.birding.hu Pest Környéki Madarász Kör
FőoldalInfóMegfigyelésekGalériákFajlistákMME NomenclatorRegisztráció