2006.08.18. 09:15 Vámosi Krisztián

Baie de Somme, Somme-öböl, Picardia, Észak-Franciaország

A Somme-folyó torkolatvidéke a La Manche-csatorna legnagyobb árapályzónáját képezi, amely a környék legjelentősebb ilyen jellegű madárélőhelye (7200 ha + a tengerpati területek). Mérete ugyan eltörpül a Watt-tenger árapály-övezetéhez képest, ám elég jó helyen fekszik ahhoz, hogy jelentős legyen a vízimadár-vonulásban betöltött szerepe. Mi egy hosszú hétvégét töltöttünk el a területen, több környékbeli madarászhelyet is bejárva, és a mocsok rossz időben (három napon át folyamatos esők) összesen 84 madárfajt láttunk. Szárazföldi madarászként igen nagy élményt jelentett a tengerparti és tengeri fajok nagy egyedszámú jelenléte és több jó fajt is sikerült látni.

Maga a Somme-torkolat nagyon nagy felületű, növényzettel fedett iszappadokkal tarkított öblözet, ahol tízezres nagyságrendben gyülekeznek a sirályok, elsősorban ezüst- és dankasirályok, de mellettük folyamatosan megfigylehetők a vihar-, hering- és dolmányos sirályok, kenti csérek is. Az iszapos részeken több százas csapatokban táplálkoznak a bütykös ásóludak, kisebb tömegben pedig a kis kócsagok, kanalasgémek, csigaforgatók, lilék. A vonulás korai szakaszában nagy partimadár csapatokat még nem láttunk, egyedül apró partfutóból, parti liléből és nagy godából volt (több)százas nagyságrendű csoportosulás.

Az öböltől északra található Parc Ornitologique du Marquenterre egy, a turisták számára megnyitott, kiépített madarászpark csapnivaló kilátást biztosító, tökéletes dilettantizmussal kialakított lesekkel, ám fontos szerepe, hogy az egész régióra jellemző vadászat elől menedéket nyújt az ide behúzódó madaraknak. A félsós vízű, tengerparttal párhuzamosan futó sekély tavak és legelők kombinációja sokféle élőhellyel várja a vonulókat, van itt még homokdűnés rész, telepített fenyves, mocsárerdő, sásos tó, mocsárrét, mocsári legelő stb. is.

A madarász rezervátum és az öböl északi partján fekvő Le Crotoy település között autózva érdemes a tengerparthoz közel eső utat választani, mivel az út melletti mocsaras legelőkön láttunk pásztorgémeket és európai szuharbújókat is, mindkettő újonnan érkezett, terjeszkedő faj.

A Somme-öböltől délre, a tengerparton terül el a Table d’Ault rezervátum, ahol szántók, legelők, kaszálók mozaikjai között több tucat kisebb-nagyobb tavon pihenhetnek a madarak. A terület kocsival jól bejárható, és a jelentős emberi zavarás ellenére (vadász- és horgászterület egy-egy része) nagyon sok madár van itt. Előkerült itt bütykös ásólúd, kis sirály, kormos szerkő, kenti- és küszvágó csér, barna és kékes rétihéja, hantmadár. A homokdűnés részeken rendszeres telelő a havasi fülespacsirta.

A Table d’Ault területéről délre a tengerpart a doveri sziklákhoz hasonlatos meredek sziklafallal szakad bele a tengerbe, s nem kis örömünkre került itt elő az északi sirályhojsza. Ezen a részen (Bois de Cise fürdőtelepülés) költ is.

További infók:

Térképek: IGN 2107 OT és 2106 ET, 1:25.000 léptékű, GPS-kompatíbilis térképek.

Ezüstsirály
Nagy goda
Bois de Cise tengerpartja
	Íme a környék térképe. Még csak annyit, hogy szállásadóink szerint mi voltunk eddig az első magyarok a régióban.