XIX. TVS
Feltöltött képek száma: 75338   Megfigyelési adatok száma: 256050
   
E-mail cím:
Jelszó:
Beszámolók
Kanári-szigetek (Tenerife, Fuerteventura) - Európa / Spanyolország Megosztom Facebookon
2011.09.08. 10:47 Németh Ferenc

Kanári-szigetek
2011. 07. 12. – 22. Trip Riport
Írta: Nagy Gergő Gábor (2011 Bercel)

Highlights
¤ szürkefejű babérgalamb ¤ szürkefarkú babérgalamb ¤ egyszínű sarlósfecske ¤ kanári pityer ¤ kanári csuk ¤ kanári csilpcsalpfüzike ¤ kanári királyka ¤ afrikai kékcinege ¤ kék pinty ¤ kanári ¤

Résztvevők Nagy Gergő Gábor, Németh Ferenc

Honnan jött az ötlet? A tavasz folyamán határoztuk el Ferivel, hogy a nyár folyamán elmegyünk madarászni a Kanári-szigetekre. Sokáig úgy volt, hogy a késő téli-kora tavaszi időszakban Marokkóba és a Nyugat-Szaharába megyünk, de végül az afrikai zavargások és Feri munkaügyi dolgai miatt meghiúsult a terv, így „ugrott be” helyette a Kanári-szigetek. Két szigetet látogattunk meg, Tenerifét és Fuerteventurát, fő cél természetesen az itteni és a makronéziai szigetvilág endemizmusai voltak. Mivel Feri 2007-ban már járt Madeirán, ezért neki a makronéziai endemizmusok nem jelentettek újat.

Repülőjegy és utazás A repülőjegyet a www.pelican.hu oldalon vásároltuk meg on-line még május végén, durván másfél hónappal az indulás előtt, fejenként 85.500ft-ért. A Ryanair fapados légitársasággal sikerült utaznunk, életem eddigi legrosszabb repülőútja volt. A gép Bécsből indult, ezzel minimum kb. 80.000ft-ot spóroltunk meg a budapesti induláshoz képest. Bécsbe oda és vissza egyaránt Feri apukája vitt ki. Odafelé az út mindösszesen 1,5-2 órát vett igénybe Sülysápról a hajnali órákban, visszafelé viszont ez már jó 3 óráig tartott, tekintve, hogy éjjel 1:00-2:00 magasságában jó egy órán keresztül araszoltunk az M0-on  Odafelé menet Bécsben a repülőtéren online „csekkoltunk be”, pontosabban csak volna, ugyanis a gép négy darab szép üres papírt nyomott ki, melyet függőlegesen tartva valamelyest el lehetett olvasni  Gond nem lett belőle, a „csekkolós hölgy” megoldotta a problémát, visszafelé viszont tanulva az esetből már nem próbálkoztunk magunk. A repülő madridi átszállással ment oda és vissza egyaránt, összesen hat órát vett igénybe fele-fele arányban elosztva. Nagyjából 4000 kilométert tettünk meg légvonalban. Magasan a Bécs-Madrid (illetve Madrid-Bécs) út vitte el a pálmát kényelmetlenségi szempontból, olyannyira kis géppel sikerült utazni, hogy a kézipoggyászként felvitt bőröndöket egy külön helyiségbe rakták be (én táskát vittem, így csak Feri járt rosszul). Odaúton a vészkijárat mellett ültem, így kényelmesen elfértem az amúgy kis helyen, visszafelé viszont megnyertem az egyik leghátrébb lévő ülést, fülem mellett a „motorral”. Szerencsére csak felszálláskor zavart iszonyatosan, utána többé-kevésbé elviselhetővé vált. Ezen a járaton kaptunk egy fánkot (odaúton) meg egy féltenyérnyi szendvicset (visszaúton), illetve üdítőt, a másik járaton viszont csak pénzért kaphattunk bármit is.

Pénz Természetesen a hivatalos pénznem az euró, szerencsére az árfolyam éppen az indulás előtt került kedvező állapotba, így személy szerint én olyan 265ft-os áron váltottam eurót nagyjából 100.000ft-nak megfelelő összegben. Automatával kevéssel találkoztunk, de szerencsére a szállásunkhoz közeli benzinkút mellett volt egy.

Közlekedés Az autóbérlést Magyarországról intéztük interneten keresztül. Kevés olyan helyről hallottam a világon, ahol úgy lehet autót bérelni, hogy nem kell hozzá megadni a bankkártya számot. Mindenkinek ajánlanám a Cicar helyi céget (www.cicar.com), természetesen nemcsak emiatt, hanem a hihetetlenül kedvező áraik miatt is. Összesen 230,03 eurót fizettünk 11 napra egy Opel Astráért, ebből 9 euró a benzin volt, amit benne hagytak. Az ár magában foglalta a biztosítást. Az autót a repülőtéren vettük fel, közvetlenül ott, ahol a poggyászokat adják ki. Mindösszesen a kulcsot adták ide egy borítékban (természetesen miután kifizettük a teljes összeget), a kocsit pedig a repülőtér melletti parkolóból kellett elhozni. A nagy hőség miatt nem is lehetett kérdés, hogy légkondival felszerelt volt. Az autópályák használata ingyenes, egyelőre a délnyugati saroktól az északi részig lehet a pályákon eljutni a part mentén haladva, de folyamatosan építik a nyugati részen is, a turistacentrumnak minősülő Playa de las Americas-t már meg lehet rajta közelíteni. A benzin ára 1 euró alatt mozgott valamivel (figyelemreméltó a magyarországi árakhoz képest). Ami megtévesztő volt számunkra, hogy spanyolul a benzin „gasoline”, nem pedig petrol. Szerencsére az első benzinkúton megmutattuk a forgalmit a kutasnak (magát a forgalmit egyébként az autóban hagyták). Furcsa, hogy itt a tankolásnál kell rögtön fizetni, míg ha az üzletben vesz valamit az ember, akkor már ott bent kell. Autópályákon többször ki van téve, hogy radaroznak, de mi ebből túl sok mindent nem érzékeltünk, sem a rendőri jelenlétből. Egy alkalommal sem állítottak meg és tudtunkkal nem is büntettek meg gyorshajtásért, pedig volt benne részünk. Végig Feri vezetett, összességében olyan 2000 kilométert a 11 nap során. Legutolsó nap előtti este kaptunk egy defektet, amit Feri gyorsan kicserélt egy elég nevetséges gumira (80km/h-t nem nagyon haladtunk meg ezután  Az autó leadásakor leparkoltuk a kocsit, majd bevittük a kulcsot és elmondtuk, hogy van egy defekt. Erre nagyjából annyi volt a reakció, hogy majd megnézik  Jó kis cég ez a Cicar (megjegyzem a szigeteken a legtöbb bérelt autó magasan ez volt). Fuerteventurára komppal vittük át az autót. Utólag derült ki, hogy ezért bizony fizetni kellett volna. De mivel nem tudtunk erről és utólag nem is közöltük a céggel, ezért nem is került semmibe  Nagyobb városokban a parkolás igen problémás lehet, nem is próbálkoztunk ezzel sok alkalommal, főleg mert általában fizetősnek tűntek. A körforgalmak korántsem olyan veszélyesek, mint az előzetes híresztelések szóltak róla, bár kevés olyan hely van szerintem a világon, ahol beérkezve azonnal el lehet menni balra (elsőbbség megadása után). A lényeg, hogy figyelni kell. A hegyi utakon felfelé 1-2 fokozatban lehet haladni, nincs probléma a száguldozással. Ezzel szemben ha kifogunk egy lassan közlekedőt, ember legyen a talpán aki megelőzi. Hihetetlen keskeny, szűk utakban is részünk volt a nyugati oldalon. Nagyon vártuk a kompozást az Atlanti-óceánon, ezzel szemben hihetetlenül csalódtunk benne, nekem pedig egy rémálommá vált. Vámosi Krisztiánék trip riportja alapján a Tenerife-Fuerteventura közötti kompozásra a Naviera Armas cég hajóját választottuk, melyet az alábbi helyen lehet elérni: www.navieraarmas.com. On-line foglaltuk le a jegyeket, kocsival együtt két főre 278,48 euróba került. Sajnos Feri véletlenül foglaláskor a helyi lakosok rubrikát ikszelte be, így kénytelenek voltunk utazás előtt bemenni Santa Cruz-ba a kikötőbe és rendezni a dolgokat, szerencsére fizetni nem kellett érte. A honlapon látható információk nem teljesen egyértelműek, a mi járatunk reggel 8:00-kor indult és megállt Gran Canaria-n, ahol viszont egy másik kompra kellett átszállnunk, nagyjából öt órát eltöltve a szigeteken. A menetidő összesen 6 órára rúgott fele-fele arányban. Visszafelé délután 17:00-kor indultunk, Gran Canaria-n sokkal kevesebbet kellett várni és ezúttal nem kellett átszállni. Valószíműleg az autókhoz menet közben nem lehet lejutni, de mi nem is próbálkoztunk. Sajnálatos módon nem néztünk alaposan utána a kompjáratoknak, ugyanis egy héten csupán két alkalommal közlekedtek a nyári időszakban. Mi pénteken mentünk és szombaton jöttünk vissza, ugyanis a következőleg visszainduló járatot már nem értük volna el, tekintve, hogy a repülőgépünk ment vissza Madridba. Vagyis, vagy 1-1,5 napot tölt el az ember Fuerteventurán, vagy pedig ötöt, de akkor eleve úgy kell lefoglalni a repülőgépet. Odafelé menet hihetetlenül zavaros tengert fogtunk ki, szinte lehetetlen volt madarászni, a felcsapódó só elől pedig sehová sem lehetett behúzódni normálisan. Egy óvatlan pillanatban, nagyjából Fuerteventura előtt fél órányira a szkópomat felborította egy erősebb hullámzás, ami által használhatatlanná vált. Ez jelentősen csökkentette a galléros túzok megfigyelési esélyét, mindehhez járult hozzá, hogy Feri teleszkópja pedig Costa Calma-ra érve fejből kitört, így nem lehetett állványra szerelni  Vagyis két kézitávcsővel és egy autó ablakából használható teleszkóppal rendelkeztünk. A visszafelé menő kompút ennek megfelelően túl sok tengeri madárral nem kecsegtetett, ez be is jött  Összességében azt mondanám, hogy ez a szakasz meglehetősen lutri, sokkal szerencsésebb a Tenerife-La Gomera komputat választani a makronéziai vészmadárra. Egy nap felmentünk a Teide tetejére, legalábbis ameddig a felvonó felvitt. Sajnos a kráterhez már nem tudtunk kimen-
ni, mivel lekéstük volna az utolsó visszainduló felvonót. Fejenként ez a kis móka 25 euróba került. Harmadik közlekedési formánkat a katamarán jelentette Colon kikötőjéből (Playa de las Americas), melyet kínunkban próbáltunk ki az utolsó napok egyikén, hátha bejön a makronéziai vészmadár. Naná, hogy nem jött be, helyette viszont eszméletlenül kínosan éreztük magunkat a turisták között, különösen Feri rítt ki a jó 40 fős „tömegből”, egyedül ő tolta zokniba a kb. 35°C-os melegben  A gyaloglást a lehető legminimálisabbra korlátoztuk és ehhez tartottuk is magunkat 

Időjárás és időszak Utólag sokat gondolkodtam rajta mi lehet a legjobb madarász időszak a térségben, elsősorban a tengeri madarak és a túzok miatt. Előbbiek miatt talán az őszi, különösen a szeptemberi hónap lehet érdekes, túzok esetében pedig a dürgési időszak, körülbelül február-március. Persze a trip riportokban olvasni júliusban dürgő túzokról is, illetve ezen időszakban az összes ritka tengeri vészmadarat meg lehet figyelni néhány perc alatt. Mindkettő természetesen csak is kizárólag Birdquest-es túrákon  Mindentől függetlenül a júliusi hónap sem rossz, nekünk sem volt az, a fajok könnyen jöttek, sokat mozogtak, énekeltek, csapatokba álltak össze, stb. A hőmérséklet 15°C-tól egészen 35°C-ig kúszott fel, előbbit a babérerdőkben tapasztaltuk szitáló vagy szemerkélő esővel megspékelve, utóbbit pedig a nyugati tengerparton, Playa de las Americas mellett. Általánosságban kellemes 25°C-os hőmérséklet volt szinte minden egyes nap, nagyon ritkán kezdett rá szitálni az eső és általában nagyon rövid ideig. A Teide tetején szintúgy kellemes meleg volt, habár a hőmérő szerint 8°C volt (ez szinte teljességgel lehetetlen, pólóban és rövidnadrágban vígan el lehetett lenni). A nyugati tengerpartot leszámítva mindenhol meg kell küzdeni az orkánerejű széllel, nagyon nehéz teleszkópozni (már ameddig volt ). A babérerdőkben sokszor a felhők okoznak problémát, természetesen abból a szempontból, hogy madarászni a látási viszonyok miatt szinte lehetetlen. Fuerteventura egy külön történet. Tűző napsütés és orkánerejű szél olyan 30°C-kal. Igazi félsivatagi sziget, úgy is néz ki. A baseballsapka semmit sem ér, mert a szél lefújja, kötős kis kalap szükséges. Jómagam megjártam, elég erőteljesen küzdöttem a napsütéssel. Az erős szél gyakran felkavarja a port, ami erősen megkeserítheti az allergiások életét, bár ebben nekem most szerencsém volt. Külön történet az óceán is, amit már érintettem az előző részben. Általában viharos óriási hullámokkal, leszámítva a nyugati partot (valószínűleg nem véletlen, hogy itt a legkönnyebb látni a makronéziai vészmadarat). Általánosságban azt tapasztaltuk, hogy borult időben lényegesen csendesebb, mint napsütésben, de persze ez nem szentírás.



Trip riportok
1. http://www.travellingbirder.com/tripreports/reports/fuerteventura_birding_trip_report_feb-08.pdf
2. http://www.travellingbirder.com/tripreports/reports/canary_islands_fuerteventura_birding_trip_report_may-08.pdf
3. http://www.naturalist.co.uk/reports2008/canaries08.pdf
4. http://birding.hu/beszamolok/kanari-szigetek__tenerife_fuerteventura__2010__szeptember
5. http://www.travellingbirder.com/tripreports/reports/101228213508_birding_trip_report.pdf
6. http://www.club300.se/Files/TravelReports/Tenerife%202010.pdf
7. http://www.travellingbirder.com/tripreports/reports/110218140023_birding_trip_report.pdf

Könyv Mullarney, K., Svensson, L., Zetterström, D., Grant, P. J. (1999): Madárhatározó. HarperCollins, London, 400 p.
Clarke, T. (2006): Field Guide to the Birds of the Atlantic Islands. Christopher Helm, London, 368 p.

Térkép Tenerife – Freytag & Berndt, 1:50 000
Fuerteventura – Freytag & Berndt, 1:100 000

Szállás és étkezés Feri on-line foglalta le szállásunkat a www.booking.com oldalon. Jó érzékkel a legolcsóbb és legalacsonyabbra értékelt szálláshelyre bökött, ez pedig az Apartamentos Chinyero volt:
(http://www.booking.com/hotel/es/apartamentos-chinyero.hu.html?aid=319917;label=bookings-name9_ZxT4LGCa82su%2Awuq%2AvKAS2872409084;sid=c251984b3cf3f10d2e2d7cdf7ab831e3;checkin=2011-08-27;checkout=2011-08-28;srfid=fecf16c1a8bfa8981dbe5a2fbdb953c8X1).
A szálláshely a sziget északi részén lévő városában, Puerto de la Cruzban volt, fejenként 20 euróba kerül egy éjszakára, így megúsztuk a 10 napot 200 euróból. Ráadásul óriási szerencsénk volt, ugyanis mindösszesen egy napot kellett itt töltenünk, utána átköltöztettek minket az Apartamentos Pez Azul-ba:
(http://www.booking.com/hotel/es/apartamentos-pez-azul.hu.html?aid=319917;label=bookings-name9_ZxT4LGCa82su%2Awuq%2AvKAS2872409084;sid=c251984b3cf3f10d2e2d7cdf7ab831e3;checkin=2011-08-27;checkout=2011-08-28;srfid=fecf16c1a8bfa8981dbe5a2fbdb953c8X11). Sokkal jobb az előzőtől, viszont drágább is (olyan 30 euró/fő/éjszaka). Aki mégis az előbbit választja, annak a kulcsot utóbbi recepcióján kell elkérnie. Fizetni rögtön érkezéskor kell. Fuerteventurán egy napot a kocsiban töltöttünk, a fáradság miatt nem volt probléma az alvással.
Az ételek és italok némileg drágábbak a nálunk megszokottól, de azért lehet találni 6-7 eurós jól bevált helyeket, mi is rábukkantunk ilyenekre, vagy ha ez nem volt kézénél, akkor mentünk a McDonalds-ba, ami hasonló árszínvonalú az itthonihoz. Naponta egy alkalommal legalább ettünk főtt ételt.

Részletes időbeosztás
07.12.: Bercel – Sülysáp – Bécs – Madrid – Tenerife Sur/Reina Sofia repülőtér – Puerto de la cruz (belterület, Playa de Martiánez) – Los Realejos (Mirador de la Grimona)
07.13.: Erjos (babérerdők) – Acantilado de los Gigantes (Los Gigantes sziklafalak) – Santiago del Teide (Casas de Araza) – Buenavista del Norte (Punta de Teno)
07.14.: Santa Cruz (kikötő) – Vilaflor (Las Lajas piknikezőhely) – Parque Nacional del Teide – Puerta de la Cruz (belterület)
07.15.-16.: Santa Cruz (Tenerife)–Las Palmas (Gran Canaria)–Morro Jable (Fuerteventura) kompút (Atlanti-óceán) – Costa Calma (Istmo de la Pared) – Las Salinas (Barranco de la Torre) – Betancuria (templom környéke)
07.17.: Buenavista del Norte (Punta de Teno)
07.18.: Amarilla Golf (Amarilla Golf & Country Club) – Punta de la Rasca (Roquito del Fraile) - Vilaflor (Las Lajas piknikezőhely)
07.19.: Teno Alto (Los Picones) – Playa de las Americas (kikötő) - Parque Nacional del Teide (Pico del Teide) – Puerto de la Cruz – Los Silos (tavak)
07.20.: Playa de las Americas (Atlanti-óceán) – Las Mercedes (Liano de los Vienos)
07.21.: Los Realejos (Mirador de la Grimona) - Erjos (babérerdők) - Teno Alto (Los Picones) - Buenavista del Norte (Punta de Teno) – Puerto de la Cruz
07.22.: Perta de la Cruz - Tenerife Sur/Reina Sofia repülőtér – Madrid – Bécs – Sülysáp – Bercel

Ősszegzés A célfajok a makronéziai vészmadár és a galléros túzok kivételével mind meglettek, igaz ugyan, hogy e két faj tűnt eleve a legnehezebbnek. Sajnos arra az ember nem tud előre készülni, hogy a negyedik napon két teleszkóp is használhatatlanná válik, minez pedig nagymértékben hozzájárul a sikertelenséghez. Öröm az ürömben, hogy a szigetekre szerencsére nem nagyon van szükség spektívre, így a maradék napokon elvoltunk nélkülük. Ha ez egy fajgazdagabb országban történik, na az már bosszantó lett volna. Nem készültünk fel rendesen a túrára, utólag szívesen eltöltöttünk volna még négy napot Fuerteventurán, helyette azonban Tenerifén kellett elcsapni az időt. Túl sok idő lett hagyva erre a szigetre, gyakorlatilag három nap alatt beszedtük a fajokat, de ha valaki nagyon akarja, egy nap alatt le lehet rendezni őket. Maga a táj érdekes, de korántsem olyan változatos, mint ahogyan azt gondoltam előtte, különösen a nö-
vényvilágban csalódtam. A madarak nem okoztak nagy csalódást, kevés fajt láttunk, de azok legalább minőségiek voltak. Összességében azt lehet elmondani, hogy egy alkalommal megéri eljönni ide, de sokkal többször nem.

Meglátogatott helyek
1 - Acantilado de los Gigantes (Los Gigantes sziklafalak) Ezek a hatalmas sziklafalak Tenerife nyugati partja mentén helyezkednek el nagyjából középtájon a TF464-es út mellett. Észak felől érkezve még a település előtt kell leállni kiépített parkolóhelyekre, a hely egyértelmű lesz, mert már az útról meglátni a hatalmas meredek falakat. Egyedül itt láttunk két örvös papagájt, egyébként kimondottan e sziklafalak miatt jöttünk el ide.
2 - Amarilla Golf (Amarilla Golf & Country Club) Kevés hely van Tenerifén, ami igazán kedvez a partimadaraknak. Az egyik ilyen hely a déli részen lévő Amarilla Golf területén lévő golfpálya és azok kisebb tavai. A TF1-es autópályáról a TF65-ös útra kell lefordulni déli irányba, innen pedig rövid idő után el kell kanyarodni a település felé, a táblán külön jelzik a golfpályákat. Egészen a kikötőig célszerű menni, itt letéve a kocsit a part mentén haladva egyaránt rálátni a golfpályákra és az óceánra. A golfpályák kisebb tavai vonulási időben vonzzák a partimadarakat, láttak itt már cankópartfutót és amerikai pettyeslilét. Nos, mi nem találtuk meg ezeket a tavakat, csak néhány kisebb mélyedésre figyeltünk fel, melyben vizet egyáltalán nem észleltünk. A part mentén láttunk küszvágó csért, sárgalábú sirályokat és persze rengeteg kanári pityert.
3 - Betancuria (templom környéke) Hangulatos kis település Fuerteventura hegyeiben, mely a környező magaslatoknak köszönhetően kevésbé szeles. A hely igazi turistacentrum, a templom és közvetlen környékét keresik fel a látogatók. Antigua felől közelítettük meg a területet az F30-as úton haladva, mely rendkívül szűk, néhány helyen két autó el sem fér egymás mellett. Északról „beesve” azonnal szembeötlik a templom, valahol (ahol éppen hely van) itt kell lerakni az autót. A templom és közvetlen környéke a jó hely az afrikai kék cinege ultramarinus alfajára, a hely adja magát tele pálmafákkal és egyéb zöld növényekkel. Nekünk közvetlenül a templom mellett egy kis teázó? szélén jött be két példány telefonról lejátszott hangra reagálva. Egyébként itt kezdődik egy kis ösvény, mely nyugati irányba vezet le a patak mentén lévő „dzsungelbe”. A templom környékén olyan érdekesebb fajokkal találkoztunk, mint a kacagó gerle és a berki veréb. Déli irányba elhagyva a települést, felkapaszkodva egy emelkedőn jobb oldalt lesz egy parkoló, mely helyről tökéletes rálátás nyílik a Tony Clark féle könyvben (Field Guide to the Birsd of the Atlantic Islands) is szereplő Embalse de las Penitas édesvízű tóra. Ami a túra egyik legnagyobb élménye volt. Kiszállva az autóból egyből megrohamoztak az itt élő berber csíkosmókusok, természetesen ételért kunyeráltak. A kis állatokat kézből lehet etetni,
mindenféle szívbaj nélkül másznak fel az emberre. Ezen a helyen nagyon közelről láttunk berki verebet, rengeteg kanári pityert és egy hollót.
4 - Buenavista del Norte (Punta de Teno) Az egyik (ha nem a legjobban) legfelkapottabb tengeri madaras hely Tenerifén ez az északnyugati csücsökben elhelyezkedő pont. Buenavista del Norte az utolsó település, mely felől meg lehet közelíteni. Nyugati irányba kell tartani folyamatosan, ki a településről, egészen addig, amíg több, különböző nyelven kiírt táblákkal találja magát szembe az ember. Csak saját felelősséggel lehet végigautózni ezen a szakaszon, nem véletlenül, ugyanis a meredek sziklafalakról folyamatos a kőomlás (persze nagy pech kell, hogy pont eltalálja az embert). A betonutat végig kell követni egészen addig, amíg az ember el nem éri a világítótornyot. A szélvédett öbölben rengeteg turista van napközben. A trip riportok szerint a világítótorony jobb oldaláról kell nézni a tengeri madarakat, mi azonban a bal oldalon találtunk egy szélvédettebb részt (maga a torony és közvetlen környéke egyébiránt le van zárva). A hely ígéretes, késő délután közelebb vannak a madarak, mint napközben. Kb. 300 mediterrán vészamadarat láttunk, ezen kívül azonban semmi érdemlegeset sem. A szakaszon egyébként több parkoló van kiépítve, ezeknél érdemes megállni. Az egyik parkolónál van egy magányos, nagyon jellegzetes alakú sziklafal. Erről a pontról lehet a legkönnyebben látni sivatagi sólymot, nekünk is bejött, de sokat kellett rá várni. További érdekesebb fajok: barnanyakú szirtifogoly, kucsmás poszáta, kanári pityer, afrikai kék cinege.
5 - Costa Calma (Istmo de la Pared) A galléros túzok egyik legtutibb helye Fuerteventurán, bár nem a legbiztosabb (ha jól vettem ki az La Oliva térsége, ahová mi teleszkóp hiányában nem mentünk el). A déli részen található, az FV2-es útról kell lekanyarodni La Pared irányába. Kb. 2-3 kilométer után a bal oldalon lesz egy fehéres kis elhagyott épület, erre a földútra kell letérni. Fel a dombtetőre, majd az első kanyarnál balra. Ez az út nyílegyenesen halad nyugati irányba a szélerőműpark felé. Mi egy magaslaton álltunk meg, s a kocsi ablakából teleszkópoztunk, majd jártuk be gyalogosan a terület egy részét. Ígéretes hely, de háromszori próbálkozás után azt kellett megállapítanunk, hogy a bejárt és átnézett területen nagy valószínűséggel nem volt túzok. Ellenben láttunk futómadarakat, csíkos szikipacsirtákat, sivatagi őrgébicseket, feketehasú pusztaityúkokat és egy graelsii alfajhoz tartozó heringsirályt. A trip riportokban olvasott fajok szinte mindegyike bejött, kivéve a túzok, pedig a Birdquest-es csapatnak júliusban dürgött  Meg kell jegyezni, hogy az orkáni szélben szinte lehetetlen madarászni, ehhez párosul a tűző napsütés és helyenként a por.
6 - Erjos (babérerdők) Az itteni babérerdőkről hasznos térkép a következő: http://www.birdforum.net/opus/Image:Map_erjos.jpg#filelink. A település Tenerife nyugati szélén a TF82-es út mentén található. Mi Erjos település déli részétől gyalogoltunk be a kacskaringós úton, az autót a bemenő földút szélén hagytuk rögvest. A rádióadókig gyalogolva
bejött a kanári királyka, az egerészölyv, a karvaly, a kanári csilpcsalpfüzike, a vörösbegy és egy alkalommal a szürkefarkú babérgalamb (melyet itt ritkán látnak). A fő célfaj a szürkefejű babérgalamb, melyet mi a rádióadók mellett lévő meredekebb (de nem sziklás) tisztáson figyeltünk meg több alkalommal, első alkalommal csak ki kellett nézni, és már be is jött a madár. Néhány percenként meg lehet figyelni, elsősorban a párosával átrepülő madarakat. Láttunk itt még kucsmás poszátát, szintén nem gyakran figyelik meg. Gond akkor lehet a madarászattal, ha tartósan leereszkedik a sűrű felhő, ekkor ugyanis nem látni szinte semerre sem, az általános tapasztalat azonban az, hogy gyorsan felszállnak ezek a fellegek. A babérerdő kihagyhatatlan élmény (nyugati irányba kell továbbmenni), igazi esőerdei hangulatot áraszt. Edei pintyek, kék cinegék és két erdei szalonka fordultak elő bennük, mint érdekesebb fajok.
7 - Las Mercedes (Liano de los Vienos) A túra vége felé látogattunk el ide, de a nagy szél, a hideg és a szemerkélő eső miatt csak rápillantottunk a területre. A szinte állandóan párás északnyugati csücsökben található Las Mercedes-től keletre, megtalálni nem olyan egyszerű, mert nem messze túle van egy sokkal jobban kiépített parkoló. Mindensetre a TF12-es úton van, a településtől ez lesz az első nagyobb beálló, a területet egyébként tábla jelzi. Kanári királyka érdemes említést.
8 - Las Salinas (Barranco de la Torre) Az egyik legfelkapottabb hely Fuerteventurán gazdag madárvilága miatt, ráadásul a fajok könnyedén hozhatók. A sziget délkeleti részén fekszik Las Salinas városától délre. Az FV2-es úton kell tartani a település irányába, a barranco megközelíté-
sére több opciót írnak a trip riportok (odafelé menet egyébként kocsival áthalad az ember a barranco vagy másnéven vádi felett). Mi Las Salinas felől közelítettük meg, az FV2-es úton haladva lesz a település felé egy éles balkanyar észak felé, közvetlenül ezután kell lefordulni az óceán irányába. Az út visz magától, eleinte beton, majd földút, folyamatosan halad a part mentén, míg végül bekanyarodik a barrancoba (a part mentén megy tovább az út, de ez a kanyar adni fogja magát). Egy darabig kocsikázni kell befelé, mígnem lesz egy tájékoztató tábla a védett területről (innen egyébként a földút felkanyarodik néhány tanyaszerű házhoz, egyes trip riportok hamis kutyákról írnak, ezért is másfelől közelítik meg a területet). A barrancoba mi jó egy kilométert gyalogoltunk be, ezalatt az érdekesebb fajok közül láttunk négy kanári csukot, két dögkeselyűt (fészküket is valószínűleg megtaláltuk a sziklafalon), kb. 100 trombitás sivatagipintyet és néhány törpeposzátát.
9 - Los Realejos (Mirador de la Grimona) A TF5-ös úton nyugati irányba autózva a harmadik nagyon rövid alagút után kell kb. 50 méterre megállni egy három férőhelyes parkolóba. Onnen kell szkennelni a meredek sziklafalat, melynél néhány percenként látni lehet a szürkefarkú babérgalambokat, sok esetben a száraz faágakra ülnek ki, így jól lehet őket teleszkópozni. Láttunk még szirti galambot, vörös vércsét és sok kanárit, az óceánon pedig néhány mediter-
rán vészmadár vadászott.
10 - Los Silos (tavak) Tenerife északnyugati részén található Los Silos település a TF42-es úton. A tavak a nyugati részen vannak, nagyjából a település legvégén kell elfordulni a tengerpart felé (sajnos pontosabb helyleírást nem készítettem). Hatalmas banánültetvények terülnek itt el, ezek között építették ki a jellemzően téglalap, kör vagy ellipszis alakú, partmenti növényzettől teljesen mentes öntözőtavakat. Olyan helyi ritkaságok lelhetők itt fel , mint a szárcsa, a vízityúk és a kis kócsag, az ültetvények melletti bokrosokban pedig kucsmás poszátákat és kanári pityereket észleltünk.
11 - Parque Nacional del Teide (Pico del Teide) TF21-es út melletti hatalmas terület, konkrétan a Teide hatalmas kalderája, fennsíkja. Bokorszerű növények, vulkáni tufák jellemzik, kevés madárral. Amit láttunk elsősorban kanári pityerek és néhány helyen kanári füzikék. A Teide tetejére (Pico del Teide) felvonóval lehet feljutni, egészen 3555 méterig. A csúcs 3707 méter, ide fel lehet sétálni, de csak ha időben megy fel az ember, ugyanis minket már azért nem engedtek fel, mert lefelé nem értük volna el az utolsó járatot (ami kb. 17:00-kor indul). Ennek ellenére nagy élmény volt a füstölgő vulkán és a pazar panoráma.
12 - Playa de las Americas (Colon kikötő) Az egyik, ha nem a legfelkapottab turistacentrum a délnyugati parton. A TF1-es autópályán kell megközelíteni, onnan a 74-es lejárónál kell lejönni. Colon kikötőjét tábla jelzi, eleinte észak felé kell haladni, majd ott kell lekanyarodni, ahol a tábla jelzi a területet. Parkolni kint lehetetlen, a kikötőben viszont lehet nem is olyan drágán, egy órára kb. 0,7 euróért. A delfinnéző túrán kimentünk az óceánra, ahol rengeteg mediterrán vészmadárral és sárgalábú sirállyal találkoztunk, ezeket a partról is könnyű megfigyelni.
13 - Puerto de la Cruz (belterület, Playa de Martiánez) Ebben a városban volt a szállásunk, északon található, a TF5-ös autópályáról kell lekanyarodni a TF31-es úton, több lejárat is van. A parton figyeltünk meg egy sivatagi sólymot, ez volt a legérdekesebb fajunk itt. Emellett az óceán fölött mediterrán vészmadarak vadásztak, a strand területén pedig berki verebek kerültek elő. A városban rengeteg kanárit, balkáni gerlét, parlagi galambot észleltünk, de láttunk afrikai kék cinegét is. Az egyik éjszaka szállásunk fölött erdei fülesbagoly repült át.
14 - Punta de la Rasca (Roquito del Fraile) Amarilla golf mellett a másik felkapott vizes élőhely, nekünk sajnos ezzel sem volt szerencsénk, már a megtalálása is problémát okozott. Délen található, a TF1-es autópályáról a TF66-os útra kell rátérni, itt kell haladni déli irányba. Las Galletas előtt kb. egy kilométerre lesz egy körforgalom, innen nyugati irányba kell letréni, egészen addig, amíg vége nincs az útnak. Ez egy labdarúgópálya széle lesz, ennek mentén el lehet menni autóval déli irányba, ami rávisz egy földútra. Ez a part mentén kanyarog össze-vissza, mi itt raktuk le az autót és gyalogoltunk végig a part menti ösvényen. Egy idő után muszáj közvetlenül a part mentén haladni, ugyanis egy hatalmas banánültetvény található itt. A-
mint ennek vége, elérjük a védett terület szélét. Habár rengeteg sárgalábú sirály repkedett itt, vizes élőhelyre mégsem bukkantunk. Láttunk sok kanári pityert, egyszínű sarlósfecskét, 1 öreg halászsast, 1 sivatagi őrgébicset, 1 hím törpeposzátát és 10 barnanyakú szirtifoglyot, 7-et egy csapatban.
15 - Santa Cruz (kikötő) Innen indult a kompunk Gran Canariára, illetve onnan Fuerteventurára, valamint ide kellett eljönnünk indulás előtt rendezni a jeggyel kapcsolatos hibánkat. A városba beérve ki van írva a kikötő, követni kell a táblákat. A Naviera Armas állomáshelye messziről is jól látható, nehéz eltéveszteni. A kikötő melletti utcasor fáin berki verebet és barátposzátát észleltünk.
16 - Santa Cruz (Tenerife)–Las Palmas (Gran Canaria)–Morro Jable (Fuerteventura) kompút (Atlanti-óceán) Amennyire áradoztak Vámosi Krisztiánék erről a kompútról, nekünk legalább ekkora volt a csalódás, és nem feltétlenül amiatt, hogy leborult az egyik teleszkóp. Nehéz olyan helyet találni a kompon, ahol ki lehetne védeni a nagy szelet és az állandó sós levegőt, a hullámok között mozgó tengeri madarakat pedig lehetetlen követni. Elsősorban az odaúton madarásztunk, kb. 50 mediterrán vészmadár mellett 15 szalagos szerecsenhojsza került elénk (utóbbiból visszafelé még egyet láttunk). Makronéziai vészmadárra még csak gyanús madár sem akadt, nemhogy 10  Atlanti pláne nem, hogy a viharfecskékről ne is beszéljünk  Persze elképzelhető, hogy csak mi fogtunk ki extrém viharos időszakot, de ezt nehéz elhinni.
17 - Santiago del Teide (Casas de Araza) Elsősorban tájképi szempontból éri meg végigmenni a TF436-os úton, mely Santiago del Teide-t köti össze Buenavista del Norte-val. Előbbi városból indulva az első magasabb pont a Casas de Araza, kiépített parkoló van, ahol kb. 5-6 személyautó fér el. Maga az út egyébként végig hihetetlenül keskeny, szerpentinekkel tagolt, több esetben két autó nem fér el egymás mellett (ennek ellenére találkoztunk egy busszal, mely az egyik kanyar 2-3-szori ipszilonozással vette be ). A környéken láttunk 1 tojó vagy fiatal törpeposzátát és 5 kucsmás poszátát, valamint sok kanárit.
18 - Teno Alto (Los Picones) Két alkalommal is eljöttünk ide köviverebezni, sikertelenül. Sajnos pontos helyleírásunk nem volt róla, így saját szakállunkra próbálkoztunk. A TF436-os útról kell lekanyarodni és végigmenni rajta egészen a településig. Hihetetlen, mekkora szél fogadott, jómagam ki sem szálltam az autóból. Az út keskeny, kőomlásos, elég kalandos rajta haladni. Az elején van egy piknikezőhely, Los Pedregales. Ezen a részen elsétáltunk egy betonúton déli irányba, ahol láttunk négy szürkefarkú babérgalambot.
19 - Vilaflor (Las Lajas piknikezőhely) Hangulatos kis piknikezőhely padokkal, asztalokkal, ivókutakkal a Teide kalderájának határán. Vilaflor településétől északra a TF21-esúton van ez a Las Lajas pihenőhely, egyértelmű, tábla jelzi, nem lehet eltéveszteni. Bárhol is álljon meg az ember, azonnal fel fognak tűnni a kékpintyek, kisebb energia befektetéssel pedig a kanári füzi-
kék, a nagy fakopáncsok, a kanári csilpcsalpfüzikék, az afrikai kék cinegék és a kanárik, nagyjából 2-3 perc szükséges a fajok „összevadászásához”. Rekkenő kánikulában voltunk ott, a madarakat érdemes a kutak körül keresni és fotózni  Láttunk gyűrűs kék pintyet és kanári csilpcsalpfüzikét, az egyik alkalommal éppen gyűrűztek a területen.
20 – Útközben Van néhány madár, melyet elsősorban az utak során a legkönnyebb látni, ilyen a sivatagi őrgébics, a vörös vércse és a sárgalábú sirály.

Fajlista

1. Mediterrán vészmadár (Calonectris diomedea borealis) 2,4,9,12,13,16
2. Szalagos szerecsenhojsza (Bulweria bulwerii) 16
3. Kis kócsag (Egretta garzetta) 10,13
4. Szürke gém (Ardea cinerea) 6,9
5. Dögkeselyű (Neophron percnopterus junoniae) 8
6. Halászsas (Pandion haliaetos) 14
7. Egerészölyv (Buteo buteo insularum) 3,4,5,6,8,11,17,20
8. Karvaly (Accipiter nisus granti) 6,13
9. Vörös vércse (Falco tinnunculus canariensis) 4,6,7,8,9,11,13,14,17,18,20
10. Sivatagi sólyom (Falco pelegrinoides) 4,10,13,20
11. Barnanyakú szirtifogoly (Alectoris barbara) 4,5,14,20
12. Vízityúk (Gallinula chloropus) 10
13. Szárcsa (Fulica atra) 10
14. Ugartyúk (Burhinus oedicnemus insularum) 5
15. Futómadár (Cursorius cursor) 5
16. Erdei szalonka (Scolopax rusticola) 6
17. Sárgalábú sirály (Larus michahellis atlantis) 4,7,9,10,12,13,20
18. Heringsirály (Larus fuscus graelsii) 5
19. Küszvágó csér (Sterna hirundo) 2,16
20. Feketehasú pusztaityúk (Pterocles orientalis) 5
21. Szirti galamb (Columba livia) 4,8,9,14
22. Szürkefejű babérgalamb (Columba bollii) 6
23. Szürkefarkú babérgalamb (Columba junoniae) 6,9,18
24. Balkáni gerle (Streptopelia decaocto) 3,6,13,20
25. Vadgerle (Streptopelia turtur) 6,9,13,18
26. Erdei fülesbagoly (Asio otus canariensis) 13
27. Egyszínű sarlósfecske (Apus unicolor) 1,3,4,6,7,9,10,11,12,13,14,17,18
28. Búbosbanka (Upupa epops) 3,5
29. Nagy fakopáncs (Dendrocopos major canariensis) 19
30. Csíkos szikipacsirta (Calandrella rufescens polatzeki) 5
31. Kanári pityer (Anthus berthelotii) 2,3,4,5,8,10,11,14
32. Hegyi billegető (Motacilla cinerea canariensis) 9,13
33. Vörösbegy (Erithacus rubecula superbus) 6
34. Kanári csuk (Saxicola dacotiae) 8
35. Fekete rigó (Turdus merula cabrerae) 6,13,14
36. Barátposzáta (Sylvia atricapilla) 10,15
37. Kucsmás poszáta (Sylvia melanocephala leocogastra) 6,17
38. Törpeposzáta (Sylvia cantillans orbitalis) 5,14,17
39. Kanári csilpcsalpfüzike (Phylloscopus teneriffae) 2,6,11,13,14,18,19
40. Kanári királyka (Regulus regulus teneriffae) 6,19
41. Afrikai kék cinege (Cyanistes ultramarinus teneriffae) 4,6,11,13,18,19
Afrikai kék cinege (Cyanistes ultramarinus degener) 3
42. Sivatagi őrgébics (Lanius meridionalis koenigi) 2,5,14,20
43. Holló (Corvus corax) 3,5,17
44. Berki veréb (Passer hispaniolensis) 3,8,13,15
45. Erdei pinty (Fringilla coelebs canariensis) 6
46. Kék pinty (Fringilla teydea) 19
47. Kenderike (Carduelis cannabina meadewaldoi) 8
48. Kanári (Serinus canaria) 2,6,10,13,14,18,19
49. Trombitás sivatagipinty (Bucanetes githagineus) 8
+ Parlagi galamb (Columba livia forma domestica) 6,8,9,13,15,18,20
+ Kacagó gerle (Streptopelia roseogrisea) 3
+ Örvös papagáj (Psittacula krameri) 1

 
Megkereshető személyek:
Nagy Gergő Gábor: ,
Németh Ferenc: ,

Erjos, babérgalamb élőhely - Európa / Spanyolország

kilátás a Teidéről - Európa / Spanyolország

úton a Teide felé - Európa / Spanyolország

Teide - Európa / Spanyolország

Erjos, ösvény a köderdőben - Európa / Spanyolország

éjszakázóhelyünk Costa Calmán - Európa / Spanyolország

Costa Calma, napkelte - Európa / Spanyolország

Costa Calma - Európa / Spanyolország

Gergő és a mókusok - Európa / Spanyolország
Fórum
Sajtófigyelő
Tyto alba aliensis....ez aztán a hír! :) ...
2019.11.19. 20:14 - Szalai Kornél
Magyarországi terepi hírek
Sziasztok! Az elmúlt négy évhez hasonlóan szeretnénk egy...
2019.11.19. 20:13 - Tar János
Apróhirdetések
A Kowa spektív eladva.
2019.11.19. 10:27 - Horváth László
Szavazás
Jelenleg nincs érvényes szavazási lehetőség Tovább »
Hírek, felhívások
Madaras pólók, bögrék, karácsonyi üdvözlőlapok a Tatai Vadlúd Sokadalmon
2019.11.14.
Sziasztok! Kint leszek a Tatai Vadlúd Sokadalmon és viszek a saját illusztrációimmal ellátott... Tovább »
Beszámolók
Nyugat-Szahara, Délnyugat-Marokkó
2019.11.18.
Résztvevők: Molnár Márton, Nagy Miklós, Szilágyi Attila, Veszelinov Ottó Nyugat-Szaharában több... Tovább »
Galériák
Kakukk
Cuculus canorus
2019. szeptember 8.
 
Mezei veréb
Passer montanus

 
Szavannasas
Aquila rapax
2018. augusztus 5.
 
PKMK
 
© 2010 www.birding.hu Pest Környéki Madarász Kör
FőoldalInfóMegfigyelésekGalériákFajlistákMME NomenclatorRegisztráció