PKMK
Feltöltött képek száma: 74662   Megfigyelési adatok száma: 253179
   
E-mail cím:
Jelszó:
Beszámolók
Észak-kelet Görögország Megosztom Facebookon
2005.08.15. 11:21 Gál Szabolcs

Tanulmányút Észak-kelet Görögországban 2005 július

Résztvevők: Cser Szilárd, Faragó Ádám, Gál Szabolcs, dr. Tokody Béla
Írta:Gál Szabolcs

Az út…

2005. július 1.-én indultunk reggel 6 órakor Zalaegerszegről egy szervezett buszos turnéval. Kedélyeinket borzolandó Tokody Béla bajtársunk Baján szállt fel a járműre, innen volt teljes a csapat, készen álltunk mindenre! Végül Röszkénél hagytuk el az országot, majd összességében 28 óra elteltével (dugók Belgrádnál és Nisen, 4 órás határvárakozás a bolgároknál) átléptük hellén föld kies határait. Eztán már csak 2 órát utaztunk a többi buszlakóval, ugyanis mi csak Theszalonikiig mentünk, itt tudtunk autóbérlést intézni.

Közlekedés

„Teamünk” az út folyamán a Theszaloniki Makedónia reptéren bérelt Ford Focussal közlekedett. A görög kocsibérléssel kapcsolatban a belföldi utazási irodák és a külföld kommunikációjáról igen sok rossz tapasztalatunk gyűlt össze, többek közt az esetleges károkra blokkolt pénz nagyságával és időtartamával kapcsolatban (erről ha infó kell majd személyesen vagy telefonon-sok k.anyátokkal teletűzdelt tanmese a gazdasági haszonszerzés polgárokra rótt árnyoldalairól). Maga az autó amit kaptunk tökéletes madarász járgány lett volna, ha egy kisebb vízisikló legalább elfér alatta. A görögök jobbára vadállat módjára szeretnek menni, nem kultiválják az úton csordogálva, a tájat lesve andalgó, madarakat kereső „tvicsereket”, leginkább ledudálnak, vagy elhúznak melletted akár biztonságos akár nem. A sebesség korlátozások ahogy észrevettük a mieinkhez hasonlóak. Viszont az úthálózatra egy rossz szavunk nem lehet, a nagyobb távolságokat szinte mindig tökéletes állapotú autópályákon tehettük meg. Ha sürgős tankolásra van az embernek szüksége, ne legyen elanyátlanodva mert kb. minden településen 2 benzinkút van (már a kissebbeken), ennek ellenére az autópálya mentén nem emlékszem túl sokra. Ha valakit elengedsz a roadon ne nagyon számíts vehemens integetésre, vagy köszönő villogásra, ellenben neked sem kell fárasztó kézmozdulatokat tenned a másik autós felé, ez egyszerűen arra nem szokás.

Szállások

Ágyban, párnák közt valódi fedél alatt a hétből három éjszakát töltöttünk (ez persze előzetes terveinkhez képest luxus). Mindjárt az első este (a meglepően kellemetlen időjárás miatt) egy Asprováltai Camping egyik kiszuperált barakkjának kettő 2-2 ágyas szobájában. Ez a móka 10 euróba került fejenként. Legdrágább (és persze legjobb) szállásunk Dadiánál volt. Itt alapvetően a keselyűs life programra épül az élet (képek, filmek, bemutatók, pólók stb.). Az itteni hotelben (ami egyébként remek kiindulópont az etetőhely felé) egy négyágyas tökéletesen tip-top, külön fürdős szobában aludtunk 2 éjszakát, 14 euró/éj/fős árfekvésben. A többi napunk Campingekbe telt. Az itteni viszonylag jó állapotú kempingek átlagosan 7eurót taksálnak egy éjszakára, de egy elég lerobbant Keramoti Campingben 5 euróból úsztuk meg a dolgot (igaz itt találkoztunk mint egyetlen lehetőség a pottyantós vécé rémével). Jól esett, hogy távozáskor mindig annyit kértek mint amit az elején mondtak, ugyanis jó 3 horvát út után megtudtuk, hogy ez nem minden szegleten van így (a bűvös üdülési illeték ködös legendája).

Időjárás

Röviden az ember rothasztó melegre, szikkadt füvekre és égető mindig látszó napra számit. Na ez csupán az utolsó napokra (kb. 6-tól) volt jellemző. Megérkezésünk napján elébb csak felhős volt az idő kellemes hőmérsékletekkel, majd estére viharos széllel és hideggel záporok jöttek észak felől. Az ezutáni napokon kellemes melegek voltak, enyhe szél fújdogált, 4.-én egész nap felhős idő volt, estére pedig meg-megérkeztek a záporok, néha (pl. Porto Lagosnál) viharos széllel. Mint említettem a végére azért rendesen kánikula volt és az enyhet adó szellő is jobbára megállt. A tengert végig kellemesnek értékeltük.

2005.július 1. Theszaloniki-Asproválta

Az első jobb fajokat már a kocsira várva a Makedonia reptéren láttuk. A rengeteg sarlósfecske (Apus apus) mellett feltűnt 3 halvány sarlósfecske (Apus pallidus) (a terminál vaszerkezetén fészkeltek), 5 havasi sarlósfecske (Apus melba) és nem messze egy pusztai ölyv (Buteo rufinus) is felkörözött. Az autó megérkezte után Theszaloniki Panorámán (a hegyeken keresztül) indultunk a Chalkidiki félsziget mögötti süllyedék két tavához (Koronia és Volvi tó). Út közben egy bányánál déli hantmadarat (Oenanthe hispanica) láttunk, a Koronia tóra néző oldalban pedig sövénysármány (Emberiza cirlus) énekelt. Az út Agias Vassiliosnál ért ki, innen földúton közelítettük a már említett tavat. A partjára nem tudtunk kimenni, de nem is volt értelme a nádas miatt, viszont jó kilátást nyújtott a tó délnyugati alacsony vizű, nádszigetes részére néhány szemét (sitt) halom. A környéken és a földút mentén nagyobb verébcsapatok mozogtak, sok berki verébbel (Passer hispaniolensis), kucsmás sármányt (Emberiza melanocerphala), a levegőben pusztai ölyvet (B. rufinus), vagy 10 halvány sarlósfecskét (A. pallidus) és 1-2 vörhenyes fecskét (Hirundo daurica) is láttunk. A tavon nagyon szép mozgás fogadott, jó 200 gólyatöcs (Himantopus himantopus), gulipánok (Recurvirostra avosetta), 15 bütykös ásólúd (Tadorna tadorna) és az áhított fajok, 150 rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus), köztük 1 ad borzas gödény (P. crispus) és 40 flamingó (Phoenicopterus ruber) egy csapatban a nádas szélén (bár viszonylag messze. Érdekes volt még hogy Ag. Vassiliosban legalább 5pár fehér gólya (Ciconia ciconia) fészkelt viszonylag sűrűn (berki verebekkel (P. hispaniolensis) társbérletben).
Innen a Koronia tó déli partján haladtunk, majd Langadikánál északnak fordultunk, átmentünk a két nagy tó közötti síkon, majd a süllyedék északi főútján haladtunk tovább. Ezen az út szakaszon láttunk vagy 4-5 szalakótát (Coracias garrulus), illetve megálltunk Profitis előtti útszéli sziklaromoknál. Itt a környék bozótosokból és ültetvényekből állt. Szép számmal mozogtak búbos pacsirták (Galerida cristata), hantmadarak (Oenanthe oenanthe), itt láttuk az első halvány gezéket (Hippolais pallida) és vörösfejű gébicset (Lanius senator). Utunk egyetlen görög teknőse (Testudo ) a romok mellett sétált, persze jó fotóalany volt.
Az út amire rátértünk a Volvi tó északi partja mentén haladt vagy 30 km-en át. Ezen a tavon nem találtunk sekélyesebb részt, nagy nyíltvízű tengerszem volt, a partja kavicsos, mellette gabonaföldek, nádasok, tamariska és macchia bozótok. Az első helyen ahol tudtunk (és az egyre romló idő is engedte) megálltunk és sétáltunk egy jó fél órát Megali Volvi közelében. A vízen kevés madár volt (csak feljebb láttunk 6 borzas gödényt (P. crispus)), búbos vöcskök (P. cristatus) 100, szárcsák (Fulica atra)-kevés, vízityúk (G. chloropus) 3, és 3 kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus). A parton nagy csapat csóka (Corvus monedula) mozgott, berki poszátákat (Cettia cetti) figyelhettünk és hallhattunk a bozótosban és itt láttuk utunk egyetlen sziki pacsirtáját (Calandrella brachydactyla) egy vetés szélén.
Este egy Aspróválta utáni kempingben szálltunk meg (ha a térképen nézi az ember azt hinné, hogy a város közepén van, de ennek ellenére a vége előtt nem sokkal található).

2005.július 3. Olimbiada-Athos-Keramoti

Chalkidiki

A félsziget észak-keleti partvonalán mozogtunk délelőtt Aspróvaltától az Athos félszigetelejéig (Ouranópoli település). A területen jellemzőek a magas hegyek (közel a parthoz 500-900m-es csúcsok), a meredek tengerpartok, és a hegyeken a jobbára erdősült oldalak (tölgyek, fekete és pínea fenyők), csak kevés a mára mindenfele a Földközi tenger mentén jellemző bozótos (inkább csak a települések tőszomszédságában). Hosszasabban Stragiránál madarásztunk a félszigeten, a tengertől beljebb egy kiszáradt kavicsos folyómederrel (itt kis lile (Charadrius dubius) fészkelt) felosztott ligetes helyen. Sok volt a berki veréb (P. hispaniolensis), a halvány geze (H. pallida), a csóka (C. monedula), láttunk 1 vörösfejű gébics (L. senator) családot, sövénysármányokat (E. cirlus) (1 fészket a tengerparton találtunk 3 fiókával Stratóninál). Szintén Stargira közelében egy tengerparti várromon kék kövirigó (Monticola solitarius) tojó került a szemünk elé. Eztán az Athos (a szerzetesek lezárt félszigete) kezdetéig mentünkl, Ouranopoliig. A településeken sokfele volt vörhenyes fecske (H. daurica)-Olimbiada, Stragira, Ouranopouli, már említett berki veréb (P. hispaniolensis), Ouranópolinál Havasi sarlósfecskék (A. melba) cikáztak a levegőben. A tengeren mindenfele sok Sárgalábú sirállyal (Larus michachellis) találkoztunk, kiemelkedő számban az Amoliani szigeten és környékén voltak (500pd.). Az Olimbiadától látható Kafkanas szigeten vagy 250 üstökös kárókatona (Phalacrocorax aristotelis) örvendeztetett meg minket, a faj 2 egyedével Stragiránál is találkoztunk egy parti sziklán. Megemlítendő még az Olimbiadai strandon egy 120-as Szerecsensirály (Larus melanocephalus) csapat, és az Amoliani szigetnél 1 kacagó csér (Gelochelidon nilotica).
A kempingbe körülbelül 11-kor érkeztünk vissza. Ezután egy tengeri fürdőzés és némi pakolás után új célunk felé vettük az irányt, a Nestos deltába.

Srymón delta

Asprovaltátol alig 20-25 km-re letértünk a főútról, ugyanis egy kiterjedt lagúnavidéket láttunk a part felé. A Srymón deltába érdemes szintén benéznie annak aki erre jár, sok időbe nem kerül, a tavakat és a körülöttük lévő száraz, homokos („szavannás”) tájat a kocsi mellől egy jó állapotban lévő murvás földútról is át lehet nézni. A lagúnákon kis kócsagok (E. garzetta), sárgalábú sirályok (L. michachellis), széki lilék (Charadrius alexandrinus)- 3, mozogtak, 2 borzas gödényt (P. cripus) és 1 székicsért (Glareola pratincola) is megfigyeltünk. A száraz réteken sok volt a seregély (Sturnus vulgaris) 250, a házi és berki veréb (P. domesticus, P. hispaniolensis) 100, a búbos pacsirta (G. cristata), láttunk búbos bankát (Upupa epops) és a lagunák menti időszakosan vizes, szikfokos, kákás lapályokon kalandrapacsirták (Melanocorypha calandra)-6, repültek énekelve az égig (hangjuk a megtévesztésig hasonlít a mezei pacsirtáéra (A. arvensis)). A drótokon láttunk kis őrgébicset (L. minor) és mindenfele kucsmás sármányokat (E. melanocephala), melyekről kiderült, hogy a lapos mezőgazdasági területeket, folyódeltákat igencsak kultiválják.

Keramoti

Keramotiba roppant egyszerű eljutni, az A2-es autópályán Kavala után kell lefordulni, egyik irányba (északra) Makri Hori, délre Keramotit írják a táblák. A település a Nestos deltában a tengerparton fekszik, az errefele végig lagúnás homokos „beachen”. Átmenve a falun (a táblákat követve) sikerült igen olcsó (5 euró/fő/éj) és kissé lepukkant (ennek fokmérője a sokat szidott pottyantós wc) kempinget találni.

2005.07.04.Keramoti-Agias-Kosmas-Porto Lagos

Keramoti

Átvészelve az éjszakát hajnalban először a parton próbáltunk szerencsét, a kemping közvetlen közelében. A terület egy homokturzáson fekszik, sok a fekete fenyő és a tamariszkusz bozót, nádasok, néhol pázsitfűves nyílt homokgyepek. A területen rengeteg volt a Sárgalábú sirály (L. michachellis)~1000, voltak szerecsensirályok (L. melanocephalus) is, vagy 40 üstökös kárókatona (Ph. aristotelis) egy öbölben levő hordósoron (valószínüleg kagyló tenyésztést szolgálhatott). A fövenyen csigaforgatók (Haematopus ostralegus), a nyílt gyepen 2 ugartyúk (Burhinus oedicnemus), 1 kalandrapacsirta (M. calandra) és búbos banka (U. epops), a bokrosokban, fenyőkön mindenfele Halvány gezék (H. pallida) és Berki poszáták (C. cetti)-3éneklő.
Ezután indultunk a Nestos delta számunkra legnagyobb szenzációja felé, Tüskés bíbicet (Hoplopterus spinosus) nézni. Egy 1998-as tripből néztük ki a helyet ami most is jól működött. Ha kiérsz Keramotiból ballra le szinte azonnal indul egy földút ami pár 100 méter után átér egy sátortáboron (valójában „putritelepnek” mondható) és ezt elhagyva már az úttól jobbra egy sziksófűves, szemetes, pangóvízes területen lehet látni a delikvenseket. Itt sikerült nekünk is összefutni a faj 10 példányával, ebből 2 többször 5-10méteren belül ült, vagy repült el (innen vannak jól sikerült fotóim:)).

Agias Kosmas környéke

A pontos helymeghatározás azért nehézkes, mert nem áll tulajdonunkban egyetlen település határos térkép sem. Agias Kosmast meglepődve láttam, hogy az otthoni térképemen nem találom. Mindenestre mi jártunk egy ilyen nevű településen, ami lehet, hogy csupán Makrihori (ez már szerepel nagyobb térképeken is) egyik külterületi része (ezen térképes afférok miatt vettünk egy jó felbontású Trákia térképet pár euróért). Ezt az amúgy rendkívül sok fajt hozó helyet Toki és Szilárd bökték ki a térképről (ezúton is hála nekik), ugyanis miután megvolt a bíbic, gondoltuk egy hegyesebb, bokrosabb, sziklásabb részt fogunk megnézni és nem bolygunk a végeláthatatlan kukoricaföldektől zöld Nesztoszban. Így Keramotiból egyenesen az autópálya felé tartva indultunk a hegyekhez, arra viszont nem rátérve Makrihori felé vettük az irányt. Az út az első vonulatnál felkapaszkodott pár 100 méterre, itt az első pihenőnél (ahonnan a hegyek felé láttunk) megálltunk. Alattunk mindenfele zárt bokrosok nyújtózkodtak, a közelünkbe (a vonulat csúcsa alatt) egy sziklás terület volt, a belátható csúcsok jobbára siváran, néhány leégett kopasz fával tarkítva álltak. A felhős idő ellenére jól mozogtak a ragadozók: darázsölyvek (Pernis apivorus), egerészölyvek (B. buteo), vörös vércsék (F. tinnunculus), 2 kabasólyom (Falco subbuteo), délben 1 világos és 1 sötét eleonóra sólyom (Falco eleonorae) és 1 hím kis héja (Accipiter brevipes) tette napfényessé az utunkat. A területen láttunk még a légtérben havasi sarlósfecskéket (A. melba), halvány sarlósfecskéket (A. pallidus) és vörhenyes fecskéket (H. daurica)-ezek a faluban is sokfele üldögéltek. A dróton szalakóták (C. garrulus) és Vadgerlék (Streptopelia turtur) ültek, a bokrosokban sok volt a széncinege (P. major), a sövénysármány (E. cirlus) és a bajszos poszáta (Sylvia cantillans), a pihenő fölötti sziklán rendszeresen mozgott 1 kövi csuszka (Sitta neumayer) és 1pár Déli hantmadár (Oenanthe hispanica).
Ezután tovább mentünk a hegyek felé, elhagytuk Agias Kosmas települést (a patakvölgyben az első kereszteződésnél jobbra van maga a falu), és egy szerpentinen haladtunk úgy 2-3km, majd a völgybe újra leérve álltunk meg, egy elkerített ház mellet a murvás út kezdetén. Itt láttunk nagyon szépen füstös cinegéket (Parus lugubris) 7 példányt, és még több sövénysármányt (Emberiza cirlus). A murvás úton továbbmenve értünk el egy nyílt alacsony facsoportokkal tarkított részt. Ezen a helyen figyeltük meg utunk egyedüli Álarcos gébicseit (Lanius nubicus), 1 párt. Valóban kevesebbet tartózkodtak a bokrok tetején, inkább az oldalsó ágakra ültek, a tojó sokszor beszállt a fákba, amúgy tökéletes élmény volt!
Visszamentünk dél körül Keramotiba, gyors elhatározástól vezényelve összepakoltunk és elindultunk Porto Lagos fele.

Porto lagos

Keramotitól roppant egyszerűen el lehet jutni az amúgy sem messze lévő Porto Lagosba. Ki kell menni az A2-es autópályára, Xanthi előtt rá kell menni a várost elkerülő gyűrűre, majd az E90-esre lekanyarodni és az ember ott is találja magát. A kemping amit a térképek jeleznek Fanarinál már ki van táblázva (beérsz a faluba, mész kb. 100-200m-t, ballra kanyarodsz, elhagysz egy kisboltot, ballról egy magánkempinget, aztán egy belső tó mellé érsz, jobbról lesz a kemping). A szállás nagyon jó, mellette a szép tengerpart, bár hétvége közeledtével borzalmas hangerővel ordít egy diszkó a szomszédban. Madarászat!

Sópárlók

Mielőtt beértünk a két tó közé egy furcsa, magyar szemnek halastórendszer szerű képződmény fogadott minket. Mondanom sem kell fajok reményében lehajtottunk ide egy búzatáblák alatti földúton. A kis kazetták persze alacsony vízállású sópárló parcellák voltak, viszonylag sok madárral. Legfőbb hogy itt tudtunk szépen közelről (10-15m, nagyon nyugisak) fotózni egy 230-as flamingó (Ph. ruber) csapatot. A területen érdekesebbek: Kanalasgém (P. leucorodia)-8, Gulipán (R. avosetta) 2, Gólyatöcs (H. himantopus) 6, Ugartyúk (B. oedicnemus) 1, Széki lile (Ch. alexandrinus) 35, Apró partfutó (C. minuta) 2, Kis csér (Sterna albifrons) 80, Kalandrapacsirta (M. calandra) 5, Kucsmás sármány (E. melanocephala) 1hím. Ezeken kívül sok sirály, cankó, gémek és kócsagok is voltak.

Fanari

Fanari után megnéztünk még egy-két belső tavat, de ezek általában üresek voltak. Láttunk így is 2 borzas gödényt (P. crispus), 1 kis kárókatonát (Ph. pygmeus), 2 csigaforgatót (H. ostralegus), a tengeren szerecsensirályokat (L. melanocephalus). Este a kempingben erdei fülesbagoly (Asio otus) és kuvik (Athene noctua) mozgott.

2005. július 5. Porto Lagos-Dadia

Porto Lagos

Fanarinál a kemping bokrai között a reggel viszonylag jó mozgást hozott (fülemüle (Luscinia megarynchos), bajszos poszáta (S. conspicillata), halvány geze (H. pallida), függőcinege (Remiz pendulinus)). Innen kiindulva a délelőtt folyamán kicsit visszamentünk nyugatra (max 10 km-t), megnéztük a gátról a Lagost. Viszonylag üres volt a víz, csak kis vöcskök (Tachybaptus ruficollis), búbos vöcskök (P. cristatus), tőkés récék (A. platyrynchos), barátrécék (Aythya ferina) Kárókatonák (Phalacrocorax carbo) 80, küszvágó csérek (Sterna hirundo) és kis csérek (S. albifrons) mozogtak, a partokon kis kócsagok (E. garzetta), csigaforgatók (H. ostralegus). Egy fekete fenyős (sajnos jelentékenyen teleszemetelt) ligeten átkelve kinéztünk a zátonyos, iszapos tengerre. Itt nagy pólingok (Numenius arquata) 6, csigaforgatók (H. ostralegus) 10, piroslábú cankók (Tringa totanus) 50, szerecsensirályok (L. melanocephalus) 8, sárgalábu sirályok (L. michachellis) mozogtak. A parti bozótosok nézegetése a szokott fajokon (halvány geze (H. pallida), erdei pinty (Fringilla coelebs) stb.) kívül semmit nem hozott. Utolsóként a területen egy út menti halastavas, nádas területet néztünk meg, ugyanis nagyon közel viszonylag sok borzas gödényt (P. crispus) láttunk úszkálni (a gyönyörködés és a fotózás magasztos cselekményei). Az említett pelikánból összességében egy 80-at láttunk, bár már csak 10 úszkált vagy állt lent. Rajtuk kívül láttunk itt lócsért (Sterna caspia), 2 kenti csért (Sterna sandwicensis), bakcsókat (Nyctycorax nycticorax), énekelt a nádasból a berki poszáta (C. cetti), a cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus) és a nádirigó (Acrocephalus aurundinaceus) is.
Dolgunk itteni végeztével mártózás és pihenés nélkül összecsomagoltuk a motyónkat és még 10 óra előtt nekiindultunk keletnek, hogy végre lássunk már keselyűket.

Dadia felé

Utunknak ekkor már előre is deklaráltan a barátkeselyű volt a címermadara, amit az ilyen élményre vágyó madarász, Európában leginkább a „Dadia Forest” vidékén szerezhet meg. Oda eljutni megint csak nem nehéz, az ember Porto Lagostól végig főutakon, autópályakon halad értelem szerint párhuzamosan a tengerparttal, majd északnak az Evros völgy szélén (51-es út). Az 51-esen magán egy bazi nagy, kilométerekről látható, természetesen barátkeselyűt ábrázoló tábla jelzi, hogy Dadia ballra, és itt már csak egyenesen, el sem lehet téveszteni! Nekünk persze sikerült, elsőre néhány kilométerrel túllőttük az elágazót, és Kornofoliánál fordultunk meg. Ez persze azért történt mert végre láttunk keselyűket! Már az úttól nyugatra befigyeltük az első barátkeselyűt (Aegypius monachus), eztán Kornofoliánál megállva egy új faj cigire újabb példányokat láttunk fakó keselyűkkel (Gyps fulvus), kígyászölyvekkel (C. gallicus) és fekete gólyákkal (Ciconia nigra) egy légtérben.

Dadia forest, 2005.07.05-07.

Ez az a hely, ahonnan nagyon nehéz csalódással távozni. Az Evrosz hegység ezen erdős vidéke valóban a ragadozók paradicsoma. Mindemelett sok erdei fajjal is találkozhatunk, ami Görögország tengerparti vidékein elég nehézkes. Az eget figyelni már a hotel mellett ülve is érdemes, innen is láttunk nem egyszer keselyűket. A háborítatlanságot egy uniós life pályázat biztosítja a madaraknak, 3 etetőhellyel (ebből a legjobb látogatható) és önkéntesekkel. A növényzet szinte mindenfele fekete fenyők rengetege, néhol (pl. a kilátónál) tölgyesek, olykor csupasz dolomit vidékek tárulnak elő, a hotel felett és az etetőhelyre vezető ösvény mentén is. Jó tanács, ha az ember Dadiába igyekszik, mindenképpen vigyen szúnyogriasztót, mert ezek a vérszívó kis dögök sosem képzelt mennyiségekben lepik el az utazókat!
Tehát az annyit említett etetőhely. A hoteltól felfelé egy műút vezet a csúcsra ahonnan elérhetjük a megfigyelő helyet, 6.-án reggel ezen másztunk fel. Ez sem túl meredek, vagy hosszú, de 7.-én már a valódi turistaúton mentünk fel ami egyrészt a fák között vezet, másrészt bár utolsó szakasza keményebb, jóval rövidebb is, talán háromnegyed óra alatt értünk fel. Maga a kilátó egy hagyományos madár megfigyelő fabódé padokkal, ablakokkal. Innen lehet rálátni a kb 300m-re lévő etetőre. Mint kiderült nagy szerencsénk volt 6.-án, mert frissen etettek így közel 100 (!) keselyű volt a területen, ebből 54 fakó keselyű (Gyps fulvus), 38 barátkeselyű (Aegypius monachus) és 10 dögkeselyű (Neophron percnopterus). Fantasztikus látvány volt! Az etetés frissességének jelentősége 7.-én látszott, amikor közel egyenlő arányban „csupán” 30-35 keselyű volt a placcon. Ezeken kívül az etetőhelynél mozogtak hollók (Corvus corax), búbos bankák (U. epops) és 1 pár vörösfejű gébics (L. senator). A vidéken a légtérben is végig nagy volt a mozgás. A jövő-menő dögevőkőn kívül láttunk fekete gólyákat (Ciconia nigra), békászó sasokat (Aquila pomarina), kígyászölyveket (Circaetus gallicus), pusztai ölyveket (B. rufinus) és világos színváltozatú törpesast (Hierraetus pennatus) is többször. A madármegfigyelő bódénál és a hotelnél is a vörhenyes fecskék (H. daurica) kisérték távcsövezésünket.
Az erdőkben reggelente jó mozgás fogadott, zöld küllők (Picus viridis), balkáni fakopáncsok (Dendrocopos major), sok kucsmás poszáta (Sylvia melanocephala), csilpcsalp füzike (Phylloscopus collybita), szürke légykapó (Muscicapa striata), cinegék (7.-én egy búbos cinegét (Parus cristatus) is hallottunk) és sövénysármányok (E. cirlus). Sajnos a több útleírásban is említett bonelli füzikét nem sikerült biztosan látnunk. A hotel környékén a ragadozókon kívül azért mást is lehetett látni, esténként lappantyúk (Caprimulgus europeus) mozogtak és füleskuvikok (Otus scops) füttyögtek, 7.-én pedig a sziklafalon láttam 1 hím déli hantmadarat (Oe. hispanica).
7.-én reggel még felmentünk az etetőhelyre, aztán összepakoltunk és elindultunk délnek, újra le a tengerre, elhagyva a félelmetes nagy keselyűk és szúnyoghadak földjét Dadia erdővidékét.

Evrosz delta, 2005.07.07.-08.

Alexandropouliban csak hosszas keresgélés után leltünk kempinget, pedig az a főút mentén van bent a városban (persze téképeink nem oda jelölték).
Az Evrosz delta egy madarász számára tényleg valóságos csoda, nagy vizes területek, zátonyos, fövenyes tengerpartok, néhol énekesezéshez alkalmas bozótok, és még így, a vonulási időtől messze is rengeteg madár. A madarászáshoz az első tipp, hogy szerezzen be mindenki egy nagyobb léptékű térképet (nekünk nagy segítséget nyújtott egy Keramotiban vásárolt Trákia térkép). Ha ilyen nem áll rendelkezésre, akkor egyszerűen be kell menni minden földúton amíg csak lehet, elméletben (és nyílván gyakorlatban is) vannak zárolt részek de mi ezekkel nem találkoztunk, pedig jócskán bementünk a deltába, elhaladva néhány érthetetlen nyelvű tábla mellett (amúgy ilyenkor a tüskés bíbic az a faj amiért talán érdemes bemenni, de az Keramotinál jóval könyebb). Nagyon nehéz valójában leírni, hogy mit is láttunk, hisz rengeteg faj rengeteg példánya került távcsöveink elé. Így itt az eddigi tárgyalgatós rendszert puszta felsorolással váltanám (próbálom kiemelni az érdekesebbeket): feketenyakú vöcsök (Podiceps nigricollis) 2, Rózsás gödény (P. onocrotalus) 300-500, kis kárókatona (Ph. pygmeus), ~150, kis kócsag (E. garzetta) 200-450, nagy kócsag (E. alba) 15, bakcsó (N. nycticorax) 280, kanalasgém (Platalea leucorodia) 300, batla (Plegadis falcinellus) ~400, fekete gólya (C. nigra) 20, vörös ásólúd (Tadorna ferruginea) 5, bütykös ásólúd (T. tadorna) 50-150, gólyatöcs (H. himantopus) 400, gulipán (R. avosetta) 250, csigaforgató (H. ostralegus) 15-20, széki lile (Ch. alexandrinus) 30, székicsér (G. pratincola) 80, nagy goda (Limosa limosa) 250, réti cankó (T. glareola) 300, füstös cankó (T. erythropus) 400, dankasirály (L. ridibundus) 800, Vékonycsőrű sirály (Larus genei)-3ad, sárgalábú sirály (L. michachellis) 1800, kis csér (S. albifrons) 30, kacagó csér (G. nilotica) 1-2, kenti csér (S. sandwicensis) 1-3. A vízimadarakon kívül az énekesek is szép számmal és érdekes fajokkal voltak jelen: parlagi pityer (Anthus campestris) gyakori, pusztai hantmadár (Oenanthe isabellina)- a tengerparton láttunk 1-et, a belső szikes területeken 2-őt, kucsmás poszáta (S. melanocephala), halvány geze (H. pallida), vörösfejű gébics (L. senator), kis őrgébics (L. minor) gyakori, kucsmás sármány (E. melanocephala) gyakori. 7.-én dél körül értünk a deltába, így jó ragadózó mozgással találkoztunk. Kb. fél óra alatt láttunk 1 békászósast (A. pomarina), pusztai ölyvet (B. rufinus), hím kis héját (A. brevipes), kígyászölyvet (C. gallicus) és világos törpesast (H. pennatus). Mindezek után az Evrosz deltára csak kalapemelés mellett tudokemlékezni, és bele sem merek gondolni, milyen is lehet itt a vonulás!
A deltában 8.-án csak délelőtt terepeztünk eztán visszamentünk a kempingbe, összepakoltunk és elindultunk vissza, egyenlőre a megállapodás szerint csak Fanariig (Porto Lagos).
A visszafele úton bár már rettenetesen meleg volt egy Alexandropouli feletti kőbányánál azért megálltunk, még néhány faj reményében. A sziklákon láttunk sok kék kövirigót (M. solitarius), déli hantmadarat (Oe. hispanica), a bokrosokban sövénysármányok (E. cirlus) mozogtak, belefutottunk 1 tojó bajszos sármányba (Emberiza cia) is. A tárna felett cikázott jó 40 havasi sarlósfecske (A. melba), majd beúszott egy már-már megszokott világos színű törpesas (H. pennatus).
8.-án este újra Fanariban aludtunk, nem madarásztunk, hogy mit is csináltunk helyette, azt az alkoholgőzős képzeletekre bízom.

2005.07.09. Az út az Alfához

Reggel (kissé másnaposan) felébredve összepakoltuk cuccainkat és nekivágtunk a Theszalonikiig tartó 200-250 km-es útnak. Kiérve Fanariból utolsó napunk meglepetés faja üldögélt az út menti dróton, egy másodéves hím fehérkarmú vércse (Falco naumanni)! Gyönyörűen láttuk közelről, majd eszünkbe jutott a digiszkópozás, s mire Ádám lenyomta volna a gombot a madár elrepült, de hát ez még így is belefért. A már említett szemetes fenyvesben megálltunk reggelizni (és persze elszívtuk az elmaradhatatlan „újfajcigit”) majd teljes gőzzel nyugatnak vettük az irányt. A Chalkidikiig tartó úton láttunk kígyászölyvet (C. gallicus), vörhenyes fecskét (H. daurica), vörösfejű gébicset (L. senator) és utunk egyedüli szirti fecskéit (Ptyonoprogne rupestris). Eztán a Volvi tónál (Apollónia előtt) álltunk meg egy sziklás bozótos dombon. A vízen a szokásos fajokon kívül ott volt a két gödény faj is, a bokrosokban kucsmás poszáták (S. melanocephala), a légtérben két kígyászölyvet (C. gallicus) és egy nagyon szép hím kis héját (A. brevipes) láttunk. A tó után már nem álltunk meg sehol, hasítottunk a buszosokkal megbeszélt helyre, a szaloniki körgyűrű menti egyik Agip kúthoz (ezt megtalálni persze nem volt egy leányálom). Búcsúzóként még innen is láttunk egy fehérkarmú vércsét (F. naumanni). Körülbelül 5 órakor felszálltunk a buszra, és élményekkel megrakodva indultunk haza a kék-fehér lobogók kies földjéről.

1.Kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis)
2.búbos vöcsök (Podiceps cristatus)
3.feketenyakú vöcsök (Podiceps nigricollis)
4.Kárókatona (Phalacrocorax carbo)
5.Kis kárókatona (Phalacrocorax pygameus)
6.Üstökös kárókatona (Phalacrocorax aristotelis)
7.Rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus)
8.Borzas gödény (Pelecanus crispus)
9.Bakcsó (Nycticorax nycticorax)
10.Üstökös gém (Ardeola ralloides)
11.Kis kócsag (Egretta garzetta)
12.Nagy kócsag (Egretta alba)
13.Szürke gém (Ardea cinerea)
14.Vörös gém, (Ardea purpurea)
15.Fekete gólya (Ciconia nigra)
16.Fehér gólya (Ciconia ciconia)
17.Batla (Plegadis falcinellus)
18.Kanalasgém (Platalea leucorodia)
19.Falmingó (Phoenicopterus ruber)
20.Bütykös ásólúd (Tadorna tadorna)
21.Vörös ásólúd (Tadorna ferruginea)
22. Csörgő réce (Anas crecca)
23.Tőkés réce (Anas platyrynchus)
24.Böjti réce (Anas querquedula)
25.Kanalas réce (Anas clypeata)
26.Barátréce (Aythya ferina)
27.Darázsölyv (Pernis apivorus)
28.Dögkeselyű (Neophron percnopterus)
29.Fakó keselyű (Gyps fulvus)
30.Barátkeselyű (aeygpius monachus)
31.Vörös kánya (Milvus milvus)
32.Barna rétihéja (Circus aeroginosus)
33.Kígyászölyv (Circaetus gallicus)
34.Törpesas (Hieraetus pennatus)
35.Kis héja (Accipiter brevipes)
36.Egerészölyv (Buteo buteo)
37.Pusztai ölyv (Buteo rufinus)
38.Békászósas (Aquila pomarina)
39.Vörös vércse (Falco tinnunculus)
40.Fehérkarmú vércse (Falco naumanni)
41.Kabasólyom (Falco subbuteo)
42.Eleonóra sólyom (Falco eleonorae)
43.Vándorsólyom (Falco peregrinus)
44.Fürj (Coturnix coturnix)
45.Vízityúk (Gallinula chloropus)
46.Szárcsa (Fulica atra)
47.Csigaforgató (Haematopus ostralegus)
48.Gulipán (Recurvirostra avosetta)
49.Gólyatöcs (Himantopus himantopus)
50.Ugartyúk (Burhinus ooedicnemus)
51.Székicsér (Glareola pratincola)
52.Kis lile (Charadrius dubius)
53.Széki lile (Charadrius alexandrinus)
54.Ezüstlile (Pluvialis squatarola)
55.Tüskés bíbic (Hoplopterus spinosus)
56.Bíbic (Vanellus vanellus)
57.Apró partfutó (Calidris minuta)
58.Pajzsoscankó (Philomachus pugnax)
59.Sárszalonka (Gallinago gallinago)
60.Nagy goda (Limosa limosa)
61.Kis póling (Numenius phaepos)
62Nagy póling (Numenius arquata)
63.Füstös cankó (Tringa erythropus)
64.Szürke cankó (Tringa nebularia)
65.Piroslábú cankó (Tringa totanus)
66.Erdei cankó (Tringa ochropus)
67.Réti cankó (Tringa glareola)
68.Billegetőcankó (Actitis hypoleucos)
69.Szerecsensirály (Larus melanocephalus)
70.Dankasirály (Larus ridibundus)
71.Vékonycsőrű sirály (Larus genei)
72.Sztyeppi sirály (Larus cahchinnans)
73.Sárgalábú sirály (Larus michahellis)
74.Kacagócsér (Gelochelidon nilotica)
75.Kenti csér (sterna sandwicensis)
76.Küszvágó csér (Sterna hirundo)
77.Kis csér (Sterna albifrons)
78.Lócsér (Sterna caspia)
79.Kormos szerkő (Chlidonias niger)
80.Balkáni gerle (Streptopelia decaocto)
81.Vadgerle (Streptopelia turtur)
82.Erdei fülesbagoly (Asio otus)
83.Kuvik (Athene noctua)
84.Füleskuvik (Otus scops)
85.Lappantyú (Caprimulgus europeus)
86.Sarlósfecske (Apus apus)
87.Halvány sarlósfecske (Apus pallidus)
88.Havasi sarlósfecske (Apus melba)
89.Búbos banka (Upupa epops)
90.Gyurgyalag (merops apiaster)
91.Szalakóta (Coracias garrulus)
92.Zöld küllő (Picus viridis)
93.Nagy fakopáncs (Dendrocopos major)
94.Balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus)
95.Közép fakopáncs (Dendrocopos medius)
96.Kis fakopáncs (Dendrocopos minor)
97.Búbos pacsirta (Galerida cristata)
98.Mezei pacsirta (Alauda arvensis)
99.Sziki pacsirta (Calandrella brachydactyla)
100.Kalandrapacsirta (Melanocorypha calandra)
101.Szirti fecske (Ptyonoprogne rupestris)
102.Parti fecske (Riparia riparia)
103.Füsti fecske (Hirundo rustica)
104.Vörhenyes fecske (Hirundo daurica)
105.Molnárfecske (Delichon urbica)
106.Parlagi pityer (Anthus campestris)
107.Sárga billegető (Motacilla flava feldegg)
108.Barázdabillegető (Motacilla alba)
109.Vörösbegy (Erithacus rubecula)
110.Fülemüle (Luscinia megarynchus)
111.Déli hantmadár (Oenanthe hispanica)
112.Hantmadár (Oenanthe oenanthe)
113.Pusztai hantmadár (Oenanthe isabellina)
114.Kék kövirigó (Monticola solitarius)
115.Énekes rigó (Turdus philomelos)
116.Fekete rigó (Turdus merula)
117.Berki poszáta (Cettia cetti)
118.Cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus)
119.Énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris)
120.Nádirigó (Acrocephalus aurundinaceus)
121.Kucsmás poszáta (Sylvia melanocephala)
122.Bajszos poszáta (Sylvia cantillans)
123.Mezei poszáta (Sylvia communis)
124.Halvány geze (Hippolais pallida)
125.Csilpcsalp füzike (Phylloscopus collybita)
126.Fitisz füzike (Phylloscopus trochilus)
127.Szürke légykapó (Muscicapa striata)
128.Őszapó (Aegithalops caudatus)
129.Búbos cinege (Parus cristatus)
130.Barátcinege (Parus palustris)
131.Füstös cinege (Parus lugubris)
132.Fenyvescinege (Parus ater)
133.Kékcinege (Parus caeruleus)
134.Széncinege (Parus major)
135.Csuszka (Sitta europea)
136.Rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla)
137.Függőcinege (Remiz pendulinus)
138.Sárgarigó (Oriolus oriolus)
139.Tövisszúró gébics (Lanius collurio)
140.Vörösfejű gébics (Lanius senator)
141.Álarcos gébics (Lanius nubicus)
142.Kis őrgébics (Lanius minor)
143.Szarka (pica pica)
144.Szajkó (Garrulus glandarius)
145.Csóka (Corvus monedula)
146.Holló (Corvus corax)
147.Dolmányos varjú (Corvus cornix)
148.Seregély (Sturnus vulgaris)
149.Házi veréb (Passer domesticus)
150.Berki veréb (Passer hispaniolensis)
151.Erdei pinty (Fringilla coelebs)
152.Csicsörke (Serinus serinus)
153.Zöldike (Carduelis chloris)
154.Tengelic (Carduelis carduelis)
155.Kenderike (Carduelis cannabina)
156.Csíz (Carduelis spinus)
157.Meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes)
158.Keresztcsőrű (Loxia curvirostra)
159.Nádi sármány (Emberiza schoeniclus)
160.Sövénysármány (Emberiza cirlus)
161.Bajszos sármány (Emberiza cia)
162.Kucsmás sármány (Emberiza melanocephala)
163.Sordély (Miliaria calandra)

Fórum
A WP és a világ terepmadarász hírei
...
Tegnap, 19:18 - Gál Szabolcs
Távcsövek, teleszkópok
Nekem 3 éve a Nikon Monarch 5 8x42-es változata van, és...
2019.09.14. 07:20 - Zséder Péter
Határozási problémák
Az USÁ-ban a H. r. erythrogaster alfaja első blikkre úgy...
2019.09.13. 11:24 - Csókay Béla
Szavazás
Jelenleg nincs érvényes szavazási lehetőség Tovább »
Hírek, felhívások
XIX. Terepmadarász Találkozó program
2019.08.21.
XIX. Terepmadarász Találkozó, Fertő-vidék - 2019 szeptember 5. (csütörtök) Érkezés 16... Tovább »
Beszámolók
2 hét Ghánában
2019.07.25.
Ghána 2018. 12. 28. – 2019. 01. 12. Résztvevők: Erőss Mariann, Takács Ádám, Szász Előd ... Tovább »
Galériák
Havasi lile
Charadrius morinellus
2019. szeptember 14.
 
Fenyérfutó
Calidris alba
2019. szeptember 11.
 
Vörös vércse
Falco tinnunculus
2019. szeptember 11.
 
1 % - amivel idén is támogatni tudod a birding.hu-t
 
© 2010 www.birding.hu Pest Környéki Madarász Kör
FőoldalInfóMegfigyelésekGalériákFajlistákMME NomenclatorRegisztráció