Lepkeszet.hu - kattanj rá!
Feltöltött képek száma: 73511   Megfigyelési adatok száma: 249526
   
E-mail cím:
Jelszó:
Beszámolók
Dél-Izraeli túra, 2011. április - Ázsia / Izrael Megosztom Facebookon
2011.07.26. 10:42 Vámosi Krisztián

Izrael, 2011. április 7-16.
Résztvevők: Joseph Dunlop, Vámosi Krisztián
Eilat IBRCE, Nizzana - Ezuz, Holt-tenger, Neot Hakikar, Yotvata, Uvda-völgy, Meshar-puszták, Ein Ovdat

Bevezető, általános információk

A tavaszi vonulás megtapasztalása, valamint az eilati gyűrűzőtáborban végezhető önkéntes munka lehetősége miatt választottuk ezt az úticélt, még 2010. év végén. A szervezésben és a jobb madarászhelyek megtalálásában nagyban támaszkodtunk a www.travellingbirder.com március-április havi útleírásaira (csak a frissekre, 2008-ig bezárólag; összesen most 135 van fent, ezekből 2-3 igazán jó márciusra és áprilisra), valamint a régiót már többször megjárt luxemburgi madarászok tanácsaira. Külön köszönet Kókay Szabolcsnak, aki segített Yoav Perlmannal, egyik vezetőnkkel felvenni a kapcsolatot. Yoav blogja a www.nubijar.blogspot.com címen érhető el, nagyon frankó bejegyzésekkel és fotókkal a Negev-sivatag (Hanegev) madárvilágáról. Ő volt a vezetőnk a núbiai lappantyú és a sivatagi bagoly túrán, a Ne&ot Hakikar kibuc és a Holt-tenger környékén.

Brüsszelből az EL-AL légitársasággal mentünk, egészen Eilatig, Tel-Avivi átszállással. Tel-Avivból még 2 másik izraeli légitársaság is (Arkia, Israir) repül Eilatba, ez a Magyarországról érkezőknek lehet fontos infó az ár és a gyorsabb transzfer miatt, mi sok időt töltöttünk a csatlakozások között a reptereken.

A biztonsági vizsgálat és a kérdezz-felelek kvíz, valamint a csomagok nagyon részletes átvizsgálása csak odafelé okozott hosszú várakozást a reptereken, de nagyon profin (és később kiderült, esetünkben egészen barátságosan) végezték a maratoni faggatásokat. Aki nem szereti az ilyesmit és már megszokta a schengeni-övezeten belüli utazgatást, annak mellbevágó élmény lehet ez. Mindehhez hozzájön az Eilatban megtapasztalt, turisták irányába mutatott abszolúte barátságtalan hozzáállás, ami miatt utunk végén már kívánkoztunk haza a borongós egű, de legalább vidám északra. Nem csodáljuk, hogy a kilencvenes években az évente húszezer idelátogató madarászturista száma 2005-ben kétszázra esett vissza, majd azóta évi max. kettőezer főben látszik megállapodni. Mindenesetre az országon belül a biztonságiak vagy katonák alig-alig állítottak meg; érdeklődő helyiek és a galléros túzokot tvícselni akaró biciklisek annál inkább, ez kellemesebb élmény volt.

Kocsit a Budgettől béreltünk (ötajtós, klímás, automata váltós VW Polo), a kilenc napra 238 USD volt a végösszeg, az utolsó napon elszenvedett defekt árát is beleértendő (nem kötöttünk full biztosítást), szerintem ez nagyon jó áron volt. Péntek délután és szombaton a vidéki autókölcsönző irodák zárva tartanak (a Tel-Aviv reptériek nem), ezt az út tervezésénél érdemes figyelembe venni. A 95-ös benzin ára 6,31 és 7,85 NIS között változott, Eilatban jóval olcsóbb volt, mint a sivatag közepi kibucok benzinkútjain. A tankoláshoz segítséget kell kérni a kutasoktól, mert kártyás rendszert üzemeltetnek és csak héberül írnak ki bármit is.

Pénzt pénzváltó helyen érdemes váltani, a bankok magasabb kezelési költséget számítanak fel. Pénzváltók a reptereken, nagyobb városokban könnyen találhatók. Egy euroért majd& 5 NIS jár. Bankautomata sok helyen van.

Az étel- és italárak rossz értelemben véve európaiak; Izrael nem olcsó úti cél, sőt!

Szállásunk az SPNI Field School-ban volt (http://www.teva.org.il/english/), Eilattól délre, a korallrezervátummal szemben, kutatók és személyzet számára fenntartott apartmanban. Ára két személy részére 275 NIS (55 EUR) volt egy napra, ez Eilatban elég olcsónak számít. Ebben benne volt a reggeli is, mi minden napra elvitelre kértük a kaját. A szállás éjjel-nappal őrzött, mivel az egyiptomi határ elég közel van (kb. másfél kilométerre). Ennél lehet még olcsóbban szállást találni, de a főleg ifjúsági szállásokban, motelekben gond lehet, hogy éjjel harsány mulatozás zavarja az aludni vágyó madarászokat.

Térkép: a World Mapping Project 1:250 000 arányú térképét használtuk, ez időjárásálló kivitelű és sok fontos madarászcélpont megtalálható rajta, valamint a feliratai is összevágnak a terepi útjelző táblákkal.

A Dél-Izraelben található országutakról csak jót tudok mondani; szuper minőségűek, gyakorlatilag minden kanyar külön-külön jelzett, és az elméletileg 100 km/órás sebességhatárt még a pótkocsis kamionok sem nagyon tartják be, így 130-150 km/h simán tartható, hogy kora reggel a jó pacsirtás sivatagi élőhelyekre kijusson az ember. Rendőröket sokat láttunk és idegesítő, hogy éjjel-nappal bekapcsolt kék-vörös villógóval autóznak, de nem láttunk igazoltatást, közúti ellenőrzést is csak egyszer az egy hét alatt. A 90-es számú országút déli, Eilathoz közel eső felén most szélesítik 2*2 sávos autópályává az utat –középen szalagkorláttal-, így sajnos némely jó madarászhely megközelítése körülményes lett (nem lehet balra vagy jobbra lefordulni a wádikba). Erre érdemes odafigyelni, különben 20-30 km-t kell pluszban autózni. Az országutakon kívül a sivatagba csak jobb-rosszabb földutak és murvautak vezetnek be, de ezeken meg még városi kiskocsival is simán lehetett boldogulni.

A helyeket könnyű megtalálni, minden útjelző tábla három nyelvű (héber, arab, angol). Ahol nincs, csak héber felirat, az valószínűleg valami katonai célpont vagy kibuc, ahová nem tanácsos behajtani.

Dél-Izraelben a sivatag nagyon nagy része szabad ég alatti katonai kiképző terület, kiépített lőterekkel és szabad ég alatti lőterületekkel (firing areas). Ezen kívül a legjobb madaras élőhelyek közelében van egy csomó bombázó gyakorlótér (explosion areas) ahová tilos bemenni. A szabadtéri lőtereket pénteken és szombaton a sabbath miatt nem használják, így jó ötlet úgy szervezni az utat, hogy min. két ilyen csendes hétvége legyen sivatagi élőhelyek meglátogatására. Egyébként marad az út menti nézelődés...

Időjárás, madarak, vonulás

Az időjárás már idén márciusban kánikulai volt, áprilisban napon 32-40 fok között változott. Annak ellenére, hogy a léghőmérséklet a tenger közelsége miatt csak 24-26 fok, a nap nagyon erősen tűz. Eilatnál már simán lehetett fürdeni a kellemesen meleg Vörös-tengerben.

A szél tavasszal általában sajnos északról fúj Eilat környékén és az Arava-völgyben. A szél erős, ami nem tesz jót a nagytestű madarak vonulásának. A ragadozók, gólyák gyakran az Arava-völgy szélei felett (vagy széles frontban a sivatag felett) vonulnak, sokszor egészen eltérülnek kelet (Jordánia) felé és nagyon magasan húznak. A látványos tavaszi ragadozómadár-vonulás egy-egy napra korlátozódik, amikor hirtelen beüt egy déli fuvallat, és az Eilat-hegyek felett felköröző ragadozók viszonylag alacsonyan, egyszerre húznak észak felé. Nekünk a 9 nap alatt egyszer sem sikerült igazán nagy csapatokat látni. Az idei óriási vörösfarkú egerészölyv átvonulás napokkal érkezésünk előtt történt, a kis héja átvonulás másfél héttel hazatértünk után, a darázsölyvek meg csak április vége felé kezdenek mozgolódni. A rossz szélviszonyok ellenére azért sok ragadozómadár fajt láttunk, délben és délutánonként gyakran kiszúrtunk magasan húzó vörösfarkú egerészölyv csapatokat; sasokat egyesével egész nap, gémeket pedig délután, estefelé és reggel láttunk nagyobb csapatokban, amikor gyengült a szél.

Izraelben eddig 520-nál több madárfajt figyeltek meg. Hadoram Shirihai könyve, a Birds of Israel (http://www.nhbs.com/the_birds_of_israel_tefno_4549.html), 1994-ig tartalmaz részletes adatokat és tendenciákat 504 fajról, populációkról, egyedszámokról, vonulásról. Sajnos ez idő óta olyan óriási és gyors változások történtek, amik miatt ennek a könyvnek a magyar madarászokat érintő részei (pl. sivatagi fajok elterjedése) nagy mértékben veszítettek érvényességükből. Frissebbek a következő könyvek http://www.nhbs.com/a_guide_to_the_birding_hotspots_of_israel_tefno_102439.html, de ezek sem eléggé… Mindenesetre kicsit könnyebb megtalálni a jó helyeket, mint kizárólag útleírásokat böngészni, bár nekünk sikerült mindenhová eljutnunk a jobb/frissebb tripreportok útmutatásai alapján.

Hasznos lehet a felkészüléshez az izraeli ritkaságok gyűjteményes honlapja: http://www.israbirdcenter.org/rarebirds/1pagerare.htm. Az IBRCE gyűrűzői pedig az alábbi blogon írnak, ha van miről: http://www.eilatbirding.blogspot.com/. Sajnos mostanában nincs nagyon mit; bevallásuk szerint az utóbbi 30 év leggyengébb tavaszi szezonja a 2011-es.

A helyi erők szerint általános probléma, hogy a sivatagi élőhelyek költőfajainak állománya csökken, egyre nehezebb látni ezeket a madarakat, mindenkit inkább a vonulás, a vonuló fajok érdekelnek. Az utóbbi években egyre több, addig csak nagyon ritkának, alkalmi kóborlónak tartott fajról bizonyosodott be, hogy rendszeres átvonuló a dél-izraeli élőhelyeken, így a hangsúlyeltolódás érthető. Ilyen fajok: sztyeppi lile, mongol lile, keleti pacsirta, mongol pityer… Ehhez jön még a tavaszi csapadék eloszlása és mennyisége, amely meghatározza a fajok előfordulását, költését, illetve a hirtelen csapatos beözönléseket is (ahogy ez 2011 márciusában a vastagcsőrű pacsitával is történt). Szóval egy dél-izraeli madarásztúra mindig kihívásokkal teli.

Fontos! A sivatagi, pacsirtás-hantmadaras-pusztaityúkos élőhelyeket kötelező kora reggel (nem, inkább hajnalban!) felkeresni. Napfelkelte után kb. 45 perc légrezgés nélküli, full élvezetes madarászatban lehet része az embernek (fél hét és fél nyolc között), azonkívül ilyenkor a lifer/perc mutató simán abszolválható, míg ugyanitt délben és este már semmit nem lát az ember… A nap további része már telhet a vonuló fajok keresgélésével, meg azért ekkor is bele lehet futni jó sivatagi fajokba, de ez már mázli kérdése.

Általánoságban elmondható, hogy egy intenzív, kéthetes március végi, észak-déli autós országjárás alatt, frankón elkapva a tavaszi sivatagi fajok költését és a vonulást is, 220-240 madárfaj pipálása reális célkitűzés. Április elején, csak a déli országrészben mozogva mi hoztuk a szokásos minimumot, kilenc nap alatt 164 fajt figyelve meg.

Meglátogatott helyek

Az alábbiakban az általunk meglátogatott madarászhelyek leírása és az ott található jellegzetes fajok felsorolása következik. A dél-izraeli madarászat nem igazán romantikus-csajozós vakáció; a madarak miatt olyan kevéssé vonzó helyeket kell útba ejteni, mint szennyvíz-ülepítők, büdös sólepárlók, felhagyott hagymaföldek, katonai lőterületek, ültetvények, szarvasmarha telepek millió léggyel, stb.

Eilat, IBRCE

A város északi határán lévő sólapárlóhoz kapcsolódó, revitalizált tavak körül elterülő bozótos, nádas élőhely, parányi gyűrűzőállomással, közel a Yitzak Rabin határátkelőhöz. Nyolc nagy helgoland-típusú csapda (ezeket varrogattuk, javítottuk is) és nyolc standard, eltérő hosszúságú függönyháló segítségével fogják a madarakat, azon kívül a ragadozókat élő egeres csapdával is fogják a környező datolyapálma ültetvényeken. Hosszú évek átlagában napi 200-300 madarat szoktak gyűrűzni tavasszal, a rekord 600 volt egy nap—ehhez képest az idei átlag 60-90 napi madár és a 160-as tavaszi napi rekord nagyon rossz hír. Napfelkeltétől délig tart a gyűrűzés, néha hamarabb is leszedik a hálókat a forróság miatt. A tavakon varsázással is próbálkoztak, mert a törpe vízicsibe és a kis vízicsibe rendszeres átvonuló. A tavak környékén szuper kiépített lesekből lehet madarászni. Vörös gém, üstökös gém, kis kócsag, pásztorgém naponta előfordult, csakúgy mint vonuló törpesas, pusztai sas, fehérkarmú vércse, kis héja. A tábor területén költ a smaragdgyurgyalag, tüskebújkáló. A keleti bonellifüzike és a halvány geze pedig gyakori átvonuló, könnyű őket látni. Tömeges a kis poszáta (mindegyik alfaj), barátposzáta, mezei poszáta, és minden napra jut egy-két érdekesebb fogás (álarcos gébics, vörösfejű gébics, nyaktekercs, pápaszemes bülbül, tüskebújkáló, stb.).

Eilat, északi strand

A jordán-izraeli határ mellett fekszik, az eilati szállodasor keleti végénél. A legendás halnevelő ketreceket már felszámolták, így azóta sokkal kevesebb ritkaság látható a part közelében. Szerencsére azért akad még bólya elég, azon kívül a parttól nem túl távol ülnek be a vízre a balti heringsirályok, az ékfarkú halfarkasok, örmény sirályok. A pápaszemes sirályokra is legfeljebb fél órát kell várni, hogy átrepüljenek 2-3 fős csoportban vagy egyedül, azonkívül rendszeresen látnak innen szürke vészmadarakat, cséreket, halfarkasokat is. A régebben könnyű mangrovegémekre nehéz rálelni, mostanság a Marina yachtkikötőiben gyakorolják a bújkálást egyesével-kettesével, nehéz rájuk akadni. A zátonykócsag manapság már ritka errefelé. Az indiai varjú itt is gyakori, ahogyan végig a hotelsoron; mindenféle színváltozatú madarat láttunk.

Eilat datolyapálma ültetvények

A Northern beach és az IBRCE - határátkelő között elterülő, közvetlenül a jordán határ mellett húzódó területen sok datolyapálma liget, dinnyeföld, fóliasátras zöldségföld található, köztük telepített tamariskás fasorokkal. A határ szögesdrót kerítései és földkupacai áprilistól biztos helyek az álarcos gerlére. A vonuló ragadozók közül a gyengébbek szívesen pihennek meg a pálmafákon, reggelente, alkalmas időben tucatjával látni vörösfarkú egerészölyveket, kis héjákat. A betelepített indiai ezüstcsőrűpinty nem ritka, bár keresni kell. Minden évben látnak fekete tüskebújkálót, idén mi lemaradtunk róla; az április 10-i esti vihar után eltűnt a fix helyéről és nem találtuk vissza máshol. Az ültetvények közötti tamariskás-bokros fasorokban jó énekesmadár vonulás alkalmával pattognak a légykapók, kerti rozsdafarkúak, füzikék, gezék, nádiposzáták, poszáták, sármányok.

Km 20 sós tavak, Eilat

Az Avrona-farm lehajtójától, a 90-es útról könnyen elérhető a tavak délnyugati csücske. Hivatalosan magánterület és tilos bemenni, de mi sokszor jártunk ott és sohasem volt problémánk a gátakon való autózással és megállással. A helyiek piknikezni járnak ki ide. A délnyugati oldalon van egy Flamingó-les nevű kilátó, ahonnan nagyon jól rálátni a tómedrekre. A flamingók, vékonycsőrű sirályok, gólyatöcsök több százas csapatokban láthatók minden nap. A vonuló madarak is gyakorta megpihennek itt, minden nap mást és más mennyiséget látni ezekből. Előkerült itt batla (17), vörös gém (80+), kacagócsér (3), balti heringsirály (16), réti cankó (60+), erdei cankó (70+), székicsér (max. 65) szürke cankó (30+), tüskés bíbic (40+), széki lile (60+, fiókákkal is), parti lile (20+), kanalasgém (8), rozsdástorkú pityer (3). Balszerencsénkre a mongol liléről lemaradtunk, a hírek szerint a világosabb vízű északkeleti tó partját szeretik. Ez a rész jó az álarcos gerlére is (a határ menti szögesdrótokat imádják).

A tavaktól északra egy bozótos-bokros homokos félsivatag kezdődik, ennek a tavakkal határos része szuper hely billegetőkre, hantmadarakra, pityerekre, poszátákra.

Eilat, km 19 szennyvízülepítő tavak, 90-es út

A 90-es országútról a 20-as kilométerkőnél lehet lehajtani az Avrona farm felé jelzett irányba, kelet felé. Az országúttal párhuzamosan fut egy másik, keskenyebb aszfaltút, ezen kell visszafelé vezetni dél felé, míg bal kézre feltűnik egy szarvasmarha farm, ettől délre pedig egy kerítéssel körbekerített magas mesterséges gát, benne kisebb tómedrekkel. A farmot és a tavakat egy árok választja el, tamariskás növényzettel, a fákon tamariszkuszveréb fészkekkel. Az árok déli felén be lehet menni a legnagyobb fáig, itt van egy autóparkoló-szerű megállóhely, ennek közelében pedig a kerítésen egy rés, ahol fel lehet mászni a keletre eső, legnagyobb tó gátjára. Most csak a keleti, legnagyobb tómederben volt víz, ezt halastónak is használják, tele volt pontyokkal. A tóparton van némi nádas-sásos növényzet meg bokros-füves bozót, így akár fürjet vagy kis vízicsibét is látni a récék, kárókatonák, gémek, parti madarak, tüskés bíbicek, billegetők és pityerek mellett.

Az igazi csemege a napnyugta után a tó északkeleti csücskébe, a befolyó környékére inni érkező csíkos pusztaityúkok mára megfogyatkozott csapata (2-6 madár). Yoav szerint régebben huszas-harmincas csapatokban jártak inni, de a túlságosan érdeklődő külföldi madarászok rendszeresen túl közel merészkednek hozzájuk (láttuk, sajnos), így csak a legszomjasabbak maradtak mára. Meg azért van más hely is, ahol inni tudnak. Érdemes a tó északnyugati csücskében leülni a kavicsos, nádas vízpartra és onnan átszkópolni az északkeleti csücsökbe, vagy az északi gáton mozdulatlanul álldogálni, 50-60 méterre a saroktól. A madarak már eléggé sötétben érkeznek (április elején este fél nyolc felé), Jordánia felől, általában a gát tetején landolnak és onnan totyognak le a vízpartra, óvatosan, hosszú percek alatt, hogy aztán 4-6 másodpercnyi ivás után felvágódjanak a levegőbe és eltűnjenek. Mi két, egymást követő nap láttuk őket, először egy 6 példányos csapatot, majd másnap kétszer két párat, a gyönyörű hímeket percekig szkópban csodálva. Második alkalommal az észak-izraeli vendéggyűrűzők parton üldögélő csapata mellet 2-3 méterre szállt le inni egy pár, aztán a másik pár mellettünk két oldalt, fejünktől pár méterre repül el ivás után. Fantasztikus élmény volt, ami azonban nem garantált; van, hogy hetekig nem látni őket itt inni, ha tavasszal sok eső volt a környéken és más helyekre járnak (amiket senki nem ismer, mert Jordániában vannak valahol). Ezt a fajt egyébként csak itt, az Arava-völgy legdélibb részén lehet látni Izraelben.

A tavak mindkét végénél vannak tamariskás fasorok. Ezeken láttunk pár tamariszkuszveréb fészket. A madarak az év elején költenek, márciusig a környéken bandáznak. A tavak déli végénél van egy mély, nádas-bokros árok, itt voltak idén márciusban. Mi csak vonuló kékbegyet, füzikéket, berki és házi verebeket láttunk errefelé.

Holland Park, Eilat
A város határában, a temető felé kerülő út mentén található egy sekély, széles wádiban. Kis parkoló van az út mellett és egy tábla, úgyhogy könnyű meglelni. A park egy kb. 0,5 km x 2 km hosszú völgy, amelybe 1998-tól kezdve rengeteg bokrot és növényt ültettek és kiépített öntözőrendszer gondoskodik a vízellátásról, emiatt aztán rengeteg itt a madár. A pálmagerle nagyon gyakori itt, de láttunk még arab rigótimáliát, fehérfülű sivatagifoglyot, karcsú príniát, kormosfarkú csukot, sivatagi pacsirtát (az eilati hegyekből járnak le inni a völgy északnyugati végébe), sivatagi szirtifecskét, kormosfarkú csukot, magasan vonuló pusztai sast, békászó sast. Jó énekesmadár vonulás alkalmával rogyásig van poszátákkal, sármányokkal, stb.

Armam’s pillar, Eilat
A 90-es úton Eilat felé autózva, a főútról egy földút visz a népszerű és jól jelzett turista látványossághoz. A fő parkoló a főúttól vagy 4 km autóútra van egy gyönyörű völgyben, meredek sziklafalak között. Út közben érdemes több helyütt megállni és körbenézni. A madarak maguktól közelítenek az autóhoz, kaját és vizet kunyerálva. Ha egy arra alkalmas sziklamélyedésbe vizet locsolunk, hamarosan ivó és füdőző koronás hantmadarakat vagy kormosfarkú csukokat lehet látni, de a sivatagi pacsirták is úgy szálltak felénk, mintha dróton húznák őket. A völgyben költ a sivatagi sólyom, csuklyás hantmadár, barnanyakú holló, fehérfülű sivatagifogyoly. A sivatagi pirók a hegyoldalalkban és a csúcsok körül fordul elő, egy-két párat szoktak látni, sok utánajárással; mi lemaradtunk róluk.

Yotvata, Arab poszáta élőhely
Yotvata déli vége előtt, a 90-es út 51-es kilométerköve környékén van egy kis átersz az úton. Itt lehet balra lehajtani a régi yotvatai országútra, amely közvetlenül a főút mellett fut (és a Yotvata déli helyőrség kapuja előttől indul, onnan is rá lehet hajtani) és egy kb. 3 km hosszú, észak-déli irányú akáciás-fás élőhely szélén halad, a térképen is jelzett Yotvata romok mellett. Ez kulcshely arab poszátára, itt könnyű megfigyelni, főleg reggel és délelőtt. Hívózásra nagyon jól válaszol, de viszonylag halkan (elég egyszer-kétszer lejátszani az énekét, felesleges „szétmagnózni”). Mi egyik reggel próbáltunk rá a madarakra, rögtön az autóból láttunk egy tojót, pár méterről, majd összesen még három hímet, énekelni, kergetőzni a fák tetején. Néha meg is ültek, de általában nagyon gyorsan mozogtak. A farokbillegetés nagyon jellegzetes viselkedésük, a szemgyűrű viszont elég nehezen látszik. Az alsó farokfedők a Collins ábráival szemben egyáltalán nem tiszta fehér színűek, ezt a Sylvia monográfia, a helyi madarászok és saját tapasztalataink is megerősítik, szóval ez nem jó bélyeg. Más fajok a helyen: barnanyakú holló, pápaszemes bülbül, kormosfarkú csuk, jerikói nektármadár.

Régebben a faj egészen a Ne’ot Hakikar kibuchoz vezető útig elterjedt volt, ott volt a legészakibb előfordulási helye Izraelben, de innen kipusztult. Másik jó, és tájképileg is szép előfordulási helye a 90-es út mentén a 152 km körüli fás terület.

Yotvata, circular fields
Yotvata kibuc Eilattól kb. 40 km-re északra található a 90-es főút két oldalán, az 52-es kilométerkőnél. A Yotvata Inn nevű autós megálló mellett északkelet felé autózva a helyi reptér mellett kell elhaladni egy aszfaltúton, hogy a hagyma, zöldség és egyéb földek közé jussunk. Az északi területek szántóföldjein minden márciusban látni sztyeppi liléket. Billegetők, pityerek, pacsirták, csukok, hantmadarak, rozsdafarkúak, sármányok szép számmal láthatóak a kör alakban öntözött földeken. Költ az ugartyúk. A déli földeken vadászik esténként a sivatagi uhu. Lehet keresni saját szakállra is, de éjjelente könnyű belefutni az állandóan járőröző katonákba, akik elküldenek a helyről – a dán srácok így jártak. Mi az éjjeli bagolykeresést az IBRCE stábjával csináltuk, két terepjáróval (utcai autók elsüllyednek a mély homokban). Ők szabadon bejárhatnak erre a területre, annak ellenére, hogy az öntözött földek közvetlenül a határ mellett vannak. Az uhu a gyér növényzetű, kemény talajú részeken vadászott sivatagi gekkókra, nagyon hatékonyan. 20 perc alatt fogott 4 példányt egy félhektáros területen. A bagoly mellett láttunk nyulakat, rókát. Tavaly - tavaly előtt a sarlóscsőrű pacsirta a jordán határnál lévő 560-562-es jelzések körül tartott revírt, a homokbuckák között. Friss megfigyelésről nem tudunk és mi sem láttuk ezen a helyen a madarat.

Yotvata, szennyvíztisztító
A Yotvata Inn-től délkeletre induló aszfaltutat kell követni, amely pár száz méter alatt megkerül egy narancssárga épületet. Az épület után jobb kéz felé egy új földútra lehet ráhajtani, amelyen a csatornafedők is mutatják a jó irányt a szennyvízkezelő tavakhoz, dél felé. Az út frankó bozótos-bokros részeken át visz el a pici ülepítő tavakig. Márciusban jó hely billegetőkre, citrombillegetőt rendszeresen látnak itt. Egyébként gémek, parti madarak, smaragdgyurgyalag, hantmadár fajok, ragadozómadarak mind megpihennek itt, ezen a nevetségesen kicsi és mocskos helyen. A környék bozótjaiban költ a tüskebújkáló. Ittjárttunkkor tüskés bíbicek, üstökös gémek, pásztorgémek, kis kócsagok, sárga billegetőből 3 alfaj, erdei- és réti meg billegető cankók voltak szép számmal.

Nitsana - Ezuz út, 7-8 km táblák

A legismertebb és legbiztosabb pettyes túzok lelőhely Dél-Izraelben. Eilattól kb. három órás autózásra van, hajnali 3-kor érdemes indulni hogy napfelkeltére odaérjen az ember. A korai madarászatot itt kell megejteni, utána pedig gyorsan áthúzni a Queizot tavakhoz, a pusztaityúkok reggeli ivását megnézni.

A Nizzana-Ezuz úton a 211-es főút kereszteződésétől indul a számozás. Délkelet felé haladva a 7-es, 8-as km kőnél érdemes szétnézni, ahol jól láthatóan kanyarodik az út. Az út melletti lapos területeken könnyű látni a futómadarakat, barna nyakú hollót, vonuló hantmadárfajokat, poszátákat, csíkos príniát, gébicseket, vonuló ragadozó madarakat. A pettyes túzokok az út két oldalán, messze, 5-800 méterre násztáncolnak. Három hímet láttunk, más napokon néha többet, néha kevesebbet lehet kiszúrni. A talaj ugyanolyan hullámos és sok bozóttal, bokorral ideális fedezéket nyújtó vidék, mint a fuerteventurai lapályok, ahol a galléros túzokot láttuk, úgyhogy nagyon kell keresni a madarakat. Ha megvannak, általában egy helyen táncolnak, nem mászkálnak messzire. Márciustól május elejéig folyamatosan táncolnak. Ez a hely szuper még gazellákra, száz százalék biztonsággal láthatók itt reggelente.

Nitsana, Queziot szennyvízülepítő tavak
A 211-es főútból Kmehin felé leágazó aszfaltúttal szembe (2 km-re keletre Nitsanától), a főút túloldalán egy földút vezet délkeleti irányba egy pulykafarm felé. Ezen csak pár száz métert kell megtenni majd a következő lehetőségnél jobbra fordulni. Itt találhatók a queziot-i szennyvízülepítő tavak, amelyeknek legnagyobb vízfelületű, délnyugati tava kulcshely a feketehasú, nyílfarkú, pettyes és koronás pusztaityúkok reggeli megfigyelésére. A madarak nyolc-kilenc óra között érkeznek, kisebb-nagyobb csapatokban. A területre a tiltó táblák ellenére szabadon be lehet menni, de nem nagyon érdemes; a legnagyobb tavat a kaputól is jól belátni, azonkívül itt a száraz bozótos mellé húzódva belátni azt a parszakaszt, ahol a pusztaityúkok inni szoktak. Ez a délnyugati hosszú part, amelynek közepét már teljesen kikoptatták a vízhez letotyogó madarak.

Mi a koronás pusztaityúk kivételével a három másik fajt láttuk. Feketehasú pusztaityúk (6), nyílfarkú pusztaityúk (21, két csapatban), pettyes pusztaityúk (10) volt az érkezési sorrend. Mindhárom faj elterjedési körzete Nizzana körül található. Szoktak még látni koronásokat is, de minden fajt hektikusan. A pár nappal mielőttünk itt járó dán srácok csak feketehasúakat láttak. Többek egybehangzó állítása szerint a gáton mászkáló madarászok miatt nagyon ijedősek, így nem érdemes nagyon zavarni őket. Leszállás előtt percekig köröznek a tavak felett, és ha nem szállnak ide be, akkor van pár más hely, ahová mehetnek még inni.

A tavakon egyébként csomó más madár volt, eléképesztő volt a sivatag közepén böjti récéket, nászruhás kis vöcsköket, kormos cankókat, piroslábú cankókat, tavi cankókat látni a sok átrepülő ragadozómadár mellett (barna rétihéja, hamvas rétihéja, fakó rétihéja, fekete sas, karvaly, vörösfarkú egerészölyv, kígyászölyv).

211-es út, km. 136-137

Az úttól délre öntözött és felhagyott mezőgazdasági földeket vettünk észre, úgyhogy kicsit körülnéztünk. Érdemes volt, a felhagyott földeken a gyommagvakat feketehasú pusztaityúkok szedegették, míg az öntözött részen pusztai és sima hantmadarak, szikipacsirták keresgéltek.

Zohar-völgy, 90-es út

A zohar-völgyi rezervátum a 90-es és 31-es utak kereszteződésétől keletre, az út mellett fekszik, közel a Holt-tengerhez, kb. 205 km-re Eilattól. Az út mellett több kissebb tó látható, ezek mellet pedig egy óriási nagy töltés, ami a rezervátumot elválasztja ezektől. Az útmenti kis tavak bányatószerűen kopár vizek és partok csomó madárral, míg a rezervátum nagyon benövényesedett és sűrű vegetációs mély völgy, egybefüggő tamariskabozóttal, facsoportokkal. A bozót szélén több kisebb vízfelület bukkan elő, ezek széle sásos-nádasos. Itt láttuk-hallottuk a hosszúcsőrű nádirigót. Nagyon sunnyogó madár, a bozótban alacsonyan mozog és viszonylag halkan énekel (a legforrób déli órákban is, szerencsére), de néha feljebb kapaszkodik és olyankor ki lehet szúrni. A rezervátum körül láttunk még csutkafarkú hollókat, smaragdgyurgyalagokat, székicséreket, gólyatöcsöket, cserregő és énekes nádiposzátákat, karcsú príniákat, sivatagi szirtifecskéket, füstifecskéket, jégmadarat és egy viszonylagos ritkaságot, egy nádi sármányt.

Meishar-puszták (Ha-Meishar), 40-es út

A Eilattól 110 km-re északra, a 40-es főút 64-es kilométerköve körül egy fehér, jó minőségű murvaút indul keleti irányba. A murvaút mindét oldalán, de inkább a déli részeken szuper félsivatagos élőhelyek találhatók. A legjobb kora reggeli pacsirtás madarászatot itt csaptuk. Öt perc alatt láttuk a sivatagi füespacsirtát, a homoki pacsirtát, a sivatagi hantmadarat és a koronás pusztaityúkok hatalmas csapatát. Ez utóbbiak az úttól távolabb eső, homokos-apró gazos területen szedegettek magokat. Egy ragadozótól megijedve elrepültek, de háromnegyed óra múlva visszajöttek, sok kis csapatban, északkeleti irányból. Számukat leglább hetvenre becsültük. Néhány madarat nagyon közelről, egy tojót pedig egészen véletlenül kb. 40 méterről tudtunk percekig teleszkópon át figyelni, hatalmas élmény volt. Ez a faj egész Dél-Izraelben költ, de rendszerint nem fordul elő ilyen nagy számban egy-egy helyen.

A másik nagyon jó pacsirtás élőhely is közel van ide, az út nyugati oldalán a 61. kilométerjelző tábla előtt, egy áteresz közelében. Itt az úttól nyugatra egy több száz hektár kiterjedésű, rövid füves, apró bokros lapály húzódik, ahol költ a vastagcsőrű pacsirta. Mi ezt a fajt buktuk a túránk során. Amikor itt jártunk, csak vonuló sövénysármányokat, rozsdás csukokat, szikipacsirtát, pusztai hantmadarat, barnanyakú hollókat láttunk.

171-es út, km 6-7

Mitspe Ramon-tól északra pár km-re indul a 171-es számú út nyugat felé. Végig katonai kiképzőbázis és ennek gyakorlóterületei, lőterek és egy futópálya van a főút mentén. A 6-7 km jelző tábla környékén az út magasabbra kapaszkodik és jobbra fordul. Innét egy bal kéz felé eső, úttal párhuzamos, sekély wádit néztünk át, nemhiába. A gyászos hantmadár énekelgető hímjét a fészkét rejtő sziklafal környékén sokáig tudtuk figyelni. A magasban kígyászölyv szitált. A vögyben kecskenyájat tartanak. A környéken több helyen figyeltek meg vastagcsőrű pacsirtákat az elmúlt években, de a hírek szerint mindig sokkal zöldebb és frisseb vegetációs időszakokban, mint ottjárttunkkor.

90-es út, 76,5 km puszták

A 90-es úton, az Eilattól kb. egy órányi autózásra eső pusztarész elég híres. Ha jó időben jut ide ki az ember, szakajtónyi madarat láthat. Nekünk sajnos balszerencsénk volt, mivel egy száraz periódus közepén és nem kora reggel jutottunk ki ide. Pár héttel utánunk, remek vonulás közben, elképesztő fajgazdagságú látogtást tettek itt egy esős időszak után a svéd és spanyol srácok az IBRCE-ből (bejegyzés itt: http://eilatbirding.blogspot.com/2011/05/from-spain-with-love.html).

A helyet elég könnyű megtalálni; a 76 és 77-es km jelző táblák között egy murvaút vezet a jordániai határ felé, aminek közelében egy rádiótelefon-adótorony áll. A füves, apró bozótos növényzetű puszta e körül terül el, mindkét irányba, több száz hektár terjedelemben. Mi itt csak déli hantmadarat, koromfarkú csukokat, sövénysármányokat, parlagi pityereket, kis és barátposzátákat, vörhenyes fecskéket láttunk. Kora reggel ugyanazok a fajok lelhetők fel, mint a Ha-Meishar pusztákon, plusz még sarlóscsőrű pacsirta is van a jordán oldalon.

Fajlista

1. Bütykös ásólúd Km 20 sós tavak
Tőkés réce
Nyílfarkú réce Km 19 tavak
Kanalas réce
Fütyülő réce
Böjti réce
Csukár Nizzana, Nizzana-Ezuz út mellett
Fehérfülű sivatagifogoly Eilat Holland Park, Armam’s pillar
Fürj Km 19 tavak
10. Kis vöcsök Queizot tavak
Kárókatona Km 19, 20 tavak
Bakcsó IBRCE, Km 19 tavak
Pásztorgém
Üstökös gém IBRCE, Km 19, 20 tavak, Yotvata szvü. Tó
Kis kócsag
Szürke gém
Vörös gém
Fehér gólya Lotan, Nizzana, Queizot
Fekete gólya IBRCE
20. Batla Km 20 tavak, IBRCE
Kanalasgém Km 20 tavak
Flamingó Km 20 tavak
Fakókeselyű Ein Ovdat, fészkén kotló szárnykrotáliás madár
Dögkeselyű Mitspe Ramon, út melletti pocsolyából ivó öreg madár
Halászsas sivatag közepén egy szem fán ülő madár Ha-Meishar pusztáin
Békászó sas
Fekete sas
Pusztai sas
Kígyászölyv
30. Törpesas majdhogynem naponta az IBRCE felett
Héjasas Ein Ovdat
Barna kánya
Barna rétihéja
Hamvas rétihéja
Fakó rétihéja Queziot tavak mellett a pusztán
Vörösfarkú egerészölyv minden nap folyamatosan, szórványos vonuláson
Karvaly
Kis héja Eilat, IBRCE
Vörös vércse
40. Fehérkarmú vércse
Kabasólyom
Sivatagi sólyom galambokra vadászó öreg madár a Hidden valley-ben
Kis vízicsibe IBRCE
Vízityúk
Szárcsa
Pettyes túzok Nizzana-Ezuz út
Gólyatöcs
Ugartyúk Yotvata, fiókákkal
Futómadár Nizzana-Ezuz út
50. Székicsér Km 19, km 20 tavak
Kis lile Km 19, km 20 tavak, IBRCE
Parti lile Km 19, km 20 tavak, IBRCE
Széki lile Km 19, km 20 tavak
Ezüstlile
Tüskés bíbic minden víz közelében gyakori
Havasi partfutó
Apró partfutó
Réti cankó
Erdei cankó
60. Billegető cankó
Piroslábú cankó
Füstös cankó
Szürke cankó
Tavi cankó
Nagy goda
Kis póling
Vékonycsőrű víztaposó IBRCE tavak az Eilati sólepárlók mellett
Pajzsoscankó
Ékfarkú halfarkas Eilati-öböl
70. Dankasirály
Vékonycsőrű sirály Km 20 tavakon tömeges
Örmény sirály
Heringsirály
Pápaszemes sirály Eilati-öböl, a határ melletti Northern Beach
Kacagócsér Km 20 tavak gátjai
Küszvágó csér
Lócsér Eilati-öböl, a határ melletti Northern Beach
Fattyúszerkő
Feketehasú pusztaityúk Queziot
80. Nyílfarkú pusztaityúk Queziot
Pettyes pusztaityúk Queziot
Koronás pusztaityúk Meishar puszták (Ha-Meishar)
Csíkos pusztaityúk Km 19 tavak
Álarcos gerle IBRCE környéke és a datolyaültetvények
Balkáni gerle
Pálmagerle helyenként, pl. Holland parkban tömeges
Sivatagi uhu Yotvata southern circular fields
Sivatagi bagoly Holt-tenger melléke
Füleskuvik
90. Núbiai lappantyú Ne'ot Hakikar kibuc területe a jordán határ mellett
Sarlósfecske
Halvány sarlósfecske
Havasi sarlósfecske
Búbos banka
Jégmadár
Tarka halkapó Km 19 tavak, Eilat Northern Beach
Gyurgyalag
Smaragdgyurgyalag IBRCE, Yotvata
Nyaktekercs
100. Mezei pacsirta
Búbos pacsirta
Szikipacsirta
Sivatagi pacsirta
Homoki pacsirta
Sivatagi fülespacsirta
Partifecske
Sivatagi szirtifecske
Füstifecske
Vörhenyes fecske
110. Molnárfecske
Parlagi pityer
Erdei pityer
Rozsdástorkú pityer
Barázdabillegető
Sárga billegető
Fülemüle
Tüskebújkáló
Kékbegy
Kerti rozsdafarkú
120. Hantmadár
Pusztai hantmadár
Déli hantmadár
Gyászos hantmadár
Csuklyás hantmadár
Koronás hantmadár
Kormosfarkú csuk
Sivatagi hantmadár
Rozsdás csuk
Csíkos prínia
130. Karcsú prínia
Barátposzáta
Mezei poszáta
Kis poszáta
Keleti dalos poszáta
Arab poszáta
Törpeposzáta
Foltos nádiposzáta
Cserregő nádiposzáta
Nádirigó
140. Hosszúcsőrű nádirigó
Halvány geze
Fitiszfüzike
Keleti bonelli füzike
Sisegő füzike
Kormos légykapó
Örvös légykapó
Nagy őrgébics
Kis őrgébics
Vörösfejű gébics
150. Álarcos gébics
Pápaszemes bülbül
Jerikói nektármadár
Arab rigótimália Holland park
Dolmányos varjú
Barnanyakú holló sivatagi élőhelyeken majd' mindenütt
Csutkafarkú holló Holt-tenger mellett
Házi varjú Eilat, tengerparti sétány
Fényseregély Eilat
Házi veréb
160. Berki veréb
Trombitás sivatagipinty
Nádi sármány
Kerti sármány
Örvös papagáj
Ezsütcsőrű pinty

 
Megkereshető személyek:
Vámosi Krisztián: ,
Fórum
Milyen madarat láttam?
Vadgerle.
2019.05.24. 19:34 - Kovács György
Könyvek, újságok, weblapok
Utóljára teszem fel, utána törlöm a listából, ha valakit...
2019.05.24. 09:33 - Szelle Ernő
Apróhirdetések
Az álcaháló és az okulárok elkeltek. Ami még eladó...
2019.05.21. 13:34 - Kovács-Hélisz Robin
Szavazás
Jelenleg nincs érvényes szavazási lehetőség Tovább »
Hírek, felhívások
Az MME Nomenclator Bizottság 2019. január 25-26-ai gyűlésének fontosabb döntései
2019.02.09.
Taxonómiai változásokAz AERC TAC, amit az európai ritkaság bizottságok ezelőtt széleskörűen... Tovább »
Beszámolók
Borneó (Sabah) és két nap Maláj-félsziget
2019.04.26.
Borneó (Sabah) és két nap Maláj-félsziget 2018.07.27-08.12 Résztvevők Dr. Steiner Attila,... Tovább »
Galériák
Székicsér
Glareola pratincola
2019. május 22.
 
Kékbegy
Luscinia svecica
2019. április 20.
 
Füsti fecske
Hirundo rustica
2019. május 18.
 
PKMK
 
© 2010 www.birding.hu Pest Környéki Madarász Kör
FőoldalInfóMegfigyelésekGalériákFajlistákMME NomenclatorRegisztráció