PKMK
Feltöltött képek száma: 74955   Megfigyelési adatok száma: 254347
   
E-mail cím:
Jelszó:
Beszámolók
Horvátország-Paklenica Nemzeti Park Megosztom Facebookon
2005.03.30. 14:49 Pánya Csaba

Horvátország- Paklenica Nemzeti Park
2005. március. 26-28.

Résztvevők: Priksz Erika, Futó Róbert, Pánya Csaba

Rövid utazásunk alatt felkerestük a Velebit-hegységben található Paklenica Nemzeti Parkot, ahová elsősorban túrázni indultunk, de a lenyűgöző sziklafalak és vízesések mellett azért számos madarászélménnyel is gazdagodtunk. Madarászat szempontjából talán túlságosan korán érkeztünk, a téli vendégek zöme már továbbállt, a fészkelő fajok pedig még nem érkeztek meg. Ennek ellenére sikerült megfigyelni néhány a Parkban előforduló jellegzetes fajt ( kék kövirigó, bajszos sármány, kövi csuszka, sövénysármány, kígyászölyv)és a tengeröbölben is tartózkodott még néhány téli vendég ( északi, sarki búvár, füles vöcsök). Örömmel fogadtuk a Magyarországra még meg nem érkezett vonuló fajokat (hamvas rétihéja, feketenyakú vöcsök, füsti, molnárfecske).
Sajnos az időjárás sem volt kegyes hozzánk, mindhárom nap változó intenzitással esett az eső.
Az út alatt 71 fajt figyeltünk meg.


Érdekesebb fajok: északi búvár, sarki búvár, füles vöcsök, örvös bukó, hamvas rétihéja, kígyászölyv, vándorsólyom, daru, kenti csér, füleskuvik, szirti galamb, szirti fecske, kucsmás poszáta, kék kövirigó, kövi csuszka, sövénysármány, bajszossármány

1. nap.
Budapest- Letenye-Zágráb-Maslenica-Seline (kb.600 km)
Mala Paklenica - szurdok

Szinte végi autópályán tudtunk menni, igaz kicsit borsos áron (129 Kuna), így kb. 6 óra alatt leértünk a tengerpartra, ahol Selineben találtunk egy kiadó szobát a tengerparton. Gyors alkudozás után a teraszról végigpásztázva a tengert sarki és északi búvárokat láttunk és két füles vöcsök borzolta a kedélyeket.
A délutánt a Mala Paklenica szurdokban töltöttük. A két híres szurdokvölgy közül ez a kisebbik, szabadon és ingyen látogatható. Mivel nincs kiépítve, nehezen járható és a sziklamászók sem mászhatnak itt, ezért talán az élővilág is háborítatlanabb. Rögtön a szurdok kezdetén szirtifecskéket láttunk, majd beérve az óriási sziklafalak közé meghallottuk az éneklő kék kövirigókat és kövi csuszkákat amiket később meg is figyeltünk. Mindenfelé szirti galambok röpködtek. Félháznyi sziklákon kapaszkodva felfelé füleskuvikokat hallottunk. A törmeléklejttőkön számos bajszossármány szólt.
A szurdok felső részén foltos szalamandrát találtunk, majd egy vadászgató vándorsólymot láttunk. Aztán elkezdett szakadni az eső, így vissza kellet fordulnunk. Visszafelé még több helyen láttunk kövicsuszkákat és kék kövirigókat.

2 nap.
tengerpart, Velika Paklenica- szurdok

Korán reggel szétnéztünk a tengerparton. Furcsa látvány volt a tenger felett repülő kanalasgém és a hangosan krúgató darucsapat. Tucatnyi északi búvár halászott az öbölben kiegészülve egy nászruhás örvös bukó párral és két sarki búvárral. A hegyek fölött kígyászölyv körözött. Sok helyről hallottunk nyaktekercset, de látni csak egyet sikerült. A bokrosokban még gyenge volt a mozgás, csak egy erőtlen kucsmás poszáta éneket hallottunk. A szálásra visszatérve a teraszunkról egy kenti csért nézhettünk pár percig, ahogy pont előttünk vadászott, nem is eredménytelenül.
Rövid kocsikázás után Starigradba értünk, ami a Velika Paklenica bejáratánál fekszik.
A belépőjegy megvásárlása után (30Kn/1 nap/ fő) még 2 km-t kocsikáztunk a szurdokig a Paklenica-patak mentén épített szerpentinen, egy szép fenyvesben. Útközben egy hamvas rétihéja tojót és 2 kígyászölyv nászrepülését láthattuk, az egyik csőrében egy kígyóval. A parkoló közvetlen a szurdok impozáns sziklái alatt található. A sziklamászók 20-30 m komoly túra megtétele után már mászhatják is a 4-8 fokozatú falakat. A portál sziklafalai 200-300 méter magasak, a ragadozók csak kicsiny pontoknak látszottak, amint fölöttünk köröztek ( Vörös vércse, Barna rétihéja). Kiépített ösvényen, egyre emelkedve vezetett az út a patak hatalmas sziklái és zúgói közt. Több helyen hallottunk kövi csuszkát, a bajszossármány, a hegyi billegető és a kék kövirigó pedig kifejezetten gyakoriak, bár a rengeteg szikla között nehéz volt kiszúrni őket.
A szurdok fentebb kinyílik és az út óriási szilatömegek között halad. A legnagyobb közöttük az Anica kuk (712m) amelynek nagyhírű sziklamászó útvonalai vannak, közülük a „ Black magic woman és a The show must go on” nevű ragadta meg fantáziánkat, amelyek 350- 400m magasak. A mászókat csak spektívvel lehet kiszúrni az irdatlan falon. A szirti galambok nagyobb csapatait és szirti fecskéket láttunk itt. A szirtek tetején két zergét is megfigyeltünk.
Az ösvény később megszelídül, először bokorerdőben, majd öreg bükkösben halad. A táj szinte kilométerenként változik, érdekes szilaalakzatokkal és növényvilággal (szártalan kankalin, sáfrányok, hóvirág, hangafélék). Sajnos ismét elkezdett szakadni az eső így a Paklenica turistaháztól visszafordultunk.
A naplementét ismét a teraszunkról nézhettük és az öbölben vadászó öt kenti csér emléke már homályos az elfogyasztott pár üveg jó hazai bornak köszönhetően.

3.nap
Hazafelé: Seline-Jasenice-Gracac-Plitvicei-tavak- Karlovac-Zágráb-Budapest (kb.600km)

Kora reggel még kiegészítettük a fajlistánkat néhány sövénysármánnyal, sordéllyal és hazaindultunk. Az út legeleje még építés alatt állt, de a sok zötykölődést feledtette a vadonatúj szerpentin, ami a Velebit déli részén vág keresztül. Az útról óriási távolságok láthatók be. A mészkőből álló hegytömegek változatos sziklaalakzatai feledtették a mediterrán táj kopárságát. A Plitvicéig vezető út is elég változatos, a karsztra jellemző hatalmas víznyelők és szelídebb mészkőhegyek jellemzik a tájat, itt már erdők vidítják a hazai erdőkhöz szokott szemet.
A Plitvicei-tavak környékén ismét szakadó eső várt. Rövid sétát tettünk a tavaknál, de hosszabbat nem is tudtunk volna, mert a kiépített pallók víz alatt voltak. Örvendeztünk is, hogy sikerült belógnunk az erdőn keresztül, így megúsztuk jó drága belépőt (50Kn/fő). Pár közönségesebb erdei fajt láttunk itt (csuszka, cinegék).

A Horvátországban megfigyelt fajok listája:
2005. március. 26-28.

Északi búvár
Sarki búvár
Füles vöcsök
Feketenyakú vöcsök
Kis vöcsök
Búbos vöcsök
Kárókatona
Nagy kócsag
Szürke gém
Kanalasgém
Bütykös hattyú
Tőkés réce
Böjti réce
Fütyülő réce
Barát réce
Kerce réce
Örvös bukó
Barna rétihéja
Hamvas rétihéja
Egerészölyv
Kígyászölyv
Karvaly
Vörös vércse
Vándorsólyom
Fácán
Szárcsa
Daru
Dankasirály
Sárgalábú sirály
Kenti csér
Szirti galamb
Parlagi galamb
Örvös galamb
Balkáni gerle
Füleskuvik
Nyaktekercs
Nagy fakopáncs
Búbos pacsirta
Szirtifecske
Füsti fecske
Molnárfecske
Barázdabillegető
Hegyi billegető
Vörösbegy
Házi rozsdafarkú
Hantmadár
Cigány csuk
Kék kövirigó
Fekete rigó
Barátposzáta
Kucsmás poszáta
Csilpcsalp füzike
Sárgafejű királyka
Széncinege
Kékcinege
Barát cinege
Kövi csuszka
Csuszka
Szarka
Szajkó
Vetési varjú
Dolmányos varjú
Holló
Seregély
Házi veréb
Mezei veréb
Erdei pinty
Kenderike
Tengelic
Zöldike
Csicsörke
Sövénysármány
Bajszos sármány
Sordély






Fórum
GYIK / FAQ
A Beszámolók menüpont alatt találhatjátok az idei...
Tegnap, 23:49 - Dr. Hadarics Tibor
A WP és a világ terepmadarász hírei
Albánia első törpesármánya...kis magyar közreműködéssel: ...
2019.10.10. 21:46 - Szalai Kornél
Kárpát-medencei terepi hírek
Október 1-én volt egy erdei sármány nagyon közel a...
2019.10.06. 21:48 - Molnár Márton
Szavazás
Jelenleg nincs érvényes szavazási lehetőség Tovább »
Hírek, felhívások
AZ ÉLŐHELY-HASZNÁLAT TÉR-, ÉS IDŐ-MINTÁZATAI
2019.09.24.
Tisztelt Természetvédő Kollégák, Kedves Barátaink! A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a VIII.... Tovább »
Beszámolók
XIX. Terepmadarász Találkozó (Fertő)
Tegnap
Sziasztok! Végre összeállítottam a 2019. szeptember 7–8-án a Fertő tónál... Tovább »
Galériák
-

2019. október 13.
 
Fehér gólya
Ciconia ciconia

 
Kabasólyom
Falco subbuteo
2019. október 12.
 
PKMK
 
© 2010 www.birding.hu Pest Környéki Madarász Kör
FőoldalInfóMegfigyelésekGalériákFajlistákMME NomenclatorRegisztráció