PKMK
Feltöltött képek száma: 65251   Megfigyelési adatok száma: 218623
   
E-mail cím:
Jelszó:
Beszámolók
Kanári-szigetek (Fuerteventura, Tenerife, Lanzarote) tavasszal - Európa / Spanyolország Megosztom Facebookon
2017.04.18. 20:03 Dr. Havasi Máté

Résztvevők: Judák Tamás, Magyari Máté, Mátics Róbert, Havasi Máté
Írta: Havasi Máté, havasi.mt@gmail.com
Lektorálták: a többiek.

Cél: A szigeti és makronéziai endemizmusok, valamint WP érdekességek megfigyelése.

Teljes fajlista a beszámoló végén található (Az alfajbesorolásokhoz a legfrissebb Kanári checklistet vettem alapul).

Felhasznált beszámolók: a birding.hu négy Kanári-szgk. beszámolója és a Fatbirder.com márciusi-áprilisi beszámolói.

A Kanári-szigetekre jól ismert okokból érdemes menni (helyi endemizmusok, WP-s érdekességek könnyen összeszedhetők, amerikai és afrikai kóborlók is beeshetnek, stb.). A látogatást magyar madarászok elsősorban az őszi időszakra időzítik, mert tengeri madarakra és emlősökre ilyenkor nagyon jók a szigetek. Mi tavasszal mentünk, elsősorban az olcsó repülőjegy miatt, másodsorban azért, mert szerettünk volna nászruhákat, virágokat és fiókákat látni, hogy egyenesebb legyen az utunk a Nirvánába.
A meglátogatott helyszínek leírását mellőzném, mert a korábbi beszámolókban már elég alaposan bemutatásra kerültek. Mivel miénk az egyetlen tavaszi beszámoló, szeretnék röviden írni az általános tapasztalatainkról és a fontosabb fajokról.

Költségek:
Mivel pár héttel a szezon után mentünk és jó időben foglaltunk repülőjegyet, elég olcsón meg lehetett úszni a 10 napot. Autóbérléssel, üzemanyaggal, repülő és kompjegyekkel, némi söritallal, szuvenírrel, konzerveket legelve, fejenként 150-170 ezer forintból meg tudtuk oldani.

Általános benyomások:
Bár a szigetek madártanilag is nagyon érdekesek, kicsit tágabb botanikai vagy geológiai érdeklődéssel már ejaculatio praecoxra hajlamosít a meglátogatásuk. Elsőre egyhangúnak tűnhetnek (Fuerteventura=sivatag, Tenerife=hegyek, Lanzarote=vulkáni kráterek és törmelék), valójában nagyon változatosak. Egyszer Észak-Afrikában, máskor a vadnyugaton, Kubában, Mexikóban vagy éppen Peru hegyei között éreztük magunkat. Érezhető volt, hogy tisztában vannak természeti értékeikkel és igyekeznek is óvni azokat (A szigetek területének több mint 30%-a védett terület). Erre szükség is van, mert már a kevésbé felkapott szigeteken is rohamosan fejlődik a turizmus és az infrastruktúra.

Emberek:
Akikkel kapcsolatba kerültünk, kedvesek és segítőkészek voltak. Konfliktusunk, csak egy idős farmerrel volt, akinek véletlenül a földjére tévedtünk. Amikor megértette, hogy mit keresünk ott, egyből megenyhült és távozott. Udvariasságból mi is. Angolul nem, vagy rosszul beszélnek, de a spanyoljuk egész jó.

Szállások:
3 és fél napot töltöttünk Fuerteventurán, 3 és fél napot Tenerifén, másfelet pedig Lanzarotén. Ez utóbbit nem terveztük, de innen indult vissza a gépünk. Mivel az utazáson nem lehetett, ezért a szállásokon próbáltunk spórolni. Fuerteventurán nagyon szuper szállásunk volt, olcsón. Tamás találta La Oliva településen. Egy apartman, három szobával, két fürdőszobával, konyhával, mosógéppel, tetőterasszal, fejenként 11 ezer, 4 éjszakára. Előre fizettünk, a kulcsot a lábtörlő alatt találtuk, ide tettük vissza. Senkivel sem találkoztunk.
Persze hullámhegy után hullámvölgynek kellett következnie.
Tenerifén vadkempinges sátrazással próbálkoztunk. Általános tévhit, hogy a vadkemping tiltott a szigeten. Valójában vannak államilag kijelölt és felügyelt területek, ahol előzetes engedély birtokában lehet kempingezni. Az engedély itt igényelhető: https://sede.tenerife.es/sede/es/tramites-y-servicios/item/461-autorizacion-para-acampar-en-zona-de-acampadas. Máté kiválasztotta a Las Lajas kempinghelyet. Ez abból a szempontból kiváló választásnak tűnt, hogy a tenerifei fajok, a babérgalambok kivételével, itt egy órán belül összeszedhetők, remekül fotózhatók. Másrészről, a pihenőhely 1400 méteren a Teide oldalában található. A felhők minden nap alacsonyabban voltak ennél, így nagyon szép holdfényes éjszakáink voltak. És persze rohadt hidegek, 5 fokos hajnali átlaggal. Ez különösen azután vált kellemetlenné, hogy második nap ellopták a sátrainkat. Ezeket ugyanis minden nap a helyszínen hagytuk, mert a bérelt autóban így is szűkösen voltunk. Természetesen minden mást vittünk magunkkal. Ennek következtében harmadik tenerifei napunkra a velünk született szittya keménységünk is megtört. Robi bekunyerált minket bagóért egy tengerszinten lévő kempingbe, a földön aludni. Nagy megkönnyebbülésünk okán itt persze sikerült indokolatlanul berúgni, bingózó angol nyugdíjasok társaságában. Az élmény többünknek nehezen felejthetőre sikerült.
Lanzarotén az El Cortijo Eco Finca szálláshelyen vettünk ki egy apartmant, Ye település közelében. Egy kedélyes olasz srác működteti a helyet, aki a helyi borból is szorgalmasan kínált (7 EUR per palack). A hely hangulata zseniális és merőben emlékeztet a Balaton-felvidékre. Van víz, vulkán és bor. Este az is kiderült, hogy mitől Eco. Se meleg víz, se villany, de az ágy nagyon jólesett és a hegyre behúzó vészmadarak lármája segített álomba ringatni addigra elgyötört testünket.

Időjárás:
Többnyire napos, meleg időnk volt. A napközbeni csúcsok 26-28 fok körül alakultak. Szélcsendben égetett, szeles időben viszont jelentősen csökkent a hőérzet, néha a polár jól jött még a napon is. Tenerifén, a hegyen rendkívül hidegek is voltak hajnalban (4-7 fok). Csapadék nem volt egyáltalán, áprilisban rendkívül ritka jelenség. A tenger vize hideg volt, szörfösökön kívül más nem is merészkedett bele.

Közlekedés szárazon:
Egy ötajtós, 1.4-es Astrát béreltünk, a sokak által méltatott, helyi CICAR cégtől. Utóbbit én is csak dicsérni tudom, elképesztően gyors, egyszerű és rugalmas volt az ügyintézés. Az autó jó állapotú volt, de négy főnek és a holminknak szűkösnek, a tenerifei szerpentineknek pedig klímával elég erőtlennek tűnt. Újabb tévhit, hogy a szigetek között bérelt autót nem lehet kompoztatni. A CICAR-nál lehet, ha az ember előre kéri és befizet plusz 50 eurót. Nekünk még így is bőven megérte, mert egyben 10 napra bérelni sokkal olcsóbb volt, mintha minden szigeten béreltünk volna, ráadásul az sok időveszteséget is jelentett volna. Igaz az is, hogy nem minden autótípust engednek kompoztatni. Az Opel Combot például nem engedték volna, számunkra ismeretlen okból. Összesen 1500 km-t tettünk meg, ami 3 tele tankot jelentett. Ezt leginkább a sok szerpentinezés és a klímahasználat ette meg. Az üzemanyag mindenhol 1 EUR alatt van.
A vezetés nem okozott problémát a szigeteken. Több beszámolóban olvashatók rendkívül keskeny, kőomlásos szerpentinek. Megítélésünk szerint ezek közel sem olyan veszélyesek. Ésszel és odafigyelve kell rajtuk vezetni, de ez minden útszakaszra igaz. Sokat haladtunk szerpentinen, ami azért tud fárasztó lenni egy idő után. A földutak jó minőségűek, személyautóval is jól járhatók.

Közlekedés vízen:
Fuerteventurán szálltunk le és Lanzarotéról indultunk vissza, ezért egy Fuerteventura-Tenerife-Lanzarote útvonalat jártunk be. Ez értelemszerűen két komputat foglal magába. A korábbi beszámolók alapján a Naviera Armast választottuk, mert a nyílt tengeri élményeket nem akartuk kihagyni. A kompfoglalással kisebb gondok azért adódtak. Egyrészt, mivel szezonon kívül voltunk, már csak napi egy kompjárat van. Ezek ráadásul délután 16-kor indulnak, így az út felét sötétben teszik meg. Tenerife felé Gran Canarián volt egy átszállásunk, Teneriféről Lanzarotéra viszont a hajón kellett éjszakáznunk, így csak másnap reggel 7-kor érkeztünk meg. A foglalást a cég online rendszerében akartuk bonyolítani, de csak kártyás fizetést tettek lehetővé, a kártyáinkat pedig sokszori próbálkozásra se fogadta el a rendszert. Máté ötlete jelentette a megoldást, miszerint a directferries.com gyűjtőoldalon keresztül foglaltunk. Ez simán működött, bár a beszállókat így a helyszínen át kellett venni.
Ebben az időszakban a tenger elég fukar volt. A kompokról csak mediterrán vészmadarakat és szulákat láttunk. Előbbit százas, utóbbit néhány tucatos nagyságrendben. A Gran Canaria közeli vizekben mindkét alkalommal láttunk néhány példány repülőhalat. Egy alkalommal egy öreg halfarkas tett látogatást, Teneriféről Gran Canaria felé pedig több alkalommal csatlakoztak hozzánk közönséges delfinek.

Seawatching
A tenger nem volt túl bőkezű velünk, holott mindhárom szigeten próbálkoztunk, több helyen is. A homokos tengerpartokon semmi sem mozgott. A sziklás partokon mindenütt lehetett találkozni 1-2 példány kis pólinggal, billegetőcankóval, széki és parti lilével, kőforgatóval. A tenger lesését délután próbálgattuk, mert akkor közelebb húzódnak a madarak. A nagy szél miatt ez sok élményt nem nyújtott. Ez alól egy kivétel volt, Fuerteventurán a Barranco de Torres bejáratánál felmentünk a dél felé eső sziklafalakra. Megbújva a szirtek közötti szélcsendes zugokban kiváló élmény volt a szép fényekben lesni a madarakat. A százas nagyságrendben megjelenő mediterrán vészmadáron túl, láttunk itt halászó szulákat és három ékfarkú halfarkast is. A sirályozásban nem akartunk elmerülni, ezért sárgalábún kívül nem is láttunk mást. Las Salinasnál azonban bejött az első nagy halfarkas partközelben. Neki igencsak megörültünk, többünknek új faj volt. Morro Jable kikötőjében hatalmas rájákkal, Tenerifén az Amarilla Golfnál pedig távoli palackorrú delfinekkel hozott össze a jó szerencsénk.

Tapasztalatok az érdekesebb fajokkal:

Vörös ásólúd: Fuerteventurán és Lanzarotén nagyon gyakori. Ebben az időszakban különböző korú fiókákat vezet. Legnagyobb tömegben Embalse de Los Molinosnál találtuk.

Barnanyakú szirtifogoly: Mindhárom szigeten előfordul, bármilyen élőhelyen. Általában felugrasztva, vagy autóból lehet kiszúrni. Láttunk fiókákat vezető tojót és nászruhás, revírt tartó kakast is.

Pálmagerle: Fuerteventurán a települések pálmaligeteiben volt a leggyakoribb. Nászruhás búgó madarakat is lehetett látni.
Babérgalambok: Mindenhol azt írják, hogy korán reggel kell menni galambozni. A mi túránkon ez másképp alakult. Erjosnál mindkét alkalommal délután próbálkoztunk. Első alkalommal csúnyán beködöltünk. Ennek ellenére láttunk, az erdőben riasztottunk 3 szürkefejű babérgalambot, egyet hallottunk búgni, egyet pedig már karvaly által széttépve találtunk. Második alkalommal szép időben érkeztünk, szintén délután. Ekkor a tornyoktól felsétálva, még el sem értük az erdőt, átrepült felettünk egy szürkefarkú galamb (5m-en belül). Ezen a ponton kicsit várakozva még láttunk 3 szürkefejűt is, kettőt szépen kiülve. Aki a galambok miatt jön, ne menjen be az erdőbe, hanem ezen a területen várjon fél órát. Tapasztalataink szerint szürkefejűre a siker garantált.
Szürkefarkút láttunk az ajánlott Mirador de La Grimonánál és az azt követő benzinkútnál, de a legjobb Barranco de Ruíznál volt, ahol dél körül, fél óra leforgása alatt több mint egy tucatot láttunk repülve és ötöt szépen kiülve.

Feketehasú pusztaityúk: Fuerteventurán bármelyik alkalmas élőhelyen lehet vele találkozni. Nekünk általában a kora esti órákban repülve, vagy felugrasztva lett meg. Két alkalommal a földön ülve is találtuk autóból, a Tindaya régióban.

Egyszínű sarlósfecske: Fuerteventurán pár helyen 2-3 példányával találkoztunk, míg Tenerifén minden partközeli élőhelyen tömeges, 100-200-as csapatai láthatók. Barranco de Ruíznál a fejünk mellett repkedtek.

Galléros túzok: Napközben nem érdemes időt pazarolni rá. Napnyugta előtt 1-2 órával válik aktívvá. Szerencse vagy elég idő kellhet hozzá. Nekünk második nap jött össze. Ekkor 45 perc alatt 11-szer észleltük őket, a Tindaya régióban, El Cotillotól délre. Többnyire magányosan vagy párban mozogtak.

Futómadár: Alkalmas élőhelyen többfelé megtalálható. A kora reggeli, de inkább a kora esti órákban könnyebb. Fiókákat is láttunk.

Dögkeselyű: A védelmi és szaporítási programnak köszönhetően Fuerteventurán már nagyon gyakori. Több helyen is találkoztunk velük, előfordult, hogy egyszerre 4-5 példánnyal.

Sivatagi sólyom: Embalse de Molinosnál találkoztunk egy vadászó példánnyal, Tenerifén pedig két madár jött be Barranco de Ruíznál.

Holló: Canariensis alfaja mindegyik szigeten megtalálható. Itt azért érdemel említést, mert egy Vega de Rio Palmastól délre eső kilátóhelyen hozzászoktak a turistákhoz. Vad hollót kézből etetni pedig nagy élmény.

Nagy őrgébics: Koenigi alfaja Fuerteventurán és Lanzarotén mindenfelé gyakori.

Kanári: Tenerifén mindenféle élőhelyen jelen van. Teno Altonál százas csapatát is láttuk. Las Lajas pihenőhely itatójánál könnyű fényképezni.

Tenerifei kék pinty: A Teide oldalában található fenyőerdőkben gyakori. Las Lajasnál nagyon könnyű, bizalmas madarak könnyen fotózhatók.

Kanári füzike: Tenerifén mindenhol gyakori.

Bonelli-füzike: Egy példánnyal futottunk össze vonuló fitiszek között Betancuría patakvölgyében.

Afrikai kék cinege: A teneriffae alfaj Tenerifén gyakori, sokfelé összehozható. Az ultramarinus alfajt Fuerteventurán, Betancuría település ligeteiben találtuk.

Vörhenyes fecske: Egy magányos, vonuló példányt láttunk Fuerteventurán a Barranco de Torresben.

Kanári pityer: Mindenhol gyakori madár. Turistás helyeken szelíd, fotózható példányok is akadnak.

Trombitás sivatagipinty: Fuerteventurán gyakori madár, de nem túl bizalmas. Ilyenkor a hímek szép rózsaszínek, vörös csőrrel. Általában családokat vagy párokat láttunk.

Kanári csuk: Gyakoribbnak hittük. Mi mindösszesen 3 családot találtunk nagyobb barrancókban (Embalse de Los Molinos: 1, Barranco de Rio Cabras: 2).

Csíkos szikipacsirta: Fuerteventurán nagyon gyakori. Párokban található, revírt tartó hímek énekelnek.

Törpeposzáta: Mindenhol gyakori, alacsony bokros élőhelyen. Fotózni nehéz.

Szökevények: La Lajita állatkertjének parkolójában kormos bülbül, Morro Jable világítótornyánál (ámbráscet csontváz is található itt) barátpapagáj kolónia és két berepülő hadadaíbisz, Tenerifén, Las Galletas közelében, a Nauta Campingben pedig két átrepülő barátpapagáj és egy örvös papagáj színesítették, az amúgy sem egyhangú palettát.

Érdekesebb alfajok: A karvaly granti és az erdei pinty canariensis alfaját az Erjos melletti babérerdőben; a nagy fakopáncs canariensis és a sárgafejű királyka teneriffae alfaját a Las Lajas pihenőhelyen, a vörösbegy superbus alfaját Barranco de Ruíznál érdemes keresni. Királykából Erjosnál is sok volt. A vörös vércse két alfaja Fuerteventurán és Tenerifén is nagyon gyakori mindenfelé.

Madarak

1. vörös ásólúd – Tadorna ferruginea
2. barnanyakú szirtifogoly - Alectoris barbara
3. kacagó gerle – Streptopelia roseogrisea
4. balkáni gerle – Streptopelia decaocto
5. vadgerle – Streptopelia turtur
6. pálmagerle – Streptopelia senegalensis
7. szürkefejű babérgalamb – Columba bollii
8. szürkefarkú babérgalamb – Columba junoniae
9. szirti galamb – Columba livia és forma domestica
10. feketehasú pusztaityúk – Pterocles orientalis
11. egyszínű sarlósfecske – Apus unicolor
12. szárcsa - Fulica atra
13. vízityúk –Gallinula chloropus
14. galléros túzok – Chlamydotis undulata
15. mediterrán vészmadár – Calonectris borealis
16. pásztorgém – Bubulcus ibis
17. kis kócsag –Egretta garzetta
18. szürke gém – Ardea cinerea
19. hadadaíbisz – Bostrychia hagedash
20. szula – Morus bassanus
21. ugartyúk – Burhinus oedicnemus insularum
22. gólyatöcs – Himantopus himantopus
23. kis lile – Charadrius dubius
24. parti lile – Charadrius hiaticula
25. széki lile- Charadrius alexandrinus
26. sárszalonka – Gallinago gallinago
27. kis póling – Numenius phaeopus
28. szürke cankó – Tringa nebularia
29. erdei cankó – Tringa ochropus
30. billegetőcankó – Actitis hypoleucos
31. kőforgató – Arenaria interpres
32. futómadár – Cursorius cursor
33. ékfarkú halfarkas – Stercorarius parasiticus
34. nagy halfarkas – Stercorarius skua
35. sárgalábú sirály – Larus michahellis atlantis
36. kenti csér – Thalasseus sandvicensis
37. küszvágó csér – Sterna hirundo
38. dögkeselyű – Neophron percnopterus majorensis
39. karvaly – Accipiter nisus granti
40. egerészölyv – Buteo buteo insularum
41. hamvas rétihéja – Circus pygargus
42. búbos banka – Upopa epops
43. nagy fakopáncs – Dendrocopos major canariensis
44. gyurgyalag – Merops apiaster
45. vörös vércse – Falco tinnunculus canariensis és dacotiae
46. sivatagi sólyom – Falco pelegrinoides
47. örvös papagáj – Psittacula krameri
48. barátpapagáj – Myiopsitta monachus
49. nagy őrgébics – Lanius excubitor koenigi
50. holló – Corvus corax canariensis
51. házi veréb – Passer domesticus
52. berki veréb – Passer hispaniolensis
53. kanári pityer – Anthus berthelotii
54. sárga billegető – Motacilla flava
55. barázdabillegető – Motacilla alba
56. hegyi billegető – Motacilla cinerea
57. kanári – Serinus canaria
58. kenderike – Linaria cannabina meadewaldoi és harteti
59. erdei pinty – Fringilla coelebs canariensis
60. tenerifei kék pinty – Fringilla teydea
61. trombitás sivatagipinty – Bucanetes githagineus
62. sordély – Emberiza calandra
63. kormos bülbül – Pycnonotus cafer
64. afrikai kék cinege – Cyanistes teneriffae teneriffae és ultramarinus
65. csíkos szikipacsirta – Alaudala rufescens
66. mezei pacsirta – Alauda arvensis
67. füsti fecske – Hirundo rustica
68. vörhenyes fecske – Cecropis daurica
69. molnárfecske – Delichon urbicum
70. Bonelli-füzike – Rhadina bonelli
71. kanári füzike – Phylloscopus canariensis
72. fitiszfüzike – Phylloscopus trochilus
73. barátposzáta – Sylvia atricapilla
74. törpeposzáta – Curruca conspicillata
75. kucsmás poszáta – Curruca melanocephala
76. sárgafejű királyka – Regulus regulus teneriffae
77. vörösbegy – Erithacus rubecula superbus
78. kerti rozsdafarkú – Phoenicurus phoenicurus
79. kanári csuk – Saxicola dacotiae
80. hantmadár – Oenanthe oenanthe
81. feketerigó – Turdus merula


Emlősök

1. mediterrán sün - Atelerix algirus
2. üregi nyúl - Oryctolagus cuniculus
3. berber csíkosmókus - Atlantoxerus getulus
4. vándorpatkány – Rattus norvegicus
5. kecske - Capra aegagrus hircus
6. palackorrú delfin - Tursiops truncatus
7. közönséges delfin – Delphinus delphis

Hüllők

1. tenerifei fali gekko – Tarentola delandii
2. zöldes ércesgyík - Chalcides viridanus
3. atlanti óriásgyík – Gallotia atlantica
4. tenerifei óriásgyík – Gallotia galloti

Halak

1. guppi – Poecilia reticulata
2. barna korallsügér – Chromis chromis
3. rája (irdatlan nagy) - Dasyatis centroura
4. nyálkáshalak – Parablennius sp.
5. repülőhal - Exocoetidae
6. tengeri pér – Mugilidae

Rovarok

1. pompás királylepke – Danaus plexippus
2. Danaus chrysippus
3. bogáncslepke – Vanessa cardui
4. Vanessa vulcania
5. répalepke – Pieris rapae
6. sáfránylepke – Colias croceus
7. kanári erdei szemeslepke – Pararge xiphioides
8. közönséges boglárka – Polyommatus icarus
9. farkos boglárka – Lampides boeticus
10. Ischnura saharensis
11. Sympetrum fonscolombii
12. Orthetrum trinacria
13. Bombus canariensis
14. sáskák, pókok

Rákok

1. tarisznyarák - Grapsus adscensionis
2. remeterákok - Pagurus sp.

 
Megkereshető személyek:
Havasi Máté: ,
Fórum
Milyen madarat láttam?
Üdv! Egerészölyv, és jeladót viselhet?
Tegnap, 23:19 - Tóth László
Sajtófigyelő
Újabb pofon a természetvédelemnek!:...
2017.08.20. 09:21 - Barta Zoltán
Magyarországi terepi hírek
Na most akkor ez hogy is van?:...
2017.08.18. 07:53 - Barta Zoltán
Szavazás
Melyik legyen a 2011-es év faja? Tovább »
Hírek, felhívások
SMS helyett ... BirdAlarm!
2017.03.02.
SMS helyett ... BirdAlarm! A skandináv BirdAlarm üzemeltetőitől lehetőséget kaptunk, hogy... Tovább »
Beszámolók
Adatok Pag-sziget madaraihoz
2017.07.15.
2017. július 06-11. között a horvát Pag-szigeten tartózkodtunk, nem kimondott madarászúton. Ennek... Tovább »
Galériák
-

2017. március
 
Parlagi sas
Aquila heliaca
2017. augusztus 17.
 
Parlagi sas
Aquila heliaca
2017. augusztus 17.
 
PKMK
 
© 2010 www.birding.hu Pest Környéki Madarász Kör
FőoldalInfóMegfigyelésekGalériákFajlistákMME NomenclatorRegisztráció