Futam 2019
Fotos insgesamt: 74403   Beobachtungen insgesamt: 252225
   
E-mail Adresse:
Passwort:
Trip Reports, Berichte
Dobrudzsa Megosztom Facebookon
16.11.2004 16:05 Török Hunor Attila

TRIP REPORT - DOBRUDZSA 2004. okt. 22 - 27.

Írta: Koczka András
Fotók: Török Hunor


1. nap, péntek 2004. 10. 22. : Út Dobrudzsába
18:30 - kor indultunk el Derecskéről (Pányáéktól), mivel P.Cs. bátyja bocsájtotta rendelkezésünkre a jófajta Ford autóját. A csapat tagjai a következők voltak: MÁDI PÉTER, PÁNYA CSABA, TÖRÖK HUNOR és JÓMAGAM. Irdatlan mennyiségű csomag gyűlt össze, így még az amúgy hatalmas csomagtérbe sem fért el minden (pl. spektívek erdeje). Korábbi számításainkkal ellentétben M. P. ,,alias” Csákány is velünk tartott (,,csak, hogy ki legyen a létszám…” Hunor szerint), aki a kitűzött indulás előtt 3, azaz három órával értesült az útról Csabától, akivel véletlenül futott össze valahol Pesten.
Az útról nincs mit mondanom, a kezdeti vad beszélgetések és információcserék később komor alvásokba és egyre keményebb muzsikák hallgatásába torkollottak…

2. nap, szombat 2004. 10. 23. : Nuntasi, Techirghiol, Eforie Nord, Mamaia, Lacul Tasaul
Egy nagyobb bukaresti eltévedéstől eltekintve (vagy 60 Km) az út problémamentes volt, Nuntasiba nagyjából 9 óra körül érkeztünk meg.
Annak aki nem tudná: Nuntasi már - már törzshelye a Dobrudzsában madarászni szándékozóknak. A szállás a falutól kb. 2 Km-re, a hasonló nevű öböl partján felhúzott apró faházakban valósul meg. A hely nevezetessége (Varga Lacinak és Nekem egyben szimbóluma is, 3 évvel korábban dalt is komponáltunk róla…) a híres-neves ,,nuntasi Kutya” mely szürke, rövid bundájáról, hihetetlenül szánalmas külsejéről (amúgy a többi 5 -6 - hoz képest jó kondiban van) és arról nevezetes, hogy szerény polihisztorokhoz méltóan kerüli a személyéhez fűződő hírverést, médiát és legfőbbképpen a fotózkodást.
Érkezésünket követően gyorsan berámoltunk néhány felesleges cuccot, ettünk pár falatot, majd elindultunk Techirghiol tava felé. Ez az elég nagy kiterjedésű félsós vizű tó Constancától 10 Km - re délre található, és gyakran megfigyelhető rajta a kékcsőrű réce. A tó körüli mezőgazdasági területek nagyon jó esélyt adnak a kalandrapacsirta kisebb - nagyobb csapatainak a megfigyelésére. Először Techirghiol városába mentünk, ott a kis kikötő környékén nézelődtünk. A vízen néhány száz feketenyakú vöcsköt figyeltünk meg, ezen kívül 8 füstös cankó pihent egy vízben lévő vasszerkezeten. Egy hegyi billegető keresgélt a tóparti pocsolyáknál.
A város egyébként - helyi viszonylatban - igen kellemes benyomást nyújtott, az emberek nagy része szőke hajú lipován (?), török és nem szagoltunk bűzgyártó gyárat sem sehol. Utunkat folytatva megkerültük a várost és egy fentről leereszkedő földútról közelítettük meg a tavat, letérve egy középső kőgát irányába.
A terület legelőként használt dombok és szántóföldek mozaikja, mezei és búbos pacsirtákat, barázdabillegetőket, citromsármányokat és sordélyokat figyeltünk meg. Az égen olykor vörös vércse tűnt fel, rajtuk kívül néhány egerészölyv és 2 barna rétihéja képviselte a ragadozókat. A brakkvízű tavon a következő madarakat találtuk: Kb. 1000 feketenyakú vöcsök, egy-egy kis vöcsök, nagy kócsag és kis kócsag, 7 bütykös ásólúd, kárókatonából kb 80, míg kis kárókatonából 50. Récék közül sikerült találnunk 10 kékcsőrű récét (2♂, 8♀), sok tőkés - és barátrécét, egy kontyos hímet, egy kanalast, 2 cigányrécét és 10 kercerécét. Átrepült egy nagy csapat (150) bíbic, majd egy kis vizenyős részen felfigyeltünk egy kis csapat partimadárra az autó mellett kb. 10 méternyire: 10 havasi partfutó, 2 fenyérfutó, 4 parti lile, + néhány kis sirály és dankasirály. Sirályok terén a tó térségében összesen 30 kis sirály, 10 sárgalábú sirály és 300 dankasirály mozgott. Az egész utazásunk során itt figyeltük meg legjobban a kis énekesmadarak vonuló - táplálkozó csapatait, méghozzá a tó melletti alacsony fákkal és bokrokkal tarkított területen. A bokorról bokorra mozgó csapatokban csíz, fenyő - és erdei pinty, zöldike, kék - és széncinege és néhány kenderike tűnt fel. A nádasból függő cinegét hallottunk, a környéken pedig gyakori volt a két veréb, a seregély, szarka, dolmányos - és vetési varjú.
Constancában vásároltunk pár dolgot (iszonyú közlekedési zűrzavar, kamikaze kutyák és Daciák), majd fojtattuk utunkat Eforie Nordba, ahol amúgy nem sok mindent láttunk, pedig több helyen is kinéztünk a vízre. Sárgalábú sirályok és kárókatonák mindenhol. A tenger feletti 10 kenti csér azért már jobban csúszott mindannyiunknak. Hunor látott a víz felett egy füsti fecskét is.
13:30 - 15:00 - ig a mamaiai öbölben és a Mamaia Beach - en voltunk. Az öbölben mindössze búbos vöcskök, feketenyakúak, kárók és dankák voltak, ezenkívül öt kis sirály és egy küszvágó csér. A tengerparton kb. 100 kárókatona, sárgalábú sirályok.
Visszafelé, Corbu irányába még ránéztünk a Lacul Tasaul nevű vízre (15:15 - 15:45), ahol a gátakra felmászva pásztáztunk egyet, amikor felfedeztünk egy nászruhás sarki búvárt (jól nézett ki…). Rajta kívül egy kontyos réce, egy kis sirály és néhány kárókatona került elő. Alkonyatkor kerültünk Nuntasiba, ahol a kutyákkal való vad vacsorázás alatt még megfigyeltünk egy kuvikot. Az öböl vizére kb. 10.000 sirály húzott be éjszakázni, köztük felfedeztünk vagy két tucat csörgő récét és kb. 20 tőkés récét.
Csaba melegítős főzője kb. itt lépett a színre. A kiadós vacsora, a jó öreg Bürger sör, Hunor spanyol bora és a mögöttünk lévő két nap fáradalmai igencsak megtették hatásukat: este 19:00 - kor már mindenki vízszintesbe került (Csákány, aki ráadásul meg is volt fázva, már vagy egy órája ruhástul aludt) és nemsokra rá már csak én maradtam ébren. Na, azért nem sokáig…


3. nap, vasárnap 2004. 10. 24. : Nuntasi, Histria és környéke, Vadu környéke, Grindul Chituc
Reggel 7-8 körül ébredtünk, igen nagy köd borította a tájat úgyhogy kényelmesen reggeliztünk és körülnéztünk a közvetlen környéken. A sokszáz sirály közt csak a parton vagy 200 szerecsensirály volt, rajtuk kívül danka - , vihar - , és sárgalábú sirályokat láttunk. Egy nagy kócsag repült át, távolról póling kiáltott, két erdei cankó szállt fel a partról. Egy kamionkerék - csónakon a helyiek beeveztek a Lacul Nuntasi vizére halat fogni. Csákány - akit valamilyen szinten jobban foglalkoztattak a halak, mint a madarak - megpróbálta kihúzni belőlük, hogy milyen halak élnek a lagúnában, sajnos sikertelenül (látszólag semmilyen emberi nyelvvel nem bírtak el). Miután a pálinka pusztán egészségünk érdekében tett egy - két kört, végre elindultunk a lassan felszakadozó ködben a híres görög - római romváros, Histria felé. A szállásnál még megfigyeltük az alábbiakat: kuvik, egerészölyv, barna rétihéja, házi rozsdafarkú, függőcinege, tengelic, nádi sármány.
Istria városától nem messze található a romváros Histria, ahol egyhamar megérintheti a múzeumlátogatót, vagy a romok között bóklászót a régi idők visszaképzelt pompája, megcsapja az akkori kultúra szele, az időtlenség állapota. A régészeti feltárások nyaranta folynak, a közeli múzeumban mindenki kedvére kigyönyörködheti magát az izgalmas és értékes kiállításokban (van pl. egy kb. 3 m. magas kőtábla, rajta a vének tanácsának bevésett neveivel). A város főkapuja előtti ásatási árkok környékén és a romváros területén gyakran lehet találkozni a haragos sikló (Coluber jugularis) szép példányaival, bár sajnos sokat agyonvernek közülük a helyiek.
Az önmagában is élményszámba menő látogatáson túl igen jó madárélőhely a terület. A közeli tavon (a romváros dombjairól jó rálátás nyílik a vízre) sok kárókatona, 35 bütykös hattyú, 2 nagy kócsag, tőkés, fütyülő (20) és nyílfarkú (10) récéket láttunk, de gödények is rendszeresen megfigyelhetőek itt. A tenger felett küszvágó csért láttunk, távolabb sirályokat. A romvárosban sétálva a távcsövünk elé kerültek a következő madarak: 2 kékes rétihéja, néhány barna rétihéja, egy fácán, rigók közül fenyő - , énekes - , és szőlő, ezentúl sárgafejű királykák, kék cinegék és barkóscinegék, 2 réti pityer, néhány búbos pacsirta, tengelic és csíz volt még. Egy - két süvöltő is átrepült felettünk és megfigyeltünk néhány nappali pávaszemet (Inachis io) is. Sajnos megérkezett egy busznyi turista, akiktől aztán lépni sem tudtunk, úgyhogy nemsokára továbbálltunk. A múzeumnál és a Portánál néhány házi rozsdafarkú vadászgatott, a tengerparti nádas felől guvat hangja hallatszott. Az idő nagyon kellemes, napos volt, jó hangulatban folytattuk utunkat.
Dél körül, megálltunk egy közeli legelő szélén, ahol egy hosszú betoncsatornát építettek a gyepterület kellős közepébe. A gátról körbetekinve kis csapat kalandrapacsirtát, mezei pacsirtákat és házi rozsdafarkúakat figyeltünk meg.
A Histria tó melletti mezőgazdasági területeken újból megállva 4 kalandrapacsirtát pillantottunk meg beszállni a fű közé. Rövid begyaloglás után felrepültek, így igen közelről, bár rövid ideig szemügyre tudtuk venni őket. A területen barna -, és kékes rétihéjákat, és 20-25 szerecsensirályt láttunk még. A fű közt gyíkok vadászgattak, sikerült is fognunk egy szépen kiszínezett hím homoki gyíkot (Podarcis taurica).
Délnek véve az irányt Sǎcelén keresztül Vaduba (,,Alfa holdbázis”) autóztunk, ahol a kényes magyar orr számára katartikus erejű bűzhullámokat eregető, ismeretlen funkciójú gyár monumentális tömege közelében lévő kis ,,kacsaúsztató tavakat” vettük szemügyre. Végre már jónéhány partimadárral is találkoztunk: 10 gulipán, 3 gólyatöcs, 2 réti cankó, 12 fenyérfutó, 3 nagy goda, egy pajzsos cankó, kb. 30 csörgő réce, tőkés récék és egy kis sirály szedegetett. Az út menti bokrokon 2 tövisszúró gébicset láttunk, a távolban egy egerészölyv (ssp. vulpinus) termikelt, míg a közelünkben karvaly repült át. A vadui gyár felett pillantottuk meg utunk első gödényét, egy fiatal rózsás gödényt.
Ezek után egy kis földúton észak-kelet felé indulva célba vettük a Chituc - félszigetet (Grindul Chituc), ami állítólag a közelmúltban le volt zárva az ott állomásozó amerikai katonák miatt. Szerencsére már eltűntek, így akadálytalanul bejutottunk az amúgy természetvédelmi oltalom (Duna-delta Bioszféra Rezervátum) alatt álló területre. A Chituc tulajdonéppen egy 2300 ha - os turzás, melyet a tenger építő munkája emelt a Sinoie - lagúna (Lacul Sinoie) elé. Javarészt még fellelhető a természetes vegetáció, de sok helyütt kontár telepítések is mutatkoznak.
Több helyütt kimentünk a homokos-kagylóhéjtörmelékes tengerpartra (Csaba meg is fürdött a tengerben), ahol rendkívül bizalmasan, pár lépésnyi távolságban elhaladó fenyérfutókat és havasi partfutókat találtunk. A turzás felső része felől érkeztek folyamatosan, 10-es, 20-as csapatokban. Távcsővel a nem túl távoli partszakaszokat figyelve még kb. 150 fenyérfutót számoltunk meg. A tengeren 6 búbos vöcsök és 4 feketenyakú úszott, a part egy felső, kavicsos szakaszán 3 széki lile gubbasztott, néhány barázdabillegető és két szarka keresgélt. A száraz időben könnyen járható homokúton, mely a Chituc közepén húzódik felautóztunk a Periboinǎ (La Periboinǎ) nevű szakaszig, ahol sorompót kellett nyittatnunk, hogy egy mégoly érdekes területre jussunk. Utunk végét egy autóval át nem járható zsilip jelentette, ahol 40-50 kenti csér, 2 fattyúszerkő, és jópár dankasirály vadászgatott. A tengerre egy homokdomb mögül kinézve igen közelről sikerült megfigyelnünk 27 rózsás gödényt, amint a partközeli vízben halásztak, vagy egy keskeny földnyelven pihentek, tollászkodtak 20-30 sárgalábú sirály társaságában. A közeli partszakaszon 3 ezüstlile, néhány havasi partfutó és fenyérfutó keresgélt. Minthogy már kezdett alkonyodni, lassan mi is a szállásunk felé vettük az irányt. A Chituc - turzáson - bármiféle időrendi vagy hely szerinti kategóriát mellőzve - a következőket figyeltük még meg: káró, kis káró (1), szürke gém, vörös gém, nagy kócsag, tőkés réce, barna rétihéja, kékes rétihéja (~20), füstös cankó (2), nagy póling (1), szerecsensirály, kis sirály, dankasirály, sárgalábú sirály, jégmadár (1 hang), vörösbegy (2), házi rozsdafarkú, cigány csuk (4-5), rozsdás csuk (10), énekes rigó (2), léprigó (2), fitisz (1), csilpcsalp (1), kék cinege (1), barkós cinege (hangok), tövisszúró gébics (1), dolmányos varjú (5), seregély, csíz, erdei pinty, nádi sármány (8-10). Fenyérfutóból becsléseink szerint minimum 5-600 lehetett a partvonal mentén.
Éjjel Nuntasiban nemcsak a kuvik, de Hunor is ,,szólt”, így Csaba, - aki valamiféle érthetetlen fogadalom folytán a borital álomba ringató áldásosságát is nélkülözni kényszerült - a ház előtti kis teraszon töltötte az amúgy kellemesen hűs dobrudzsai éjszakát.


4. nap, hétfő 2004. 10. 25. Ceamurlia, Babadag, Sarichioi, Agighiol, Sarinasuf, Plopul, Murighiol
Viszonylag korán elindultunk, a kutyákkal történő tolakodó reggelit követően a Baia közeli Ceamurlia de Jos melletti vizenyőshöz és a Golovita lagúna lefűződéseihez. A falut lehagyva a víz közelében nagy sirálycsapatokat találtunk: ~ 1500 szerecsen, ~ 1500 danka, 2 viharsirály. A partközelben 5 bíbicet, 3 sárszalonkát, egy jégmadarat figyeltünk meg. A lagúnán nem sok madár került a távcsöveink elé, 4 kis vöcsök, 2-2 kis-, és nagy kócsag, 3 szürke gém és 3 nyílfarkú réce. Sok helyütt sörétes patronok hevertek a talajon…
Robogás Babadag felé, majd a kis babadagi park felkeresése, ahol - korábbi tapasztalatainkkal ellentétben - szinte semmit nem találtunk (hiába, hétágra sütött a nap), kivéve a babadagi gimnázium diákjainak állandóan a parkban tergenyéző hordáit. A város utáni dombok erdeinél megálltunk reggelizni és kicsit körülnézni, hátha…(a számomra oly kedves kis füstös cinege fantompéldányait kerestük). A dombok felett összesen 6 egerészölyv, egy pusztai ölyv és egy héja keringett, a környező fákat és bokrokat figyelve közép fakopáncs, vörösbegy, szén-, és kék cinegék, sárgafejű királykák, süvöltők és egy keresztcsőrű került elő.
A vastag avarréteg között egy apró erdei egér hívta fel magára a figyelmet, amely megpillantva minket szinte már-már hipnotikus állapotban kővé dermedt, így akár karnyújtásnyi távolságból is lehetett fotózni. Impulzív elrejtőzködéseit egyhamar gyors előbújás követte, majd megint a hipnózis… (ebből is látszik, milyen rohadt kevesen madarásznak Dobrudzsában).
A Babadagot övező erdővel borított dombok egy másik részén is adtunk egy esélyt a füstös cinegének, és a fehérhátú fakopáncs lilfordi alfajának, de nem jártunk sikerrel. A bükkel elegyes erdőben 3 csuszkát, 6 nagy fakopáncsot, egy közép fakopáncsot, 2 ökörszemet, egy vörösbegyet, szén-, és kék cinegéket találtunk. Különösen sok gomba található az avarban.
Kipihenni fáradalmainkat egy útszéli kis presszó kinti teraszára telepedtünk le, ki kávézni, ki ásványvizezni. Üldögéltünk, miközben hagytuk magunkra telepedni a balkáni muzsika, a balkáni hangulat és táj által keltett nemtörődömséget.
Tervünk szerint a továbbiakban a Razim - lagúnát (Lacul Razim) vettük volt górcső (és távcső alá), több helyről megközelítve azt. Első ízben Sarichioi falunál tértünk le a tóhoz: barátréce (30), tőkés (10), kenti csér (1), szerecsensirály (1), danka (10), viharsirály (2). A kis kikötőben éppen valamiféle razziát tartott a helyi halászati felügyelőség néhány gorillája. Próbáltunk valami infót begyűjteni két ,,természetvédelmisnek” látszó embertől a határozó segítségével, mennélfogva biztosítottak, hogy a közvetlen környéken mindenféle madárból találunk, és mindből iszonyú sokat. A terepet akkor hagytuk el, amikor az egyik hatalmas termetű kopasz halőr két tenyérrel mellen lökte az egyik - haragtól vagy italtól - villámló szemű, hangosan, érvelve magyarázó halászt, a körülötte állók egyre szűkülő gyűrűje közepén.
Következő megállónk Agighiol volt, ahol a Lacul Agighiolra voltunk kíváncsiak (vesztünkre). Tetemes időt vesztettünk egy különösen rossz minőségű és különösen (már-már gyanúsan) hosszú földút miatt, amely végül is egy madarak által nyugodt szívvel lakatlannak minősíthető területre vezetett. A szántón néhány bíbic és nagy póling, a lagúna szélét ékítő széles nádas - gyékényesben sárszalonkák. Út közben volt még 2 vörös vércse is.
Sarinasufnál végre találtunk egy sekélyvizes lefűződést, ahol kedvünkre kibámészkodhattuk magunkat. A következő madarakat találtuk: kis vöcsök (3), feketenyakú vöcsök (5), nagy kócsag (~50), kis kócsag (2), szürke gém (10), bütykös hattyú (1), tőkés réce, csörgő réce, kendermagos réce (20), karvaly (1), füstös cankó (20), pajzsos (10), nagy goda (13), nagy póling (20), apró partfutó (30), havasi partfutó (30), ezüstlile (6), bíbic (10), kenti csér (1), kacagó csér (2), lócsér (4), kis sirály (2), dankasirály, szerecsensirály, sárgalábú sirály, barázdabillegető (5), zöldike (2), tengelic (4-5).
Miután meggyőztük egymást, hogy fel a fejjel, mégiscsak vannak madarak a környéken, tovarobogtunk Plopul kis szikes tava felé, amely mint kiderült ilyentájt már csak híre önmagának. Ezt a kiszáradt tómederben lakonikusan ücsörgő kb. 40 viharsirály és 5 bíbic írta alá. A tó közvetlen partvonalát mellesleg a plopuliak szemétlerakóvá degradálták. Még valami beugrott: megfigyeltük, hogy Plopulban fittyet hánytak az emberek a bőszen hurcolászott teleszkópjainkra, csaknem átnézve rajtunk, figyelemre sem méltatva, ami - ahogy tapasztaltuk - nem túl jellemző. Lehet, már hozzászoktak az őrült madárnézők gyakori látogatásaihoz? !
Napunk utolsó madármegfigyelő helye a Murighiol (,,lila tó”) falu előtti Saramurii tó (a Bioszféra Rezervátum része) beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A tóban lévő kis szigeteken és a vízen is jócskán akadt madár: feketenyakú vöcsök (20), tőkés réce (80), csörgő réce (40), fütyülő réce (50), barátréce (100), nyílfarkú réce (100), kanalas réce (200), kerceréce (1), bütykös hattyú (30), bütykös ásólúd (50), nyári lúd (2+20), vörös vércse (3), parti lile (3), füstös cankó (10), nagy póling (2), bíbic (5), sok danka és sárgalábú sirály, lócsér (6).
Mielőtt - mivel igencsak szürkült már - hazafelé vettük az irányt, hogy kellemesen elkölthessük utolsó vacsoránkat Nuntasiban, elmentünk Murighiolba egyrészt vásárolni pár dolgot, másrészt tájékozódni a duna-deltai hajókázás lehetőségeiről, költségeiről (leginkább Csákány kedvéért, aki naívul úgy gondolta, hogy a ,,deltai utazás” nálunk egyenlő a hajókázással és horgászattal a lágyan fodrozódó Duna valamelyik csöndes ágán, ezért ült be közénk gondolkodás nélkül négy nappal azelőtt). Csaba újfent megvillogtatta univerzális nyelvtudását és különlegesen fejlett kommunikációs képességeit. Rámászva egy hajós hajójának hajófedélzetére, egy kiteregetett térkép felett hosszan hadakozott a nullák számáról a hajóssal. Végül nem sikerült megegyezni, bár nem voltunk teljesen biztosak, hogy nem lesz-e másnap hajnali 6-kor a hajóskapitány a parton, vérbenforgó szemekkel szidalmazva minket? A falucska egyébként turistaközponttá nőtte ki magát, találkoztunk egy magyarral, aki hajóutakat szervez a deltába, viszonylag elfogadható áron, ellátással, szállással (talán majd tavasszal…).
A szállásig vezető úton sorra szisszentek a Bürger - palackok, sőt Hunorék vakmerő módon egy útszéli kis italárusnál beszereztek egy palack kazak vodkát, így aztán emelkedett hangulatban érkezett meg a csapat Nuntasiba, ahol egy ,,lefűrészelt csövű gumicsizmás” öreg fogadott minket, kérdezve, mit akarunk és miért nem fizetünk. Miután látszólag megértette, hogy nálunk a kulcs, bent vannak a cuccaink és már előre fizettünk a főnöknek, lenyugodott. Vacsora után együtt írogattuk a látott fajok listáját, hosszan beszélgettünk, még fotózkodtunk is, melyek során az ,,obsitos” végig élénk érdeklődést mutatott a madarak és a vodkánk irtánt.
Egyszer csak hirtelen, minden átmenetet mellőzve ránk támadt, a pénzét követelve, botjával vadul döngölve az előteraszt, hajthatatlanul, makacsul meg nem értve mondandónkat (Hunor vállalta a vita oroszlánrészét, egyre lankadó vehemenciával, miközben Csákány már békésen csorgatta a nyálát a hálózsákjában). Rövidre zárva, a kis összetűzés megoldását egy éjfél körüli autókázás oldotta meg a faluban, ahol a kocsma előtt rá is találtunk a ,,főnökre”, aki két szóval elintézte a félreértést. Mint mondta neki vannak bodyguardjai, ezek egyike az obsitos (félelemmel vegyes tisztelettel pillantottunk az öregre), de mostmár everything OK.
Tanultunk belőle: lényeg, hogy soha nem szabad előre kifizetni semmit, akármivel érvelnek, hiszen - a főnök részéről - átverésszaga volt a mi esetünknek is.
Este a már szokásossá vált Hunor - kuvik duóra aludtunk el (Csaba az ajtó előtt, a kutyákkal).


5. nap, kedd 2004. 10. 26. Lupilor - félsziget, Vadu, Sinoie - tó
Korán keltünk, bár a köd miatt nem sok mindent lehetett a lagúna vizén látni. Összecsomagoltunk, majd elindultunk a Lupilor - fsz. (Grindul Lupilor) azaz a ,,farkasok szigete” irányába. Ez a terület is a Bioszféra Rezervátum része. A félsziget elején van egy nagy domb, aminek az egyik üregében egy kuvik tanyázott. Az út mellett egy hósármányt pillantottunk meg, a gyékényesben nagy csapat barkós cinege (100) volt, a köd mögül bíbicek, sárszalonkák bukkantak elő. Nemsokra rá néhány réti pityer és egy kis sólyom is felbukkant.
A félszigeten való utazás csöppet sem nevezhető kalandosnak, tekintve, hogy az egyetlen út (mely a legtávolabbi csücsök felé vezet) messzire esik a partoktól, mindamellett a partvonalat széles nádas övezi, lehetetlenné téve a vízimadarak megfigyelését. Mi azért reménykedtünk és konokul hajtottunk tovább, mígnem egy hatalmas Defenderrel találtuk szembe magunkat. Kiderült, hogy a terepjáró tulajdonosa egy londoni gyűrűző, akivel váltottunk néhány mondatot. Egy hónapja van itt a társával, aki 2 km-rel feljebb állomásozik, rengeteg a madár (napi 200-250!), 16 hálóval dolgozik és eléggé fáradtnak tűnt. Nemrég fogott egy szibériai csilpcsalpot (ssp. tristis), a környék tele van sakállal, és nagyon sok a madár. Miközben beszélgettünk néhány borzas gödény repült át felettünk. Váltottunk pár szót a másik angollal is, aki hihetetlenül elgyötörten (ez érthető is) épp a gyűrűzőnaplóján szalonnázott. Mivel nagyon halkan, a szakállába motyogva beszélt nem sokra mentünk vele, így fojtattuk utunkat a félsziget csúcsa irányába.
Egy alkalommal láttuk, hogy a távoli nádfal mögül nagy csapat kontyosréce (40) repült fel, majd tűnik el megint. Az út végén néhány házikó állt, mint kiderült horgász - , és gyűrűző központként funkcionál. Egy magyar nő, aki a férjével pecácni érkezett oda említette, hogy Kiss J. Botond (helyi természetvédelmi őr, a delta jó ismerője) az illetékes madárügyben, aki nemsokára meg is érkezik. Sikerült végre kinéznünk a nyílt vízre, de azon a részen pont alig volt madár: néhány kárókatona, 7 bütykös hattyú.
Továbbmentünk gyalog egy utolsó helyre, ahol még madarak láthatóak, egy nagy kilátótoronyhoz. A terület tájképileg nagyban emlékeztetett az általunk megszokotthoz, úgy éreztük magunkat, mintha a Hortobágy - Halastó tórendszerének főgátján sétálgatnánk. A lesről tüzetesen átvizsgáltuk a területet, majd fordultunk vissza a hosszú úton, ki a félszigetről. Összességében a Lupirolon még a következő madarakat sikerült látnunk: borzas gödény (6+7), káró, kis káró (4), daru (5), bakcsó (1), szürke gém, nagy kócsag, bütykös ásólúd (12), kanalas récék, csörgő récék, barna rétihéják, kékes rétihéják, sárgalábú sirályok, fekete rigók, egy fenyőrigó, csilpcsalp füzike (8-10), cigány csukok, rozsdás csukok, házi rozsdafarkúak (50), vörösbegyek (3-4), barázdabillegetők, kék cinegék, sok csíz, süvöltő (15), nádi sármányok. A félsziget vége felé találkoztunk még egy 14 példányból álló fogolycsapattal, egy fürjjel, néhány rétihéjával, egy kis sólyommal és egy vörös vércsével.
Összeakadtunk Kiss J. Botonddal is, aki röviden vázolta a román madarászok és természetvédők elég sanyarú sorsát, letétbe helyeztük egymás szavát egy valamikori újbóli találkozás és madártani munka reményében, majd búcsúztunk egymástól.
Vaduban újból ránéztünk a kacsanevelő tavakra, semmi újat nem láttunk, csak egy fehér gólyát, amint az út felett keringett. Dobrudzsai utazásunk utolsó madármegfigyelő helye a Sinoie lagúna következett, ahol a tradícionális megfigyelőhelyre, egy katonai bunker tetejére telepedtünk, az egyre erősödő és hűvösebbé váló szélben. A lagúna vizén és a sekélyesebb részeken nyári ludak (40) és nagy lilikek (55) pihentek, rajtuk kívül az alábbi madarak kerültek a távcsöveink elé: búbos vöcsök (1), kárókatonák, bütykös ásóludak (90-100), bütykös hattyúk (25), nagy kócsag (20), szürke gém (5), tőkés récék, kanalas récék, kendermagosok, nyílfarkúak, vagy 500 csörgőréce, vagy 400 szárcsa, egy fakó-, és néhány barna rétihéja, nagy póli (10), füstös cankók, gulipán (105), sárszalonka (9), szerecsensirályok, sárgalábúak, egy holló, dolmányos varjak. Már éppen indulni készültünk, amikor a nád takarásából kb.150 vörös ásólúd repült fel! Ez volt csak a szép látvány, és akár az utazás záróakkordjaiként is értelmezhettük a vörös ásólúdcsapat mellett elhúzó 13 borzas gödényt. Élményeinket a vadui kocsmában - ami egyben disco bar is - egy pohár sörrel pecsételtük meg (a falakon déltengeri, bólogató pálmafákkal ékes szigetekről készült fotók díszelegnek, és a söntés mögött egy veterán ping - pong asztal terpeszkedik), majd nekivágtunk a hazafelé vezető hosszú útnak...

6. nap, szerda 2004. 10. 27. Út haza
Éjjel Brassó közelében, egy kiszuperált szálloda előtt vertük fel a sátrat, és csak reménykedtünk, hogy nem kószál a hegyoldalban valamilyen csikorgós gondolatú vérmedve. Délelőtt egy-két helyen még megálltunk a hegyek közt, így sikerült- többek között - fenyvescinegéket, egy tüzesfejű királykát, egy kormosfejű cinegét és szajkókat látnunk.
Összességében az időjárást hibáztathatjuk a kevés madárért, de még így is 128 fajt sikerült összeszednünk. Az útiköltségről pedig annyit, hogy mindennel együtt (beleértve egy traffipaxot, meg egy záróvonalátlépést is: kb. + 9000 Ft.) megúsztuk fejenként kb. 18.000 Ft - ból ezt a kis kiruccanást.

Koczka András




A Dobrudzsában és út közben megfigyelt fajok listája 2004. okt. 22 - 27.
(Koczka András, Mádi Péter, Pánya Csaba, Török Hunor)


Sarki búvár - Gavia arctica
Feketenyakú vöcsök - Podiceps nigricollis
Kis vöcsök - Tachybaptus ruficollis
Búbos vöcsök - Podiceps cristatus
Rózsás gödény - Pelecanus onocrotalus
Borzas gödény - P. crispus
Kárókatona - Phalacrocorax carbo
Kis kárókatona - P. pygmeus
Bakcsó - Nycticorax nycticorax
Kis kócsag - Egretta garzetta
Nagy kócsag - Egretta alba
Szürke gém - Ardea cinerea
Vörös gém - A. purpurea
Fehér gólya - Ciconia ciconia
Bütykös hattyú - Cygnus olor
Nagy lilik - Anser albifrons
Nyári lúd - A. anser
Bütykös ásólúd - Tadorna tadorna
Vörös ásólúd - Tadorna ferruginea
Tőkés réce - Anas platyrhinchos
Kendermagos réce - A. strepera
Nyílfarkú réce - A. acuta
Kanalas réce - A. clypeata
Fütyülő réce - Anas penelope
Csörgő réce - Anas crecca
Barátréce - Aythya ferina
Cigányréce - A. nyroca
Kontyos réce - A. fuligula
Kerceréce - Bucephala clangula
Kékcsőrű réce - Oxyura leucocephala
Barna rétihéja - Circus aerugunosus
Kékes rétihéja - C. cyaneus
Fakó rétihéja - C. macrourus
Pusztai ölyv - Buteo rufinus
Egerészölyv - Buteo buteo
Karvaly - Accipiter nisus
Héja - A. gentilis
Vörös vércse - Falco tinnunculus
Kis sólyom - Falco columbarius
Fogoly - Perdix perdix
Fürj - Coturnix coturnix
Fácán - Phasianus colchicus
Guvat - Rallus aquaticus
Szárcsa - Fulica atra
Daru - Grus grus
Gulipán - Recurvirostra avosetta
Gólyatöcs - Himantopus himantopus
Parti lile - Charadrius hiaticula
Széki lile - C. alexandrinus
Ezüstlile - Pluvialis squatarola
Bíbic - Vanellus vanellus
Fenyérfutó - Calidris alba
Havasi partfutó - C. alpina
Apró partfutó - C. minuta
Erdei cankó - Tringa ochropus
Füstös cankó - T. erythropus
Szürke cankó - T. nebularia
Nagy goda - Limosa limosa
Nagy póling - Numenius arquata
Sárszalonka - Gallinago gallinago
Pajzsos cankó - Philomachus pugnax
Dankasirály - Larus ridibundus
Viharsirály - Larus canus
Szerecsensirály - L. melanocephalos
Sárgalábú sirály - L. cachinnans
Kis sirály - L. minutus
Kenti csér - Sterna sandvicensis
Kacagó csér - S. nilotica
Küszvágó csér - S. hirundo
Lócsér - S. caspia
Fattyúszerkő - Chlidonias hybridus
Balkáni gerle - Streptopelia decaocto
Vadgerle - S. turtur
Kuvik - Athene noctua
Jégmadár - Alchedo atthis
Hamvas küllő - Picus canus
Nagy fakopáncs - Dendrocopos major
Közép fakopáncs - D. medius
Mezei pacsirta - Alauda arvensis
Búbospacsirta - Galerida cristata
Kalandrapacsirta - Melanocorypha calandra
Füsti fecske - Hirundo rustica
Réti pityer - Anthus pratensis
Barázdabillegető - Motacilla alba
Hegyi billegető - M. cinerea
Ökörszem - Troglodytes troglodytes
Vörösbegy - Erithacus rubecula
Házi rozsdafarkú - Phoenicurus ochruros
Rozsdás csuk - Saxicola rubetra
Cigánycsuk - S. torquata
Énekes rigó - Turdus philomelos
Szőlőrigó - Turdus iliacus
Léprigó - T. viscivorus
Fenyőrigó - T. pilaris
Fekete rigó - T. merula
Fitiszfüzike - Philloscopus collibita
Csilpcsalp füzike - P. trochilus
Sárgafejű királyka - Regulus regulus
Tüzesfejű királyka - R. ignicapillus
Széncinege - Parus major
Fenyvescinege - Parus ater
Kék cinege - P. caeruleus
Kormosfejű cinege - P. montanus
Barkóscinege - Panurus biarmicus
Függőcinege - Remiz pendulinus
Csuszka - Sitta europea
Tövisszúró gébics - Lanius collurio
Szarka - Pica pica
Szajkó - Garrulus glandarius
Csóka - Corvus monedula
Vetési varjú - Corvus frugilegus
Dolmányos varjú - Corvus corone cornix
Holló - Corvus corax
Seregély - Sturnus vulgaris
Házi veréb - Passer domesticus
Mezei veréb - P. montanus
Erdei pinty - Fringilla coelebs
Fenyőpinty - F. montifringilla
Kenderike - Carduelis cannabina
Tengelic - C. carduelis
Zöldike - C. chloris
Csíz - C. spinus
Süvöltő - Pyrrhula pyrrhula
Keresztcsőrű - Loxia curvirostra
Nádi sármány - Emberiza schoeniclus
Hósármány - Plectrophenax nivalis
Citromsármány -Emberiza citrinella
Sordély - Miliaria calandra
Összesen: 128 FAJ

Madárfotók a WP képtárában


































































a híres-neves "nuntasi Kutya"

Vadu "Alfa holdbázis"

Chituc-félsziget

Farkasok-szigete

A csapat "munkában"
Forum
Események, rendezvények
Sziasztok, A MadarászFutam határa letölthető innen: ...
23.08.2019 17:41 - Zalai Tamás
Sajtófigyelő
jó riport. Nincsenek allűrök, nincs önfényezés,...
22.08.2019 20:40 - Morvai Szilárd
Magyarországi terepi hírek
Tudja valaki, hogy mi történt a balatonfenyvesi...
22.08.2019 08:18 - Sóskuthy György
Abstimmung
Jelenleg nincs érvényes szavazási lehetőség Weiter »
News, Aufrufe
XIX. Terepmadarász Találkozó program
21.08.2019
XIX. Terepmadarász Találkozó, Fertő-vidék - 2019 szeptember 5. (csütörtök) Érkezés 16... Weiter »
Trip Reports, Berichte
2 hét Ghánában
25.07.2019
Ghána 2018. 12. 28. – 2019. 01. 12. Résztvevők: Erőss Mariann, Takács Ádám, Szász Előd ... Weiter »
Galleries
Europäischer Ziesel
Spermophilus citellus
23. August 2019
 
Raubseeschwalbe
Hydroprogne caspia
22. August 2019
 
Lachseeschwalbe
Gelochelidon nilotica
12. August 2019
 
1 % - amivel idén is támogatni tudod a birding.hu-t
 
© 2010 www.birding.hu Pest Környéki Madarász Kör
HomeInfoBeobachtungenGalleriesRankingUngarisches SeltenheitskommitteeRegistration