Futam 2019
Uploaded images: 74413   Number of Observations: 252260
   
E-mail Adress:
Password:
Trip Reports
2 hét Ghánában - Africa / Ghana Megosztom Facebookon
07/25/2019 18:12 Szász Előd

Ghána
2018. 12. 28. – 2019. 01. 12.

Résztvevők: Erőss Mariann, Takács Ádám, Szász Előd

Kapcsolat:

szaszele@gmail.com

képek:

https://www.facebook.com/elod.szasz.9/media_set?set=a.1996811710401905&type=3

Felhasznált irodalom
Birds of Western Africa – Nik Borrow and Ron Demey
The Kingdon Pocket Guide to African Mammals – Jonathan Kingdon
Cloudbirders.com: G. Péron September 2016. - Trip to Southern Ghana; Jacob & Jacob April 2012. – Southern Ghana

Utazás
TAP légitársasággal utaztunk Lisszabonon keresztül Accrába, a gép közben leszállt Lomében is egy fél órára, hogy felvegye a togói utasokat. Repülőjegy 150ezer forint volt.

Vízum
120 euró az ára. Budapesten szereztük be a tiszteletbeli konzultól, meg is kaptuk az útlevelünkbe a matricát. Ehhez egy ghánai meghívólevélre (szállásadónk email-en küldte), 5 igazolványképre, sárgalázoltásra és a már lefoglalt szállásaink címére volt szükség.

Közlekedés
Egy Mazda SUV-ot béreltünk a Ghana Hertz-től, akiknek telefonáltunk kellett a reptérről, ezután elvittek a 10 percre lévő telepükhöz, ahol átvehettük az autót. Ez volt szinte az egyedüli cég, ahol sofőr nélkül lehetett kocsit szerezni. A kaució több mint 1 millió forint volt, de nem volt más választásunk. Előzetesen többen óva intettek a vezetéstől, de nem olyan vészes a helyzet, mint gondoltuk. Viszonylag sok az aszfaltút, persze jó nagy kátyúkkal, a sofőrök eléggé figyelnek egymásra, nem mondhatóak őrültnek. Az egyetlen gond a sok rendőrségi ellenőrzőpont, ahol rendszeresen kiszedtek minket a forgalomból, mivel fehérek vagyunk. Négyszer kellett fizetnünk, hogy továbbengedjenek. Első alkalommal kiderült, hogy a bérelt autónk valamilyen engedélye lejárt, ezért 5 napra be akarták vonni a jogsimat. Végül pénzzel megoldottuk a helyzetet és estére kaptunk egy másik autót a Hertz-től. Másodszor a nemzetközi jogosítványomat (ami kötelező Ghánába) nem akarták elfogadni, mert szerintük az semmire sem jó, az utolsó kettő alkalommal pedig csak egy kis ajándékot kértek a továbbhaladásért cserébe. Ezek kissé stresszessé tették számunkra a közlekedést, de túléltük. Két hét után kissé leharcolt állapotban, karcolásokkal és egy kis horpadással vittük vissza az autót, de nem foglalkoztak vele különösebben. Egy sima személyautó nem lett volna megfelelő a terepre, a SUV viszont bőven elég a száraz évszakban. Egyedül Ankasa-ban jött volna jól egy 4X4, de csupán egy 3 km-es gyaloglást úsztunk volna meg vele.

Pénz
Ghánai Cedi a helyi fizetőeszköz. 1 Cedi = 60 Forint. Reptéren lehet pénzt váltani, célszerű sok Cedit magadnál tartani, mivel a legtöbb helyen nem lehet kártyával és más valutával fizetni. A helyiek fizetéskor képtelenek megszámolni a pénzt, mindig számológépet használnak.

Nyelv
Angolul mindenki beszél. Egy helyi kifejezést tanultunk meg: „Obroni”, ami annyit jelent, hogy „fehér ember”. Bármerre jártunk, mindenhol ezt ordították a lelkesen integető gyerekek.

Étkezés, sör, kávé
Olcsón lehet élelemhez jutni, Mole és Kakum parkokban volt kicsit drágább az étterem, de 120 Cedi-ből hárman megebédeltünk. A piacokon finom banánt, ananászt, mangót lehet kapni. Az éttermekben fried rice, sült banán hússal, fufu (sütőbanánból és yamból készült tészta, csípős levessel és hússal/hallal) és banku (kukoricalisztből készült savanyú golyók hússal) kapható. Főleg tilápiát, kecske- és csirkehúst fogyasztanak. Néhol lehetett grasscutter húst is kapni, ez egy hatalmas rágcsáló, amit az út szélén árultak a vadászok. Sör minden településen kapható, de néha csak a helyiek segítségével találtuk meg a kocsmát vagy a megfelelő boltot. Vigyázni kell nagyon, mert vannak alkoholmentes malátaitalok, majdnem megjártuk vele. Club és Star márkájú söröket fogyasztottunk 6-8 Cediért egy üveggel, ami kb. 6 decis volt. Sehol sincs normális kávé, Nescafét kaptunk mindenhol forró vízzel. Rendkívül feledékeny a kiszolgáló személyzet, volt, hogy az evőeszközt, máskor pedig a már kikért italunkat felejtették el. Jellemzően nagyon nagyok az adagok, palacsintából 3 adagot rendeltünk egyszer, ez összesen tizenötöt jelentett.

Szállások
Mole NP-ban előre foglaltunk szállást interneten (Mole Motel). Ankasában sátraztunk, Kakum NP-ban egy napot aludtunk a Tree House-ban, de ezt senkinek sem ajánljuk, mivel 1 km-re van a parkolótól az erdőben, lényegében egy szivacson kell egy kilátóban aludni, ahol egész este hangoskodnak a szirtiborzok és nem volt mosdási lehetőség. A többi éjszakát vendégházakban töltöttük, amiket vezetés közben találtuk. Booking.com-on is foglaltunk Atewánál egy szállást, ahol természetesen nem tudtak az érkezésünkről és szabad szoba sem volt, de segítettek találni egy másik hotelt. Meleg vízzel sehol sem találkoztunk, de mi már az angol WC-nek is nagyon örvendtünk.

Belépők
A parkokban a madarászás mindig feláras volt, a sima andalgáshoz képest. Csak kísérővel lehet mozogni, mindenhol próbálnak még valami plusz guide-ot rád tukmálni, aki nem igazán ért semmihez, ezért próbáltuk őket hanyagolni. Természetesen mindenki még plusz pénzt szeretne a befizetett összegen felül, és így már sokat kivesz egy látogatás a tárcánkból. Összességében azért elmondható, hogy fejenként 5-6 ezer forintból megvan egy nap egy védett területen.

Oltások, gyógyszerek
Sárgalázoltás kötelező, reptéren belépéskor ellenőrzik, Malarone-t szedtünk a malária ellen, hastífusz és hepatitis oltás ajánlott. Csak palackozott vizet ittunk, fogat is ezzel mostunk. Mole-ban gyakoriak a cecelegyek, amik sok szenvedést tudnak okozni az örökös támadásaikkal, célszerű világosabb ruhát hordani, arra kevésbé mennek.

Biztonság
Barátságosak, segítőkészek az emberek. A rendőrök jelentik az egyedüli problémát az országban. Néha már idegesítő volt, hogy fehérként minden faluban látványosságnak számítottunk.

Internet
Egyik szállásunkon sem volt internet. A repülőtéren lehet vásárolni helyi SIM-kártyát, ha valaki nem bírja két hétig a kőkorszakot.

Éghajlat
Az ország déli része nagyon párás és akár 38 fok is lehet napközben. Folyamatosan csorgott rólunk a víz. Északon este hűvös volt, az éjszakai túrákra már elkélt a pulcsi. Eső egyszer csöpögött a két hét alatt, nagy volt a szárazság.

Költségek
Kb. félmillió forintba került a kéthetes utazásunk.



Természetföldrajz
Ghána területe 238 540 km2. A déli országrészben, ahol még nem irtották ki a természetes növényzetet, esőerdő mozaikok találhatóak. Nagyrészt azonban banán, olajpálma és kakaó ültetvényekkel, másodlagos erdőkkel találkozhatunk. Természetesnek mondható erdők már csak a védett területeken találhatóak: Ankasa Forest Reserve, Kakum National Park. Az éghajlat ezeken a részeken párás és nagyon meleg, eső áprilistól novemberig esik. Ilyenkor nehéz is a közlekedés a parkokban lévő földutakon.
Accrától keletre, a togói határ közelében szárazabb bokorszavannás területek találhatók, az itteni élővilág nagyon hasonló az északi területekéhez. Kevesebb a csapadék és itt inkább az állattartás jellemző. A száraz évszakban rendszeresen égetik a füvet, hogy elősegítsék a friss fű növekedését. Az intenzív tájhasználat és vadászat miatt itt és északon is csak a védett területeken lehet nagyobb számban nagytestű vadakkal összefutni. Északon májustól szeptemberig tart az esőzés, bokorszavannás területekkel lehet leginkább találkozni.
Ghánában található a világ legnagyobb mesterséges tava, a Volta-tó. Nagyobb folyói, amiket felkerestünk: Pra, Fekete- és Fehér-Volta. A tengerparti részen lévő mangrove erdőket, lagúnákat csak érintettük az utunk során, nem ezek voltak a fő célpontjaink.

Állatvilág
Ghána Nyugat-Afrika egyik legbiztonságosabb országa, ezért ideális célpont a régióra jellemző fajok megfigyelésére.
Legtöbben a Picathartes miatt látogatnak ide, de emellett sok nyugat-guineai endemizmust lehet látni a délen található erdőkben. Sajnos ezek közül néhány faj egyre nehezebb. A White-breasted Guineafowl egyesek szerint már ki is pusztult az országból, a nagytestű Hornbill-ek példányszáma pedig nagyon lecsökkent.
Másik vonzó faj a krokodilmadár, amely északon a Volta ágak mentén látható legkönnyebben. Ezen kívül a szavanna régióban több, a Száhel-övezetre jellemző madárfaj is előfordul. A Mole Nemzeti Park pedig egy ideális hely a kényelmes madarászatra és nagyvadak megfigyelésére, bár közel sem rendelkezik olyan fajgazdagsággal, mint Kelet-Afrika nemzeti parkjai, de elefántot, foltos hiénát, több antilopfajt, kafferbivalyt, leopárdot itt is lehet látni.

Meglátogatott területek

Shai Hills
Az accrai repülőtértől kétórányi autózásra helyezkedik el ez a terület. Google Maps rögtön kidobja a park bejáratát, ha beírjuk: „Shai Hills”. Mi taxival érkeztünk, mivel a bérelt autónkat csak délután tudtuk felvenni. Sikerült egy olyan autót kifognunk, aminek nem működtek a biztonsági övei, a lámpái, az üzemanyag-kijelzője, törött volt a szélvédője. Nem is volt olcsó. Több mint 600 Cedit fizettünk fél napra.
6:00-kor nyitják a park kapuját, a területen csak kísérővel lehet mozogni. Autóval és gyalogosan is lehet közlekedni. Egy sziklakibúvásokkal tarkított dombhátat lehet megkerülni a földutakon. A terület északi csücskében van egy barlang, amelynek a tetején egy kilátópont található. Itt denevérek nappaloznak a hasadékokban. Shai Hills nagy része bokros szavanna, ami januárban nagyon száraz.
Négy órát töltöttünk itt, de nagy mozgás nem volt. Az itt megtalálható fajok többsége északon is látható, talán a Mocking Cliff-Chat az egyedüli, ami csak itt fordul elő, ezért szerintem kihagyható egy kéthetes programból Shai Hills. Előnye, hogy a főváros közelében van. 250 Cedibe került hármunknak a belépő és a kíséret.
Jobb madárfajok: Stone Partridge, Double-spurred Francolin, Violet Turaco, Blue Malkoha, Purple Roller, Green Wood-Hoopoe, African Grey Hornbill, Vieillot’s Barbet, Bearded Barbet, Senegal Parrot, Brown-throated Wattle-eye, Piapiac, Oriole Warbler, Splendid Sunbird
Emlősök: Kob, Olive Baboon, Tantalus Monkey

Atewa
4 óra vezetéssel érhető el Accrából. Egy dombvidéki másodlagos erdő található itt, aminek nagy előnye, hogy kísérő nélkül lehet látogatni. Sagyimase településtől 100 méterre déli irányban nyugatra kell kanyarodni egy földúton, ami egy bányaudvarba vezet (ebird hotspot). A bánya bejáratától indul egy ösvény egyenesen a dombtető irányába. Öt perc után egy kék sorompó zárja le az utat. Gyalog innen 1,5 órára van a tető, ahol egy ritkásabb erdőben látható a Blue-moustached Bee-eater. Két délelőttöt töltöttünk itt, már a bányaudvar mentén is jó volt a mozgás, de az ösvényen is élvezetes volt a madarászat. Egyik délután átautóztunk a hegyvonulat túlsó oldalára és itt is nézelődtünk az erdőszélen egy bányából.
Jobb madárfajok: Blue-spotted Wood-Dove, African Emerald Cuckoo, Giant Kingfisher, Black Bee-eater, Blue-moustached Bee-eater, Hairy-breasted Barbet, Rufous-sided Broadbill, West African Wattle-eye, Red-shouldered Cuckooshrike, Western Nicator, Grey Longbill, Black-crowned Apalis, Sharpe’s Apalis, Rufous-crowned Eremomela, Violet-backed Hyliota, White-tailed Alethe, Ussher’s Flycatcher, Buff-throated Sunbird, Superb Sunbird, Fraser’s Sunbird, Red-headed Malimbe, Crested Malimbe
Emlős: Demidoff’s Galago
Szállás: booking.com-on foglaltunk két éjszakára szállást a JennyGold Guesthouseban, 4 ember megkérdezése után jutottunk el a házhoz, ahol közölték, hogy nincs szabad szobájuk. Hiába lengettem a visszaigazolást, csak annyit tudtunk elérni, hogy elkísértek Asiakwa másik, északi felén található vendégházhoz, ahol kivettünk két szobát két éjszakára 180 Cediért, azért kettőt, mivel hárman nem aludhattunk egy helyiségben (Ghánában nem nézik jó szemmel, ha két férfi egy szobában tölti az estét). Itt szerencsénkre megérkezésünkkor pont kiszállt egy Northern White-faced Owl a villanyvezetékre.

Bonkro
New Edubiase településről, a Ghana Banktól indul keleti irányba egy aszfaltút, ezen kell 14 km-t haladni. Bonkro falu előtt két településsel egy nagy táblán már látható a Picathartes. Az Ashanti cégnek, akik a terület védelmét megszervezték, van itt egy épülete is. Mi ebben a faluban találtunk egy angolul beszélő srácot, aki eljött velünk Bonkroig. Itt egy másik fickó csatlakozott hozzánk. Mivel elég késő volt, ezért 20 perc alatt felszaladtunk a hegyre, ahol egy nagy szikla alatt a madarak fészektelepe látható. Ide késő délután szoktak bejárni, ezért célszerű sötétedés előtt 2 órával megérkezni a helyszínre. Amint leültünk a padra, rögtön találtunk is egy példányt, majd később még másik két madár is ugrált körülöttünk. Mivel jó fotók nemigen sikerültek, átsétáltunk már sötétben a másik telephez, ahol elemlámpával mindhiába kerestük a madarakat. A faluba visszaérve beírtuk a nevünket egy vendégkönyvbe és fejenként 30 Cedit és a vezetőinknek még egy kis ráadást fizettünk. Kissé csalódottnak tűntek, kevesellték az 50-50 Cedit.
Jobb madárfajok: White-necked Rockfowl, Rufous-sided Broadbill (hang)
Szállás: elindultunk északnak, Kumasiban fél óra keresgélés után találtunk egy vendégházat, ahol 180 Cedi-ért megaludtunk.

Bobiri Butterfly Reserve
Korai indulással reggel 7-re érkeztünk a Kumasitól autóval egy órára található erdőfoltba. Kumasitól Konongo felé kell indulni, majd Kubease településnél egy útdíj fizető bódé után balra kell kanyarodni, itt kis van táblázva már a park. Ezután a jelzéseket követve 10 perc elég rossz minőségű úton a terület, ahol a belépő megfizetése és regisztráció után szabadon lehet mászkálni. Előzetes információk alapján nagyon ígéretesnek tűnt a terület. Idős, magas fák tömkelege, amelyeket a legszélesebb útról jól át lehet nézni spektívvel, ezért itt viszonylag könnyebb a lombkoronához kötődő fajokat megfigyelni. Mi kissé csalódtunk Bobiriben, ugyan csak 3 órát töltöttünk itt. Nem észleltünk nagy mozgást és Atewahoz képest nem sok újdonság került a listánkra. Egy virágzó fán volt a legnagyobb élet. Folyamatosan ki-be repkedtek a madarak.
Itt tűntek fel először utunk során a hatalmas bambuszbokrok, amik gyönyörű látványt nyújtottak combvastagságú, égbeszökkenő száraikkal. Végigszaladtunk egy, az erdő belsejébe vezető ösvényen is, ahol semmit sem láttunk.
Jobb madárfajok: African Green Pigeon, Grey Parrot, Buff-throated Sunbird, Yellow-mantled Weaver

Mole National Park
Bobiriből 8 óra vezetéssel jutottunk el a park bejáratához. Közben kereszteztük a Fekete-Volta folyót, ahol nem láttunk homokpadokat, így nem álltunk le krokodilmadarat keresni. Észak felé a táj egyre szárazabbá válik, az ültetvényeket felváltja a bokros szavanna, megjelennek a termeszvárak is. A száraz füvet mindenfelé égetik, hogy a marháknak jobb legelőket biztosítsanak. A tüzek környékén tömegesen keringenek a kányák, amelyek közül egyet sikerült is elütnöm, ahogyan hirtelen belibben az autónk elé. Útközben láttuk egyetlen túzokunkat, egy döglött, eladásra szánt Black-bellied Bustardot lógatott egy orvvadász az út mentén. Szerencsére azért élő madarakat is találtunk, tömeges volt a Grashopper Buzzard, Lizard Buzzard, meglett a Blue-bellied Roller, Beaudouin&s Snake Eagle, Lanner, Bruce’s Green Pigeon.
Moleba 5 körül érkeztünk. A park kapujánál ki kell fizetni a belépőt, ez összesen 140 Cedi volt, ha elhagytuk a parkot, nem kellett újra kipengetni. Innen pillanatok alatt el lehet jutni a Mole Motelhez, ami egy dombtetőn helyezkedik el. Jó kilátás nyílik a teraszról a területen található legnagyobb tóra, ahová gyakran látogatnak el az elefántok. Ez Ghána egyik legnagyobb turisztikai attrakciója, mindenki azért jön ide, hogy elefántot lásson. Az egyetlen helyszín volt, ahol tudtunk előre szállást foglalni email-en keresztül. Ezt célszerű is megtenni, mert elfogyhatnak a szobák. Egy háromágyas szobát foglaltunk le 3 estére napi 300 Cediért, amihez tartozott egy normális fürdőszoba is. A recepció mellett található egy medence, ki is próbáltuk többször, és egy étterem is. Sör és átlagos ételek magyar árakon kaphatóak. A reggeli ingyenes, 6:00-tól lehet fogyasztani. Mind a háromszor omlettet és lekvárt kaptunk, feltehetően mást nem tudnak készíteni. Itt futottunk össze a legtöbb fehér turistával, de maximum 20-an, ha lehettek. Fiatal, pityókás lányokat is láttunk fekete fiúkkal körbevéve, őket nem a madárvilág vonzotta ide.
A területen csak vezetővel lehet autózni. Reggel 6:40 körül és délután 15:00-kor indulnak a turnusok. Ilyenkor át kell sétálni a 100 méterre lévő Park Centerhez, ahol ott ücsörögnek a vezetők, akikkel a részletek megbeszélése után az irodába megyünk, majd kifizetjük a megfelelő túradíjat. Természetesen a madarászat itt is háromszorosa a sima árnak, szerencsére az emberünk, Seydu elintézte, hogy csak a normál árat kelljen fizetnünk, ez 3 órára 90 Cedi volt, plusz ő zsebbe kapott még 60 Cedit. Mivel saját autóval voltunk, más turisták nem zavartak minket és olcsóbban is jöttünk ki. Mindhárom napon Seyduval mentünk, egész jól ismerte a madarakat is, volt, amit hangról szúrt ki. Van lehetőség éjszakai terepjárós túrára is, itt saját jármű nem használható. Egy Toyota tetején ülve, a kapott lámpákkal lehet pásztázni menet közben a területet. 100-140 Cedi fejenként az ár, attól függően, hogy hányan verődnek össze. Az irodában előre kell jelezni még napközben, ha menni akarunk. Mindenkinek ajánlom, nagy élmény volt mindhármunknak. Melegebb öltözéket viszont célszerű vinni, mert estére lehűl a levegő.
Az elefántokat hamar sikerült a tó körül megpillantanunk, majd kiszúrtunk egy krokodilt is a vízben. Első délelőtti túránkon a tó környékét látogattuk meg és itt a fás-bokros részeket kutattuk madarak után. Itt tapasztaltuk meg először a cecelegyek áldásos tevékenységét. Csapatosan támadtak minket, de főleg vezetőnk sötét bőre vonzotta őket. Állítólag a világos ruhát jobban kerülik, ezért célszerű abban kódorogni. Néha már olyan mennyiségben támadtak, hogy fel kellett húznunk az autó ablakait. 9 óra után már nagy a hőség, elülnek a madarak is, szóval 10 és 15 között nem is érdemes kikocsikázni.
Jobb madárfajok: White-backed Vulture, Senegal Thick-knee, Oriole Warbler
Este bevállaltunk egy éjszakai túrát, ahol egy ír fickóval és kísérőnkkel indultunk az éjszakába. Két órán keresztül mentünk, amint megpillantottunk valamit egy nagy dobbantással kellett jelezni a sofőr számára, hogy megállás. Meglepően termékeny volt a kiruccanás, madárból, emlősből is jó dolgokat láttunk: Greyish Eagle-Owl, Long-tailed Nightjar, Common Genet, Crested Porcupine, Leopard (az út mellett feküdt a fűben, 20 méterre tőlünk, óriási szerencsénk volt). Seydu kiszúrt egy kígyót is az autó mellett, Mariann azonnal leugrott a terepjáró tetejéről és a határozatlan határozást követően a kígyóra lépkedve elkezdte fotózni azt. Közben az ír úr rettegve kiabált, hogy nem normális ez a magyar lány. Vezetőink egész nyugodtan viselték az esetet, bár szerintük erős mérgű faj volt. Utólag fotóról kiderült, hogy vaklárma volt az egész, nem volt vészhelyzetben az „őrült”.
Délután és másnap délelőtt a park északabbi, nyíltabb részei felé vettük az irányt, hogy a nagyobb füves területekhez kötődő fajokból is szemezgethessünk. Érezhető volt a szárazság, kopár, néhol leégett volt a terület. Nem sok madárral futottunk össze. Sikerült jól összekarcolni a kocsinkat a mindenhol utakra belógó ágakkal.
Jobb madárfajok: Four-banded Sandgrouse, Forbes’s Plover, Abyssinian Roller, Swallow-tailed Bee-eater, Northern Carmine Bee-eater, Northern Red-billed Hornbill, Chestnut-backed Sparrow-Lark, White-fronted Black Chat
Második délutánunkon elhagytuk a parkot és elautóztunk a Fehér-Volta partjához, Daboyaba. 2 óra alatt értünk a révhez, ahol leraktuk az autót, majd azonnal meg is pillantottuk a krokodilmadarat néhány méterre a ruhamosó asszonyoktól. Átgyalogoltunk a homokos területre, ahol 10 gyerek rögtön csatlakozott hozzánk és együtt kergettük a madarakat, hogy értékelhető fotót készítsünk róluk. Spektívvel körbetekintve összesen 5 krokodilmadár mozgott a környéken. Itt láttunk egyedül White-crowned Lapwing-et. Később készítettünk néhány közös képet a gyerekekkel, akik nagyon élvezték mindezt.
Délután visszatértünk Molebe, majd beneveztünk második éjszakai szafarinkra. Azt tudtuk, hogy nem lehet megismételni a tegnapi sikereket, de azért így is láttunk érdekességeket, például egy mongúz családot.
Utolsó délelőttünkön ismét a vizes részek felé vettük az irányt, szerencsénkre az utunkat keresztezte két Abyssinian Ground-Hornbill, majd a tó közelében 40 méterről figyelhettük meg az elefántokat és hasonló távolságról a sütkérező krokodilokat.
Jobb madárfajok: Pearl-spotted Owlet, Grey Kestrel, Vieillot’s Barbet, White-shouldered Black Tit, Swamp Flycatcher, Brown Babbler
Összességében nagyon jó hely a Mole NP. Könnyű madarászni, jó a szállás és nagyvadakba is belefuthat az ember. Talán nem a január a legjobb időszak, mivel nagy a szárazság, feltehetően emiatt a vártnál kevesebb fajjal találkoztunk, de nincs okunk a panaszra, Ghánában nem sokan láttak leopárdot.
Emlősök: Olive Baboon, Grivet Monkey, Patas Monkey, Senegal Galago, Scrub Hare, Striped Ground Squirrel, Crested Porcupine, Gambian Giant Pouched Rat, White-tailed Mongoose, Common Genet, Leopard, African Elephant, Warthog, Bushbuck, Kob, Waterbuck, Hartebeest, Roan Antelop

Ankasa Game Reserve
Másfél nap autózás várt ránk, Techimanban aludtunk meg. Találtunk egy drágább hotelt, az első helyet, ahol volt internet. Persze fizetés után kiderült, hogy éppen valamilyen karbantartás miatt nem működik a rendszer. Kissé szidtuk is az anyjukat magunkban a kisebbfajta átverés miatt. Másnap reggel korán indultunk és délután 4 körül, a sok-sok földutat hátrahagyva végre eljutottunk Elubo városába, az elefántcsontparti határra. Itt bevásároltunk gyümölcsből, konzervekből, kenyérből. Nagy feltűnést keltettünk a piacon, nemigen jár erre fehér ember. A parkban nincsen étterem és a kapun belül csak sátrazni lehet. 5 órakor érkeztünk a bejárathoz, ahol már nem találtunk senkit, viszont 5 perc múlva megjelent Coffe (vagy Koffi) nevű úr, aki beengedett minket. A kaputól 200 méterre parkoltunk le, innen egy lépcső vezetett a kempingig. WC, zuhanyzási lehetőség van és nagyon szép, erdei környezetben helyezkedik el a sátrazó hely. Az erdő csak kísérővel látogatható, de naplemente után nyugodtan lehet kóvályogni a területen, mivel estére mindenki elhagyja a parkot. 3 napot töltöttünk itt, szerintünk az ország legjobb élőhelye, viszont igen nehéz megtalálni a sűrűben, a lombkoronában a madarakat. Este kiült a sátraink feletti nagy fára egy Chocolate-backed Kingfisher.
Első délelőtt 5 km-t autóztunk befelé az elég rossz minőségű úton, majd leparkoltunk és gyalog folytattuk az utunkat 3 kis tóig, amelyek a legjobbak a vízhez kötődő fajokra. Ezután meglátogattuk a Bambusz Templomot, ami hatalmas bambuszbokrokból épült fel egy kis patak mentén, ahol semmi aljnövényzet sem volt a kevés beszűrődő fény miatt. Mesebeli volt a látvány, de madár nemigen mutatkozott
Jobb fajok: Dwarf Crocodile, Blue-headed Wood-Dove, Great Blue Turaco, Yellow-billed Turaco, Olive Long-tailed Cuckoo,Blue-throated Roller, Red-fronted Parrot, Red-billed Helmetshrike, White-tailed Alethe..
Délután és másnap délelőtt a főútról leágazó, zárt erdőben haladó ösvényekkel próbálkoztunk. Vezetőnk néhány hangot is ismert, így könnyebben boldogultunk. Nagyon eredményes volt a séta: Red-tailed Bristlebill, Green-tailed Bristlebill, Grey-headed Bristlebill, Yellow-bearded Greenbul, Rufous-winged Illadopsis, Brown-chested Alethe, Forest Robin.
A túrák befejeztével lenéztünk a szállás mellett található sebes folyású folyóra és a bejáratnál, a park határát jelentő nagyobb méretű folyóra is. Kistaki látott egy White-crested Tiger-Heron-t, de több más érdekesség is szem elé került: African Finfoot, Black Bee-eater, Shining-blue Kingfisher, Cassin’s Flycatcher.
Második nap végére elfogyott az élelmünk, ezért elugrottunk a közeli Frenchman’s Househoz. A parkot elhagyva a második lehetőségnél, ahol a sok tábla van, balra fordultunk és 5 perc autózás után egy dombtetőre értünk, ahol egy nagyon kulturált szállás fogadott minket. Sört is lehetett kapni és 45 perc alatt rittyentettek valami étket is, közben bömbölt Bob Marley a hangfalból. Aki nem szeret sátrazni, itt is megszállhat, nagyon hangulatos hely, viszont így éjszaka nem tud mászkálni az erdőben.
Esténként a főút és a kemping mentén lámpáztunk, de elég lehangoló volt az eredmény. Egyszer hallottunk Nkulengu Rail-t, ezen kívül nem szóltak madarak. Egy repülőmúkust, gyömülcsevő denevéreket és néhány hüllőt találtunk mindössze.
Utolsó utunk ismét a 3 kis tóhoz vezetett, de Hartlaub’s Duck most sem volt a vízen, ezért Ankasát elhagyva, megnéztünk még az aszfaltút mentén is néhány tavat, de itt sem futottunk bele a kacsákba.

Kakum National Park
A tengerpart felé megálltunk egy fél órára az Ebi Mangrove nevű helyen, Elubotól 20 km-re, DK-re a főút mentén. Jól nézett ki a vizes élőhely, de sok mindent nem láttunk rajta: African Darter, White-faced Whistlig-Duck, White-bibbed Swallow.
4 órakor érkeztünk Kakumba, egy órával a zárás előtt. A kapunál fejenként 2 Cedit kell fizetni, a bejárattól 50 méterre található a parkoló. Gyorsan rendeltünk ételt az étteremben, majd a recepción elintéztük a szállást, ami 70 Cedi volt fejenként egy éjszakára. Megbeszéltük, hogy másnap reggel hatkor találkozunk a vezetőnkkel, hogy még a turistatömegek előtt megnézhessük a canopy walkway-t. Molen kívül ez a másik hely Ghánában, ahová sokan látogatnak el kirándulni egyet, nem csak külföldiek, hanem helyiek is. Emiatt kilenc óra után már nagy a zavarás a parkon belül.
Az étterem nem volt drága és egész finomakat ettünk, elvitelre is készítenek ételt. Persze felírtak mindent a rendelésnél és ehhez képest gyökeresen mást hoztak elénk, de legalább nem fufu volt. Kaptunk magunk mellé egy enyhén alkoholszagú, cingár Ben nevezetű feketét, aki majd elkísér minket a szállásunkra. Két svájci lány is csatlakozott hozzánk, majd hatan elindultunk a Tree House felé. Kiderült, hogy 1 km-t kell gyalogolnunk a meredek ösvényeken az erdőbe, de ezt persze nem említették, ezért a cuccainkat a kocsiban hagytuk. Kínkeserves, izzasztó sétánk során egyszer csak megálltunk egy dombtetőn, ahol Ben, mintha elindítottak volna benne egy magnót, elkezdett a nemzeti parkról regélni. A mondottak háromnegyedét sem értettük, nem is adtuk túl sok jelét az érdeklődésnek, ennek ellenére ledarálta az ötperces kötelezőt, majd andalogtunk tovább a sűrűben. Amikor elérkeztünk a szállásunkhoz, már mindenünkről csorgott az izzadság. Egy jó hűvös zuhanyról álmodoztunk, amikor konstatáltuk, hogy se víz, se WC nincs a közelben, ráadásul az egész építmény nem más, mint egy magas fa törzse köré szerkesztett kilátó, amit bevontak kissé lyukas szúnyoghálóval. A luxust néhány szivacs jelentette, amiken aludhattunk. A bejárat lakattal le volt zárva, de kiderült, hogy Bennek nincsen kulcsa. Ekkor elővette machetéjét és egy méretes követ, majd megpróbálta ezekkel leverni a zárat. Türelmesen vártunk, majd fél óra elteltével megnéztük közelebbről is kedves vezetőnket, hogyan is dolgozik. Ez az ostoba a lakat U alakú acél részét ütötte, persze semmi érdemleges sem történt. Egy kis tanakodás után arra jutottunk, hogy keresünk egy sátorhelyet máshol, ahol mosakodni is tudunk, elhagyjuk ezt a fára eszkábált putrit. A két svájci lány kérlelt minket, hogy ne menjünk el, végül kötélnek álltunk és megbeszéltük, hogy kezünkbe vesszük az ügyet, bejutunk a kilátóra. Nagy nehezen sikerült bejutnom egy lyukon keresztül az épületbe és a zárszerkezetet tartó szögeket egyesével kiütögetnem, így egy perc alatt megoldódott, amin Ben 45 perce kitartóan dolgozott. A csattanó csak ezután következett, kísérőnk elővett egy szivacsot és ledőlt pihenni, mivel már ilyen későn úgysem tudott volna haza jutni. Este még egyszer ránk is szólt, hogy most már kapcsoljuk le az elemlámpát, mert zavarjuk. Másnap a svájciak panaszt is tettek a recepción, így az árakból kaptunk némi kedvezményt, de azt tanácsoljuk mindenkinek, hogy kerülje el nagy ívben a Tree House-t.
Reggel korán keltünk, a közelből szólt az Nkulengu Rail, majd hatra elmentünk a canopy walkway bejáratához, természetesen a guide nem érkezett meg, így felmentünk magunk a függőhidakra. Fél óra múlva jött egy másik fickó távcsővel a nyakában, akit a tegnapi helyett küldtek. Nem sokat értett a madarakhoz, egyedül a hangozásban tudott valamicskét segíteni. Amúgy nagyon élvezetes volt itt madarászni. Másfél óra alatt a platformokról spektívezve sok jó fajt észleltünk. Az egyik nagy fa éppen gyümölcsöt érlelt, nagy mozgás volt a koronájában.
Jobb madárfajok: White-crested Hornbill, Piping Hornbill, Blue Cuckooshrike, Honeyguide Greenbul, Golden Greenbul, Chestnut-capped Flycatcher, Sharpe’s Apalis, Rufous-crowned Eremomela, Violet-backed Hyliota, Western Violet-backed Sunbird
Egy óra madarászatért fejenként 90 Cedit kérnek el és pluszban a vezetőnek is kell fizetni. Ezt kissé drágának tartottuk, ezért a maradék időnkben a parkon kívül madarásztunk és kerestünk egy vendégházat a közelben, ahol tudunk pihenni is.
Délután elugrottunk a 20 km-re, északra elhelyezkedő folyóhoz. Twifo Praso településen átautóztunk a hídon és a víz mentén leparkoltunk. 5 perc alatt meg is lett a keresett faj, összesen 6 Rock Pratincole mozgott a kövek környékén. Ezután Kamum felé az út mentén találtunk egy szállást, ahol le is foglaltunk két szobát két éjszakára. Majd elmentünk az Antwikwaa nevű helyre, ahová Gyankobo településről indul keleti irányba egy földút. Ezen kell kb. 4 km-t megtenni, majd jobbra kanyarodni egy másik földútra. Itt a falu elhagyása után érdemes lerakni az autót és az erdőszélen figyelni a madarakat. A település lakói lehúztak minket egy kis pénzzel, és regisztráltak minket valami könyvbe, majd amikor másnap visszajöttünk 3 parkőr szerű ember jelent meg, akik azzal fenyegettek, hogy akár börtönbe is csukhatnának minket, mivel vezető nélkül mozgunk. Hiába érveltünk, hogy ez nem a nemzeti park területe és a helyieknek már fizettünk. Természetesen fejenként 40 Cediért boldogan kísérgettek minket, miközben kiábrándultan, az édesanyjukat szidva kószáltunk a porban. A White-spotted Flufftail volt a legfőbb célunk ezen a területen. A falutól 1 km-re egy kisebb vizes-bokros területen meg is hallottuk a madarakat, majd Kistakinak sikerült is behangoznia őket. A sűrűben 5 méterre osont el előttünk többször ez a fura jószág. A földút mentén mozogtunk mindvégig, nem volt rossz pörgés, de sok újdonsággal nem találkoztunk.
Jobb madárfajok: Tit Hylia, Black Bee-eater, Fiery-bellied Woodpecker, Croacking Cisticola, Orange-breasted Bushshrike
Maradék másfél napunkon a Kakumtól nyugatra található másodlagos erdőfoltban madarásztunk. A nemzeti park bejáratától délre fordultunk, majd a falu végén, egy földúton jobbra kanyarodtunk és 4 km után érkeztünk el egy egész jó erdőhöz. Rögtön az elején letettük az autót, ahonnan egy ösvény indult be a sűrűbe. Nagyon jó volt a mozgás délelőtt és délután is, kár, hogy viszonylag kevés időnk maradt a területre, mivel indulnunk kellett Accrába, hogy le tudjuk adni az autót időben. A csapás elég széles volt, elszórtan idősebb fák és sűrű bokros-liános növényzet mellett haladtunk. Érdemes a hangokra nagyon figyelni, mert a dzsumbujban nehéz kiszúrni a mozgást. Elvileg errefelé lehet összefutni Rosy Bee-eater csapatokkal is, de mi egyet sem láttunk.
Jobb madárfajok: West African Wattle-eye, Many-colored Bushshrike (hang), Red-tailed Bristlebill, Olive-green Camaroptera, Blackcap Illadopsis (hang), Brown Illadopsis, Fraser’s Forest Flycatcher.
A repülőtér felé menet beugrottunk egy autómosóba, ahol egy órán keresztül tisztogatták a megdöbbentően retkes autónkat. A mosót vezető nő teljesen rám cuppant és szeretett volna elkísérni életem hátralevő részén. Hiába próbáltam az európai téllel elriasztani, nem tágított, sőt még a főző tudományát is elkezdte hangoztatni. Végül kapott 5 Cedi borravalót, aminek nagyon megörült és maradt az autómosó szakmában.
Cape Coast környékén kinéztünk még a tengerre és egy kisebb tóra rögtön az út mellett, ez is hozott néhány újdonságot: Pied Kingfisher, Royal Tern, Winding Cisticola.

Fajlista

Összesen 306 madárfajt láttunk és ezen felül 11-et hallottunk a két hét során.

Látott madárfajok (K: csak Kistaki látta):
White-faced Whistling Duck
Helmeted Guineafowl
Crested Guineafowl K
Stone Partridge
Double-spurred Francolin
Little Grebe
Woolly-necked Stork
Hadada Ibis
White-crested Tiger Heron K
Black-crowned Night Heron
Striated Heron
Squacco Heron
Western Cattle Egret
Grey Heron
Black-headed Heron
Purple Heron
Great Egret
Little Egret
Western Reef Heron
Hamerkop
Reed Cormorant
African Darter
Black-winged Kite
African Harrier-Hawk
Palm-nut Vulture
European Honey Buzzard
African Cuckoo-Hawk
Hooded Vulture
White-backed Vulture
Rüppell&s Vulture
White-headed Vulture
Beaudouin&s Snake Eagle
Bateleur
Bat Hawk
Wahlberg&s Eagle
Booted Eagle
Ayres&s Hawk-Eagle
Cassin&s Hawk-Eagle
Lizard Buzzard
Gabar Goshawk
Red-chested Goshawk
Shikra
Ovambo Sparrowhawk
Black Sparrowhawk
Western Marsh Harrier
Yellow-billed Kite
African Fish Eagle
Grasshopper Buzzard
Red-necked Buzzard
White-spotted Flufftail
African Finfoot
Black Crake
Senegal Thick-knee
Spur-winged Lapwing
White-crowned Lapwing
African Wattled Lapwing
Forbes&s Plover
Egyptian Plover
African Jacana
Whimbrel
Common Sandpiper
Green Sandpiper
Wood Sandpiper
Common Greenshank
Rock Pratincole
Royal Tern
Four-banded Sandgrouse
Rock Dove
Speckled Pigeon
Red-eyed Dove
Vinaceous Dove
Laughing Dove
Black-billed Wood Dove
Blue-spotted Wood Dove
Tambourine Dove
Blue-headed Wood Dove
Bruce&s Green Pigeon
African Green Pigeon
Great Blue Turaco
Yellow-billed Turaco
Violet Turaco
Western Plantain-eater
Black-throated Coucal K
Senegal Coucal
Blue-headed Coucal
Blue Malkoha
Levaillant&s Cuckoo
Diederik Cuckoo
African Emerald Cuckoo
Olive Long-tailed Cuckoo
Northern White-faced Owl
Greyish Eagle-Owl
Pearl-spotted Owlet
Long-tailed Nightjar
Sabine&s Spinetail
African Palm Swift
Mottled Swift
Common Swift
Little Swift
White-rumped Swift
Bates&s Swift
Purple Roller
Abyssinian Roller
Blue-bellied Roller
Blue-throated Roller
Broad-billed Roller
Chocolate-backed Kingfisher
Grey-headed Kingfisher
Striped Kingfisher
Blue-breasted Kingfisher
Woodland Kingfisher
African Dwarf Kingfisher
African Pygmy Kingfisher
Malachite Kingfisher
Shining-blue Kingfisher
Giant Kingfisher
Pied Kingfisher
Blue-moustached Bee-eater
Black Bee-eater
Swallow-tailed Bee-eater
Little Bee-eater
Red-throated Bee-eater
White-throated Bee-eater
Northern Carmine Bee-eater
White-headed Wood Hoopoe
Green Wood Hoopoe
Abyssinian Ground Hornbill
Northern Red-billed Hornbill
African Pied Hornbill
African Grey Hornbill
Piping Hornbill
White-crested Hornbill
Bristle-nosed Barbet
Naked-faced Barbet
Speckled Tinkerbird
Yellow-throated Tinkerbird
Yellow-rumped Tinkerbird
Yellow-fronted Tinkerbird
Hairy-breasted Barbet
Vieillot&s Barbet
Bearded Barbet
Brown-eared Woodpecker
Fire-bellied Woodpecker
Cardinal Woodpecker
Melancholy Woodpecker
African Grey Woodpecker
Brown-backed Woodpecker
Common Kestrel
Fox Kestrel
Grey Kestrel
African Hobby
Lanner Falcon
Grey Parrot
Red-fronted Parrot
Brown-necked Parrot
Senegal Parrot
Rose-ringed Parakeet
Rufous-sided Broadbill
Senegal Batis
West African Wattle-eye
Brown-throated Wattle-eye
Orange-breasted Bushshrike K
Black-crowned Tchagra
Sabine&s Puffback
Northern Puffback
Yellow-crowned Gonolek
Red-billed Helmetshrike
Black-and-white Shrike-flycatcher
Red-shouldered Cuckooshrike
Purple-throated Cuckooshrike
Blue Cuckooshrike
Northern Fiscal
African Golden Oriole
Western Oriole
Black-winged Oriole
Western Square-tailed Drongo
Shining Drongo
Glossy-backed Drongo
Fanti Drongo
Blue-headed Crested Flycatcher
Red-bellied Paradise Flycatcher
African Paradise Flycatcher
Piapiac
Pied Crow
White-necked Rockfowl
White-shouldered Black Tit
Western Nicator
Chestnut-backed Sparrow-Lark
Flappet Lark
Sun Lark
Common Bulbul
Slender-billed Greenbul
Little Greenbul
Little Grey Greenbul
Yellow-whiskered Greenbul
Golden Greenbul
Honeyguide Greenbul
Simple Greenbul
Swamp Palm Bulbul
Icterine Greenbul
Red-tailed Bristlebill
Green-tailed Bristlebill
Grey-headed Bristlebill
Western Bearded Greenbul
Red-tailed Greenbul
Yellow-bearded Greenbul
Square-tailed Saw-wing
Barn Swallow
Red-chested Swallow
Wire-tailed Swallow
White-bibbed Swallow
Pied-winged Swallow
Rock Martin
Lesser Striped Swallow
Red-breasted Swallow
Preuss&s Cliff Swallow
Grey Longbill
Green Crombec
Chestnut-capped Flycatcher
Green Hylia
Tit Hylia
Wood Warbler
Melodious Warbler
Whistling Cisticola
Winding Cisticola
Croaking Cisticola
Tawny-flanked Prinia
Black-capped Apalis
Sharpe&s Apalis
Oriole Warbler
Grey-backed Camaroptera
Yellow-browed Camaroptera
Olive-green Camaroptera
Senegal Eremomela
Rufous-crowned Eremomela
Rufous-winged Illadopsis
Brown Illadopsis
Brown Babbler
African Yellow White-eye
Violet-backed Hyliota
Copper-tailed Starling
Splendid Starling
Purple Starling
Long-tailed Glossy Starling
Violet-backed Starling
Chestnut-winged Starling
Yellow-billed Oxpecker
Finsch&s Rufous Thrush K
African Thrush
White-tailed Alethe
Fraser&s Forest Flycatcher
Northern Black Flycatcher
Spotted Flycatcher
Swamp Flycatcher
Cassin&s Flycatcher
Dusky-blue Flycatcher
Ussher&s Flycatcher
Brown-chested Alethe
Forest Robin
European Pied Flycatcher
Whinchat
White-fronted Black Chat
Fraser&s Sunbird
Collared Sunbird
Pygmy Sunbird
Green-headed Sunbird
Blue-throated Brown Sunbird
Olive Sunbird
Buff-throated Sunbird
Scarlet-chested Sunbird
Olive-bellied Sunbird
Beautiful Sunbird
Splendid Sunbird
Johanna&s Sunbird K
Superb Sunbird
Northern Grey-headed Sparrow
Bush Petronia
Chestnut-crowned Sparrow-Weaver
Black-necked Weaver
Village Weaver
Vieillot&s Black Weaver
Yellow-mantled Weaver
Maxwell&s Black Weaver
Red-vented Malimbe
Blue-billed Malimbe
Red-headed Malimbe
Crested Malimbe
Black-winged Red Bishop
White-breasted Nigrita
Chestnut-breasted Nigrita
Grey-headed Nigrita
Red-winged Pytilia
Black-bellied Firefinch
Red-billed Firefinch
Red-cheeked Cordon-bleu
Orange-cheeked Waxbill
Bronze Mannikin
Black-and-white Mannikin
Magpie Mannikin
Village Indigobird
Pin-tailed Whydah
Exclamatory Paradise Whydah
Western Yellow Wagtail
African Pied Wagtail
Plain-backed Pipit
Yellow-fronted Canary

Hallott madárfajok:
Nkulengu Rail
Klaas&s Cuckoo
Black Cuckoo
Red-chested Cuckoo
Brown Nightjar
Black-casqued Hornbill
Red-rumped Tinkerbird
Many-colored Bushshrike
Ansorge&s Greenbul
Blackcap Illadopsis
Forest Scrub Robin


 
Contact Person:
Szász Előd: ,
Forum
Milyen madarat láttam?
Szeretném megkérdezni, milyen fajról van szó, mert ilyet...
Today, 14:25 - Gyöngyösi Attila
Események, rendezvények
Sziasztok, A MadarászFutam határa letölthető innen: ...
08/23/2019 17:41 - Zalai Tamás
Sajtófigyelő
jó riport. Nincsenek allűrök, nincs önfényezés,...
08/22/2019 20:40 - Morvai Szilárd
Polls
Jelenleg nincs érvényes szavazási lehetőség More »
News, Announcements
XIX. Terepmadarász Találkozó program
08/21/2019
XIX. Terepmadarász Találkozó, Fertő-vidék - 2019 szeptember 5. (csütörtök) Érkezés 16... More »
Trip Reports
2 hét Ghánában
07/25/2019
Ghána 2018. 12. 28. – 2019. 01. 12. Résztvevők: Erőss Mariann, Takács Ádám, Szász Előd ... More »
Galleries
European souslik
Spermophilus citellus
23 August 2019
 
Caspian Tern
Hydroprogne caspia
22 August 2019
 
Gull-billed Tern
Gelochelidon nilotica
12 August 2019
 
1 % - amivel idén is támogatni tudod a birding.hu-t
 
© 2010 www.birding.hu Pest Környéki Madarász Kör
HomeInfoObservationsGalleriesRankingHungarian Rarities CommitteeRegistration